Minden a személyiségről: Pszichológia definíció és példák

By: Mary Elizabeth Dean

Frissítve: 2021. február 05

Forrás: pexels.com

Az embereket az idők kezdete óta érdekli a személyiség. Az ókori Kínában élt emberek a személyiségjegyeket az ember születési éve alapján rendelték hozzá. Az asztrológiában hívők úgy gondolják, hogy egy személy természetét az határozza meg, hogy születése idején hol állt a bolygó a többi égitesthez képest. Hippokratész úgy gondolta, hogy a személyiség a különböző testnedveken alapul, míg egyes görögök úgy vélték, hogy a személyiségjegyek egy adott betegséghez kapcsolódnak. De mit mond a tudomány arról, hogyan jönnek létre meghatározó tulajdonságaink? Velük születünk, vagy a növekedésünk során alakulnak ki?

Kiderült, hogy a pszichológiai tanulmányoknak egy széles területe foglalkozik teljes egészében ennek a “természet kontra neveltetés” kérdésnek a megválaszolásával.

Személyiség: A személyiség egy olyan fogalom, amelyet mindannyian ismerünk, de nehéz meghatározni. Valószínűleg ismerősek az olyan kifejezések, mint “szeretem a személyiségét”, vagy akár a “személyiségzavar” pszichológiai kifejezés. Próbálj meg gondolkodni a személyiség szó szinonimáján. Ha olyan vagy, mint én, nagyon kevés dolog jut eszedbe azonnal. Ez azért van, mert a személyiség egy kissé elvont fogalom.

Mégis, amikor az emberi viselkedés és a személyiségpszichológia megértéséről van szó, fontos a világos definíció és a példák megragadása. Ha tudod, hogy a személyiség különböző részei hogyan állnak össze egy “egésszé”, az segíthet jobban megérteni önmagadat, így az élet számos területén fejlődhetsz.

A személyiség a latin persona szóból származik, ami maszkot jelent. A persona egy színpadi maszk volt, amelyet egy színész viselt, hogy elrejtse a színpadi személy valódi személyiségét. A személyiség egy bizonyos jellemvonását reprezentálta.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) meghatározása szerint a személyiség (pszichológiai definíció):

“A gondolkodás, az érzések és a viselkedés jellemző mintáinak egyéni különbségei.”

A személyiséget úgy is tekinthetjük, mint egy személyen belüli tulajdonságok összességét, amelyek együttesen befolyásolják a személy meggyőződését, motivációit, érzelmeit, sőt, azt is, hogyan viselkedik.

Emlékszel a szinonimákra, amelyeket a fejezet elején próbáltunk kitalálni? A jellem, az alkat, a természet, a diszpozíció, a temperamentum és az identitás mind beleillik a képbe.

10 gyors személyiségpszichológiai tény

1. A tudomány szerint a születési sorrend hatással lehet a személyiségedre, és az egyetlen, első, középső és utolsó gyermek gyakran hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
2. A szerelem megváltoztathatja a személyiségedet, csökkentve a neurotikus hajlamokat, beleértve az aggódást és a bosszankodást.
4. A személyiségünk megváltozhat, ahogy öregszünk; az emberek hajlamosak arra, hogy szebbek legyenek, ahogy öregszenek.
5. A bizonyos ételek kapcsolatban állnak a személyiségzavarokkal.
7. Az optimisták tovább élhetnek! Kutatások szerint a pozitív gondolkodás hosszabb életet eredményezhet.

Perszonalitás: Pszichológia elméletek a történelemben

A személyiség valódi megértéséhez a pszichológia definíciójának szakértői szerint először meg kell ismernünk a személyiségelméletek történetét az idők folyamán. Bár némelyik butaságnak tűnhet, mindegyik a kirakós játék egy-egy darabkáját kínálja, amely megmagyarázza a belső és külső személyiségünk összetételét.

Az alábbi tanulmányok érdekessége, hogy amit a legtöbb ember igaznak tart a személyiségről, az nem egyezik a tudományos kutatásokkal. Nézzük a személyiségelméletek rövid történetét.

Galenus elmélete (Kr. e. 2000 körül)

Galenus Hippokratész elképzeléseire építve összefoglalta, hogy ha a temperamentumod kiegyensúlyozott, akkor egészséges vagy. Ha nem, akkor a testnedvek nem lehetnek egyensúlyban. Ezeket a folyadékokat szangvinikusnak, kolerikusnak, melankolikusnak és flegmatikusnak nevezték. A személyiség leírása a négy elemből, a földből, a szélből, a vízből és a tűzből származott. Ez az elmélet volt a legáltalánosabban elfogadott több mint 1000 évig. Bár ezt az elméletet azóta megcáfolták, érdekes tudni, hogy már 2000 évvel ezelőtt is az első tudósok érdeklődtek az emberi psziché iránt. Immanuel Kant a 18. században még tovább vitte ezt az elméletet.

Gall elmélete

Forrás: pexels.com

Az 1700-as évek végén egy Franz Gall nevű német orvos kidolgozott egy koponyán alapuló személyiségelméletet, a frenológiát. Gall szerint az ember fején lévő dudorok közötti távolság mérésével meg lehetett állapítani az agy méretét és személyiséginformációkat (pl. mennyire lehet valaki barátságos vagy gonosz). Végül áltudománynak minősítették, de sokáig nagyon népszerű volt.

Freud és Erikson elméletei

Sigmund Freud dolgozta ki az egyik legismertebb személyiségelméletet. Freud pszichoanalitikus elmélete szakaszok és belső konfliktusok sorozatát vázolja fel, amelyek segítenek a személyiség felépítésében. Később Erik Erikson is Freud munkásságát használta fel egy hasonló érvelés felépítéséhez. Bár eléggé különböznek egymástól, mindketten úgy vélik, hogy a korai gyermekkori események és szakaszok befolyásolják a személyiséget.

A jelenlegi hiedelmek: Vonáselméletek

Most sok kutató úgy véli, hogy öt alapvető személyiségvonás létezik. Ezeket a vonásokat számos tudós kutatásaiból állították össze. There are even personality tests you can take to help you determine your personality type.

The five categories include:

1. Openness
2. Agreeableness
3. Neuroticism
4. Extraversion
5. Conscientiousness

It’s essential to recognize that the traits are not terminal. It acts as a gauge or a spectrum that you can fall on.

People who are high in openness:

• Like to try new things and tackling new challenges
• Are very creative and have artistic interests
• Tend to be both emotional and intellectual
• Are usually more liberal or progressive

Low levels of openness are marked by a dislike for change and a resistance to new ideas and creative projects.

Those who are very agreeable:

• Cares about others and helps them when in need
• Feels empathy and concern, causing them to take a great
• Interested in other people
• Tries to get along with other people and contribute to their happiness

On the opposite end of the spectrum are people who tend to be less helpful and are more competitive, selfish, and manipulative.

People with elevated levels of neuroticism:

• Are quick to experience anxiety
• Have mood swings
• Have trouble getting over stressful situations
• Tend to worry a lot

Those on the lower end of the neuroticism scale are rarely depressed, tend to stay relaxed and emotionally stable.

Source: rawpixel.com

A magas extrovertáltsági szinttel rendelkezők általában:

• