Micsoda derék: miért tér vissza sajnálatos módon a fűző
Mi lehet kellemesebb szülés után, mint magas sarkú cipőbe bújni és a szülés utáni testet egy fűzőbe préselni? A múlt héten a Mothercare-t azzal vádolták, hogy a terhességi súlyuk leadása és a “szexiség” érdekében az új anyákra nehezedő nyomásnak engedett azzal, hogy egy olyan fűzőt árult, amelynek modellje egy lakkcipős tűsarkú cipőt viselő nő volt. “Nagyon aggódom a nők miatt, akik rossz üzenetet kapnak” – mondta Jacqui Tomkins, az Independent Midwives UK elnöke a Timesnak. “Azt mondja, hogy a legfontosabb dolog az, hogy újra formába lendülj, és úgy nézz ki, mint Kim Kardashian. Ez aggaszt engem.” A cég azóta eltávolította a terméket és a képet, de továbbra is árul egy csipkével díszített, “haskötőnek” nevezett, a has körül viselhető pántot, amely állítása szerint “segít a karcsúsodásban”.
A felháborodás ellenére a fűző egy ideje már visszakúszik a divatba. 2016-ban a Prada újjáélesztette a ruhadarabot, egy sokkal használatiasabb stílusban, amelyet lazán összefűzve viseltek vastag szabású ruhadarabok és pulóverek fölött. Ez a stílus, bár még mindig úgy tervezték, hogy felhívja a figyelmet a karcsú derékra, nem a “szexiség” régi elképzeléseiben gyökerezett. A 2019-es őszi-téli időszakra azonban a divattervezők egy hagyományosabb stílust mutattak be, visszatérve a teljes fűzőhöz és a széles, derékszorító övekhez.
A közösségi médiában pedig ez a hagyományos sziluett még szorosabb fogást kapott. Az Instagramon több mint egymillió “deréktréning” címkével ellátott poszt található. Sokan hiánypótló fűzőrajongók – ez a kultúra a retro stílus, a testmódosítás, a fetisizmus vagy a cosplay kategóriákba sorolható -, de az eltúlzott homokóra alak iránti trend a deréktréninget is mainstreamé tette.
Katie Thomas fűzőtervező, aki 1999-ben alapította cégét, azt mondja, hogy a fűzőkultúra és a deréktáplálók teljesen más piacot jelentenek. Emlékszik a ruhadarabokra, amelyek a 80-as és 90-es években a fogyást voltak hivatottak segíteni. “Szomorú, hogy 30 évvel később a nők a gyors fogyást keresik, és ezt próbálja kihasználni a deréktornászok piaca” – mondja. “Ez hamis reményt ad el a nőknek.”
A fűző szerinte “más, mert nem a fogyásra koncentrálunk, hanem arra, hogy kiemeljük a testalkatunkat, és megünnepeljük az íveket, amelyekkel rendelkezünk. Én minden nap fűzőt hordok, mert szeretem az alakomat, amit ad. Sok transznemű ügyfelünk van, akik nőiesebb alakra vágynak.”
A megjelenés hatalmas lökést kapott, amikor Kardashian egy fűzős Thierry Mugler-ruhát viselt a májusi Met Ballon. A ruha, amelyet úgy terveztek, mintha nedves bőr lenne, egy fűzőt tartalmazott, amelyet a fűzőkészítő Mr Pearl készített, aki már régóta készít fűzőket Mugler számára, valamint más tervezőknek, köztük Alexander McQueennek és Vivienne Westwoodnak (ő maga is fűzőt visel, és állítólag 18 hüvelykes derékkal rendelkezik). Thomas a Kardashian fűzős ruhája óta megugrott az érdeklődés, de úgy véli, hogy a hagyományosabb fűző “mindig is egy hiánypótló termék lesz”, amely szerinte szoros és barátságos közösséget alkot. A deréktáplálók iránti hóbort azonban az elmúlt néhány évben egyre inkább nőtt.
Kardashian, akinek testalkata valószínűleg a legnagyobb hatással volt az extrém homokóra “ideálra”, már régóta népszerűsíti a deréktápláló pántokat az Instagram-fiókján, ahogyan testvérei, Khloe Kardashian és Kylie Jenner is. Ezek a pántok lényegében széles, rugalmas övek, amelyek behúznak, és azt állítják, hogy tartósan karcsúbb középsőt eredményeznek.
“Kim Kardashian és Kylie Jenner szerint ez a homokóra alak titka” – mondja Chloe Lawrence szépségblogger, aki egy évvel ezelőtt kezdett deréktornába. Elkezdett egy szűk pántot viselni a köldöke körül napi egy órán át, és nyolc órán át dolgozott. “Nagyon kényelmetlen volt, és sok fájdalmat okozott nekem” – mondja. ” Légszomj és fájdalom a hasamban, amikor a tréner le volt véve”. Azt mondja, nem vett észre valódi változást az alakján. “Működik, amíg viseled, de amint leveszed, a derekad visszaáll a normális állapotba. Néha viselem egy ruha alatt, mint egy fűzőt arra az időre. De hosszú távon ez nem működik.”
Néhány ruhadarab jár annyi csomaggal, mint a fűző. A modern szemlélet szerint alig több, mint egy kínzóeszköz, amelyet a nők elnyomására találtak ki. Az igazság talán árnyaltabb. A fűzőtípusú ruhadarabok – az úgynevezett stégek – a 16. században terjedtek el, és elsősorban a függőleges testtartás kialakítására tervezték őket. Az 1800-as években azonban a női divat elengedhetetlen részévé váltak, ráadásul egyre szorosabbak és szűkebbek lettek. A 2001-ben megjelent A fűző című könyvében azonban: A Cultural History című könyvében Valerie Steele divattörténész szerint a fűző viselésének káros egészségügyi hatásait – szervi elégtelenséget és gerincdeformitást okoztak – eltúlozták, és csak a nők kisebbsége “szorított”, hogy természetellenesen keskeny derekat alakítson ki.
