Milyen színű lesz a babám haja?
Szorongva várta, hogy megtudja, milyen hajszíne lesz az újszülöttjének? Minden várandós anyuka számára normális, talán még a pozitív teszt előtt is, hogy azon tűnődik, hogyan fog kinézni a kicsi.
Azt már tudod, hogy a babád bizonyos dolgokban hasonlítani fog rád. De aztán azt is figyelembe kell vennünk, hogy a partnered génjei milyen hatással lesznek rá. A babák olyanok, mint anya és apa 3D-s másolatai, csak kisebb (és aranyosabb) csomagban.
Ezzel az útmutatóval arról fogunk beszélni, hogy mi határozza meg a baba hajszínét, milyen befolyásoló tényezők vannak, és mikor válik maradandóvá.
Megjósolhatjuk-e a baba hajszínét?
Hát, megpróbálhatjuk megjósolni, de az újszülöttjeink hajlamosak meglepni minket!
Noha a lehetséges kombinációk trilliói léteznek, kicsi az esélye annak, hogy a babádnak valami teljesen más lesz.
Nézd a dolgot így. Ha neked és a párodnak is barna a haja, akkor valószínű, hogy a kicsinek is ugyanilyen lesz. De ha valamelyikőtöknek kicsit sötétebb a haja vagy több eumelanin van, akkor a babának talán sötétebb tincsek lesznek (1).
Az ugyanez vonatkozik a szőke és a vörös színre is. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a vörös recesszív, a szőke pedig domináns. Ma már azonban tudjuk, hogy lehetséges vörösnek lenni. A vörös árnyalatokat egyszerűen egy világosbarna tónus alá rejtik.
Azért persze figyelembe kell vennünk a családunk hajszíntörténetét is. Ha anyukádnak vagy apukádnak, vagy akár valamelyik nagyszülődnek vörös volt a haja, akkor a babád potenciálisan vörös hajúnak bizonyulhat. Ez egy kis időbe telhet, amíg megmutatkozik, hiszen a pigment aktiválódásra vár.
Mi határozza meg a baba hajszínét?
Ez a tény sokakat meglephet, de a baba hajszínét valójában a megtermékenyítés pillanatától kezdve határozzák meg. Ugyanis a spermium és a petesejt egyaránt tartalmazza mindkét szülő genetikai állományának másolatát. Vagyis 23 kromoszómát tőled és 23-at a partneredtől (2).
Most, amikor a petesejt és a spermium találkozik, összeolvadnak, és kialakul az, amit zigótának nevezünk. A zigóta görögül azt jelenti, hogy “összeillesztett” vagy “egyesült”, és a megtermékenyülésre és egy új sejt kialakulására utal.
Ez a mikroszkopikus méretű új sejt olyan, mint egy számítógépes szoftver – a szülők genetikai információit tartalmazza. Összesen 46 kromoszómakópiával rendelkezik.
Ezeknek a kromoszómáknak mindegyike szerepet tölt be. Egyes gének a nemet határozzák meg, mások a szem- és hajszínt, a személyiségjegyeket és így tovább. Mindazok a dolgok, amelyek egyedivé tesznek minket, már ilyen korán rögzítve és dokkolva vannak.
Minden génkészlet egyénre szabott. Ez azt jelenti, hogy az elsőszülötted örökölheti az aranyszínű hajfürtjeidet, de a második gyermeked inkább a partneredre hasonlíthat. Vagy lehet, hogy mindkettőtök keveréke!
De menjünk egy kicsit mélyebbre a gének világában.
A gének ereje
A génjeink a legdominánsabb tényező, amikor arról van szó, hogy meghatározzuk, hogyan fognak kinézni a gyermekeink. De hogy képet kapjunk a lehetséges kombinációkról, gondoljunk csak a következőkre:
A szakértők szerint egy ember 46 kromoszómájában körülbelül 100 000 gén található. Ez azt jelenti, hogy amikor két egyed összejön, 64 trillió különböző tulajdonságkombinációjú csecsemőt hozhatnak létre, bár – szerencsére – nem lehetséges, hogy ennyi gyermekünk legyen (3)!
De ez azt jelenti, hogy minden egyes utódunk valószínűleg teljesen másképp fog kinézni!
A babánk DNS-e allélcsomagokban érkezik. Ezek vagy “dominánsak” vagy “recesszívek”. A hajszín esetében a domináns allélok sötétebb árnyalatokat, míg a recesszívek világosabb tónusokat eredményeznek (4).
Azok, akik azt hitték, hogy a babájuknak olyan sötét haja lesz, mint a párjuknak, meglepődve tapasztalják, hogy valójában világosabb tincseket kaptak!
A korábbi kutatások szerint a domináns allélok uralkodnak, ha hajszínről van szó. Ennél azonban egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Nézze, a legtöbb tulajdonságunk poligénes – ami azt jelenti, hogy sok gén együttesen hat, hogy egyedi egyéniséget hozzon létre.
A hajszínt illetően tehát a genetikánk sokkal több mindent produkálhat, mint vörös, szőke, fekete vagy barna. Vannak különböző árnyalatok, például világosbarna és sötétbarna, vagy eper szőke.
Pigmentáció
A pigmentek adják a bőrünk, szemünk és hajunk színét. A bőrünkben és hajunkban található különleges pigment a melanin, amelynek két típusa van:
- Eumelanin: Barna és fekete árnyalatok.
- Pheomelanin: Vöröses árnyalatok.
Az, hogy melyik típusból mennyi van a babában, és hogy a genetika hogyan osztotta el őket a hajban, határozza meg az árnyalatot.
