Mikroökonómia

Tanulmányi célok

  • Írd le egy cég haszonkulcsát
  • Az átlagos költséggörbe használata a cég nyereségének és veszteségének kiszámításához és elemzéséhez
  • A cég nyereségének és veszteségének meghatározása és magyarázata
  • A cég nyereség- és veszteségtöréseinek meghatározása és magyarázata
  • .even point

Profit és veszteség az átlagköltséggörbével

A profit maximalizálása (termelés, ahol MR = MC) tényleges gazdasági nyereséget jelent? A válasz a cég haszonkulcsától (vagy átlagos nyereségtől) függ, amely az ár és az átlagos összköltség viszonya. Ha a cég által felszámított ár magasabb, mint az átlagos termelési költsége az adott termelt mennyiségre, akkor a cég haszonkulcsa pozitív, és gazdasági nyereséget termel. Ezzel szemben, ha a vállalkozás által felszámított ár alacsonyabb, mint az átlagos termelési költsége, akkor a vállalkozás haszonkulcsa negatív, és gazdasági veszteséget szenved el. Azt gondolhatnánk, hogy ebben a helyzetben a gazdálkodó azonnal le akarja állítani a tevékenységét. Ne feledje azonban, hogy a cég már kifizette az állandó költségeket, például a berendezéseket, így lehet, hogy van értelme folytatni a termelést és veszteséget elkönyvelni. Az 1. ábra három helyzetet szemléltet: (a) amikor a profitmaximalizáló termelési mennyiségnél (ahol P = MC) az ár nagyobb, mint az átlagköltség, (b) amikor a profitmaximalizáló termelési mennyiségnél (ahol P = MC) az ár megegyezik az átlagköltséggel, és (c) amikor a profitmaximalizáló termelési mennyiségnél (ahol P = MC) az ár kisebb, mint az átlagköltség.

A három ábra azt mutatja, hogyan változik a nyereség attól függően, hogy az összköltség hol metszi az átlagköltséget.

1. ábra. Ár és átlagköltség a málnafarmon. Az a) ábrán az ár az átlagköltséggörbe felett metszi a határköltséget. Mivel az ár nagyobb, mint az átlagköltség, a cég nyereséget termel. A b) ábrán az ár az átlagos költséggörbe minimumpontjánál metszi a határköltséget. Mivel az ár megegyezik az átlagköltséggel, a vállalat nullszaldós. A c) pontban az ár az átlagos költséggörbe alatt metszi a határköltséget. Mivel az ár kisebb, mint az átlagköltség, a vállalat veszteséget termel.

Először tekintsük azt a helyzetet, amikor egy csomag fagyasztott málna ára 5 dollár. A profitmaximalizáló, tökéletesen versenyző vállalat szabálya az, hogy olyan szintű kibocsátást termeljen, ahol Ár= MR = MC, tehát a málnatermesztő körülbelül 85 darabot fog termelni, amit az 1(a) ábrán E’-vel jelölünk. A cég átlagos termelési költségét C’ jelöli. A vállalat haszonkulcsa tehát az E’ és a C’ közötti távolság, és ez pozitív. A cég pénzt keres, de mennyit?

Emlékezzünk arra, hogy egy téglalap területe egyenlő az alapterület és a magasság szorzatával. A teljes bevétel a 85 darabos mennyiség és az 5,00 dolláros ár szorzata lesz, amit a téglalap mutat az origótól a 85 darabos csomagolási mennyiségen át (az alap) az E’ pontig (a magasság), az 5 dolláros árig, majd vissza az origóig. A 85 csomag előállításának átlagos költségét a C’ pont mutatja, ami körülbelül 3,50 $. Az összköltség a 85 darabos mennyiség és a 3,50 dolláros átlagköltség szorzata lesz, amit a téglalap területe mutat az origótól a 85 darabos mennyiségig, a C pontig, a függőleges tengelyen át az origóig és vissza az origóig. Az összes bevétel és az összes költség különbsége a nyereség. Így a nyereség lesz a tetején lévő kék árnyékolt téglalap.

Ezt a következőképpen számoljuk ki:

\begin{array}{lll}\text{profit}&& \text{összes bevétel}-\text{összköltség}\\&& \left(85\right)\left(\$5.00\right)-\left(85\right)\left(\$3.50\right)\\\&& \$127.50\end{array}

Vagy kiszámíthatjuk a következőképpen is:

\begin{array}{lll}\text{profit}&& \text{(price}-\text{átlagos költség)}\times \text{mennyiség}\\\ & \left(\$5.00-\$3.50\right) \times 85\\\ && \$127.50\end{array}

Most nézzük az 1(b) ábrát, ahol a fagyasztott málna ára 2,75 dollárra csökkent. A tökéletesen versenyző vállalat ismét azt a termelési szintet fogja választani, ahol az ár = MR = MC, de ebben az esetben a termelt mennyiség 75 lesz. Ezen az ár- és kibocsátási szinten, ahol a határköltséggörbe keresztezi az átlagköltséggörbét, a cég által kapott ár pontosan megegyezik az átlagos termelési költséggel. Ezt nevezzük nullpontnak, mivel a haszonkulcs nulla.

