Milyen költségei vannak az ETF-be történő befektetésnek?

Az ETF-eket gyakran alacsony költségű lehetőségként hirdetik, de a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) nem díjmentesek, és egyes alapok drágábbak, mint mások.

Az első költség, amellyel az ETF-be történő befektetéskor szembesülnie kell, az a brókeri díj.

Minden alkalommal, amikor egy ETF befektetési jegyeit vagy egy vállalat részvényeit vásárolja és adja el, brókeri díjat kell fizetnie, amely a CommSec-en keresztül minden egyes kereskedésnél 19,95 dollárnál kezdődik 10 000 dollár értékig.

Kezelési díjak

Az ETF-ek éves kezelési díjat is felszámítanak, amelyet általában a befektetési jegyek ára (az alap befektetési jegyeinek aktuális piaci ára) tartalmaz.

A kezelési költség magában foglalja az ETF kezelésével kapcsolatos összes releváns díjat és költséget, beleértve a letétkezelői díjakat, a számviteli díjakat, a könyvvizsgálati díjakat és az indexlicenc díjakat.

Az éves költséget százalékban fejezik ki. Például egy 0,5%-os éves kezelési költség egy 10 000 dolláros befektetésnél évi 50 dollárt jelent.

A kezelési díjak jelentősen eltérhetnek az egyes ETF-ek között, ezért fontos, hogy befektetés előtt tájékozódjon. A kezelési díjak 0,1%-tól akár 1%-ig is terjedhetnek.

Vannak egyéb költségek?

Egy másik költség, amely egy ETF megvásárlásakor vagy eladásakor felmerülhet, az úgynevezett “bid/ask” spread.

Ez a különbség a legmagasabb ár között, amelyet egy vevő hajlandó fizetni egy ETF befektetési jegyeiért, és a legalacsonyabb ár között, amelyért egy eladó hajlandó megválni tőlük.

Ha például egy CommSec piaci megbízást ad egy ETF befektetési jegyeinek megvásárlására, a megbízás a lehető leghamarabb, az elérhető legjobb áron kerül leadásra. Ez azonban az adott időpontban érvényes vételi/eladási különbözettől függően azt is jelentheti, hogy többet kell fizetni, mint amennyit az ETF ér.

Az ETF-ekre ugyanúgy vonatkozik a kifizetések és a tőkenyereség adója, mint a részvényekre, és a nemzetközi ETF-ekbe való befektetésnek eltérő adóvonzatai lehetnek.

Ha például egy olyan ETF-be fektet, amelynek székhelye az USA-ban van, akkor az USA forrásadója alá tartozik, amely általában 30%, de az Ausztrália és az USA közötti kettős adóztatásról szóló megállapodás értelmében – számos feltétel alapján – általában 15%-ra csökken.

ETF-ek vs. kezelt alapok

Az ETF-ek a költségek tekintetében kedvezőbbek lehetnek az aktívan kezelt alapokhoz képest, mivel általában nem vásárolnak és adnak el olyan gyakran részvényeket.

Minél többet vásárolnak és adnak el a befektetési alapok, annál többet kell fizetniük jutalékokon keresztül, ami befolyásolhatja az alap teljesítményét és felemésztheti az Ön hozamát.

Amellett azonban, hogy az aktívan kezelt alapok magasabb hozamot érhetnek el, mint a “passzív” alapok, például az ETF-ek, általában külön költség nélkül fizethet rendszeres befizetéseket, míg egy ETF esetében minden egyes befektetéskor brókeri díjat kell fizetnie.