A fűző azonban sok nő életét megnehezítette volna, beszűkítette a kényelmes mozgás vagy ülés lehetőségét, és még az olyan alapvető funkciókat is akadályozta, mint az evés és a légzés. Idén májusban Elle Fanning színésznő elájult a cannes-i filmfesztiválon, és később azért okolta, mert a derékban szűkített, 50-es évekbeli Prada stílusú ruhája túl szűk volt. Kardashiannak a Met-gálára egy járműben állva, egy rúdba kapaszkodva kellett utaznia, és azt mondta, nem tudott volna kimenni a mosdóba. Thomas azonban azt mondja, nem találja korlátozónak a fűzőit.
Bár a 19. századi nőjogi harcosok célul tűzték ki az öltözködési reformot, és Coco Chanel segített felszabadítani a nőket a fűző alól, Steele szerint az sosem tűnt el igazán. “A fűző nemhogy eltűnt volna, hanem inkább internalizálódott a diéta, a testmozgás és a plasztikai sebészet révén” – írja. A fűzők utat engedtek a fűzőknek; a fűzők utat engedtek az alakformáló ruháknak, például a 2000-ben bevezetett Spanxnek; és most a deréktornázók hódítanak.”
A deréktornázók és a hagyományosabb fűzők széles körben elterjedtek a közösségi médiában, mert tökéletesen illeszkednek. “Tudjuk, hogy a női testet vizsgálják és ellenőrzik” – mondja Rebecca Scritchfield dietetikus, mozgásfiziológus és a Body Kindness című könyv szerzője. A közösségi média jutalmaz mindent, “ami szokatlan vagy egyedi. A vékony ideál annyira ritka és elérhetetlen, és ez egy újabb szintje ennek. Az Instagramon megjelenő kép valakiről, akinek apró dereka és óriási mellei vannak, egzotikus, szinte fantázia. Az ember jutalmat kap, ha részt vesz ebben az egyediségben vagy ritkaságban”. Hasonlóképpen azt mondja: “Néhányan talán undorodnak” a megjelenés mesterségességétől, “de ez nem számít, mert ettől még reakciót vált ki.”
A Waist Train UK nevű cégnek több mint 14 000 követője van az Instagramon, és azt állítja, hogy termékei “visszafoghatják az étvágyat, mivel a szervezet alkalmazkodik a kisebb adagok fogyasztásához az étkezések során”. Egyeseknek, például a Kardashian által jóváhagyott amerikai Waist Gang Society márkának több százezer követője van.”
Az elképzelés azonban, hogy a derekat egyszerűen engedelmességre lehet szorítani, Scritchfield szerint mítosz. A deréktornázóknak veszélyei is lehetnek. Az egész napos viselés bőrproblémákhoz vezethet, ha dörzsöl vagy izzadást okoz. Egyes deréktámaszok azt állítják, hogy megemelik a test hőmérsékletét, hogy edzés közben elősegítsék a fogyást. “Ahol megemeli a testhőmérsékletet, ott, ha nem iszol vizet, kiszáradhatsz” – mondja, hozzátéve, hogy ez akár hőgutához is vezethet. “Összeszoríthatják a légzést, ami nem hasznos. Összeszűkíthetik a szerveidet. A fizikai kellemetlenségek és a fájdalom mellett, amit okozhat, szerintem érzelmi fájdalmat is okoz, ha nem azt az eredményt kapod, amit vártál.”
A szülés utáni nők számára a fűző új mélypontnak tűnik. Caryn Franklin divatkommentátor szerint “ésszerűtlen elvárásokat támaszt. Emellett normalizálja azt az elképzelést, hogy valahogy a test visszatérése a terhesség előtti állapotba sokkal célratörőbb teljesítmény, mint a terhesség és a szülés teljesítménye.”
A derékra való visszatérő összpontosítás szerinte “az utolsó hely, ami még kihasználható. A derekat nagyjából békén hagyták, míg az arcokra, az ajkakra, a hajra, a mellekre és újabban a combokra és a fenékre hatalmas hangsúlyt fektettek”. Kevésbé aggasztja a fűző megjelenése a kifutón, mert a divatszakmában eltöltött közel 40 éve alatt többször is látta már újra felbukkanni. “A divatban az a plusz, hogy az ember szórakozásból felvesz valamit, hogy egy bizonyos módon mutassa meg magát, és kijelentést tegyen, aztán leveszi” – mondja. A deréktáplálás trendje, mondja, más érzést kelt – szükség van a test megváltoztatásának vágyára.”
Az, hogy a Kardashianok a fő mozgatórugók, hozzáteszi, “nem tetszik nekem. A Kardashian-ipar a nőiesség előadására épül, ahol hiperfeminizáltnak és hiperszexualizáltnak mutatkoznak. Minden a megjelenésről szól, és a családon belül a plasztikai műtétek normalizálása azt jelenti, hogy a nőiség egy elképzelését mutatják be, és pénzt csinálnak abból az elérhetetlen testből, amit maguknak készítettek.”
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{/paragraphs}}{{highlightedText}}
- Women
- Beauty
- Kim Kardashian West
- features
- Share on Facebook
- Share on Twitter
- Share via Email
- Share on LinkedIn
- Share on Pinterest
- Share on WhatsApp
- Share on Messenger