A gazdaság teljes bevételét ezen az áron a nagy árnyékolt téglalap mutatja az origótól a 75 csomagolt mennyiségen (az alapon) át az E pontig (a magasságig), a 2,75 dolláros árig, majd vissza az origóig. Az átlagköltséggörbe magassága a Q = 75-nél, azaz az E pontnál mutatja az adott mennyiség előállításának átlagköltségét. Az összköltség a 75-ös mennyiség szorozva a 2,75 dolláros átlagköltséggel, amit az origótól a 75-ös mennyiségig, az E pontig, a függőleges tengelyen át az origóig és vissza az origóig terjedő téglalap területe mutat. Világosnak kell lennie, hogy a teljes bevételre és a teljes költségre vonatkozó téglalapok megegyeznek. A cég tehát nulla nyereséget termel. A számítások a következők:

\begin{array}{lll}\text{profit}&& \text{összes bevétel}-\text{összköltség}\hfill \\\ && \left(75\right)\left($2.75\right)-\left(75\right)\left($2.75\right)\hfill \\ && $0\hfill \end{array}

Vagy kiszámolhatjuk a következőképpen is:

\begin{array}{lll}\text{profit}&& \text{(price}-\text{átlagköltség)}\times \text{mennyiség}\hfill \\\ && \left($2.75-$2.75\right)\times 75\hfill \\\ && $0\hfill \end{array}

Az 1(c) ábrán a piaci ár még tovább csökkent, 2,00 dollárra egy csomag fagyasztott málnáért. Ezen az áron a határbevétel 65 darabos mennyiségnél metszi a határköltséget. A gazdaság teljes bevételét ezen az áron a nagy árnyékolt téglalap mutatja az origótól a 65 csomaggal rendelkező mennyiségen (az alapon) át az E” pontig (a magasságig), a 2 dolláros árig, majd vissza az origóig. A 65 csomag előállításának átlagos költségét a C” pont mutatja, amely azt mutatja, hogy a 65 csomag előállításának átlagos költsége körülbelül 2,73 dollár. Mivel az ár kisebb, mint az átlagköltség, a cég haszonkulcsa negatív. Az összköltség a 65 darabos mennyiség és a 2,73 dolláros átlagköltség szorzata, amit az origótól a 65 darabos mennyiségig, a C” pontig, a függőleges tengelyen át és az origóig terjedő téglalap területe mutat. A két téglalapot vizsgálva világossá kell válnia, hogy az összbevétel kisebb, mint az összköltség. A cég tehát veszteséges, és a veszteség (vagy negatív nyereség) a rózsaszínnel árnyékolt téglalap lesz.

A számítások a következők:

\begin{array}{lll}\text{profit}&& \text{(összes bevétel}-\text{ összköltség)}\hfill \\\ && \left(65\right)\left($2.00\right)-\left(65\right)\left($2.73\right)\hfill \\\ && -$47.45\hfill \end{array}

Or:

\begin{array}{lll}\text{profit}&&\text{(price}-\text{average cost)}\times \text{quantity}\hfill \\ && \left($2.00-$2.73\right) \times 65\hfill \\ && -$47.45\hfill \end{array}

If the market price that a perfectly competitive firm receives leads it to produce at a quantity where the price is greater than average cost, the firm will earn profits. If the price the firm receives causes it to produce at a quantity where price equals average cost, which occurs at the minimum point of the AC curve, then the firm earns zero profits. Finally, if the price the firm receives leads it to produce at a quantity where the price is less than average cost, the firm will earn losses. Table 1 summarizes this.

Try It

Table 1. Profit and Average Total Cost
If… Then…
Price > ATC Firm earns an economic profit
Price = ATC Firm earns zero economic profit
Price < ATC Firm earns a loss

Which intersection should a firm choose?

At a price of $2, MR intersects MC at two points: Q = 20 and Q = 65. It never makes sense for a firm to choose a level of output on the downward sloping part of the MC curve, because the profit is lower (the loss is bigger). Thus, the correct choice of output is Q = 65.

Watch It

Watch this video for more practice solving for the profit-maximizing point and finding total revenue using a table.

Try It

Play the simulation below multiple times to practice applying these concepts and to see how different choices lead to different outcomes.

Try It

These questions allow you to get as much practice as you need, as you can click the link at the top of the first question (“Try another version of these questions”) to get a new set of questions. Practice until you feel comfortable doing the questions.

Glossary

break-even point: the level of output where price just equals average total cost, so profit is zero profit margin: at any given quantity of output, the difference between price and average total cost; also known as average profit

Contribute!

Did you have an idea for improving this content? We’d love your input.

Improve this pageLearn More