Noha számos gén felelős a melanin termeléséért és szabályozásáért, a kutatók még mindig nagyon keveset tudnak erről. Amelyikről a legtöbbet tudunk, az az MC1R (5). Ez a bizonyos gén kezeli a melanokortin 1 receptor nevű fehérje létrehozásához szükséges utasításokat.
A melanokortin 1 receptor a vezérlőpult. Ez dönti el, hogy a melanociták (melanintermelő sejtek) milyen típusú pigmentet adjanak.
Amikor ez a receptor aktiválódik, kémiai reakciók láncolata játszódik le. Ezek stimulálják a melanocitákat, és ezáltal eumelanint termelnek, ami sötétebb árnyalatot ad a hajnak.
Ha ez a receptor nem aktiválódik, a melanociták ehelyett feomelanint termelnek. Ebben az esetben a baba szamócaszőke, vörösesbarna vagy vörös hajat kaphat.
Néha a receptor blokkolva van, így csak a feomelanin termelésére kényszerül. Ilyenkor általában tüzes vörös hajat eredményez.
A legérdekesebb tény, hogy a pigment idővel változhat.
Változhat a babám hajszíne?
Igen! Bár a pigment mennyisége és típusa már rögzítve van a baba DNS-ében, az még mindig fejlődik. Ez egészen hat-hét éves koráig folytatódhat.
A gyermek hajszíne több év alatt drámaian megváltozhat. Ennek oka, hogy a pigment, annak sűrűsége és eloszlása még mindig változik és “beilleszkedik”.
Egy másik érdekes tanulmány kimutatta, hogy az európai származású emberek különösen hajlamosak a hajszínváltozásra. A tudósok nem tudják pontosan, hogy miért és hogyan. De úgy vélik, hogy a hormonális változásokhoz van köze, amelyek aktiválják a melanint a hajhagymákban (6).
A példa a szőke hajú gyerekekre összpontosított. Itt a legtöbbjüknek sötétebb tincsek nőttek, amikor elérték a tinédzserkort vagy beléptek a pubertáskorba.
Egyedi hajszín
Ha valaha is rákerestél az interneten az “egyedi babahajszín” kifejezésre, nagy valószínűséggel elég vad eredményekre bukkantál. Vannak olyan, az orvosok által funkcióvesztésnek nevezett állapotok, amelyek színváltozásokat okoznak.
Poliózis
A poliózis vagy “fehér előke” olyan állapot, amikor egy bizonyos hajfolt teljesen fehér (7).
A jelenséget közelebbről megvizsgálva az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy az adott helyen lévő szőrtüszőkből hiányzik a melanin. A haj többi része azonban természetes színű, általában barna vagy fekete. Ez nagyon jellegzetes megjelenést eredményez.
A poliózis általában akkor fordul elő, ha egyszerre több genetikai szindróma lép fel. Ezek közé tartozik a tuberózus szklerózis, a piebaldizmus és a Waardenburg-szindróma.
A szakértők azonban arra a következtetésre jutottak, hogy egy sor szerzett állapot miatt is előfordulhat. Ezek közé tartoznak a gyulladásos betegségek, a gyógyszerek, vagy a jó- és rosszindulatú melanocitikus neoplazma entitások (bőrdaganatok).
A poliózis a test más részeit is érintheti. Néhány csecsemőnek a szemöldökén vagy a szempilláján jelentkezik. Bár komolyan hangzik, a legtöbb érintett teljesen egészséges.
Albinizmus
Az albinizmus olyan genetikai állapot, amely a melanin hiányát eredményezi a hajban, a bőrben és a szemekben. Az ebben szenvedő emberekre gyakran jellemző, hogy nagyon világos a bőrük és fehér a hajuk. Vannak azonban különböző variációk.
Az állapot nagyon gyakori, különösen a világ más részein, ahol 3000-ből egy gyermek születik vele. Az Egyesült Államokban körülbelül minden 18 000-20 000 emberből egyet érint (8).
Az albinizmus nem olyan állapot, amelyet a baba a születés után szerezhet meg, mivel a génekben bekövetkező mutáció miatt alakul ki. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy az Ön gyermeke is ilyen lesz.
Általában ahhoz, hogy egy baba albinizmussal szülessen, az anyának és az apának is hordoznia kell a mutáns gént. További vizsgálatok azonban kimutatták, hogy létezik egy másik variáció is, ahol az anya a hordozó. Ez a típus általában csak a fiúkat érinti.
Az albinizmus nem életveszélyes állapot, de rossz látást okozhat. Szerencsére ez a legtöbb esetben korrigálható.
Az albinizmussal élő csecsemőket és gyermekeket mindig jól kell védeni a naptól. Mivel a bőrükből hiányzik a pigmentáció, különösen érzékenyek, és könnyen leéghetnek a napon. A naptej használata és az átlátszatlan ruházat, beleértve a sapkát és a bő inget is, elengedhetetlen.
Nem ritka, hogy egyes szülők aggódnak amiatt, hogy albinizmusban szenvedő gyermekük lesz-e vagy sem. Ha aggódik, ezt megbeszélheti orvosával.
Nem lehet abszolút módon megmondani, mivel a DNS-minták még az albinizmus ugyanazon típusánál is eltérőek. De talán megtudhatod, hogy van-e rá csekély esély.
Ma haj, holnap már nincs
Az, hogy elgondolkodsz azon, hogy a babádnak milyen hajszíne lesz, minden terhesség normális része. Talán szőkében reménykedsz, vagy talán azt kívánod, hogy a vörös hajú génjeid még egy generációra átöröklődjenek. Én tudom, hogy nem tudtam nem gondolni rá!
De rengeteg gén játszik közre, amikor a pigmentációról van szó, és nem lehet biztosan megmondani.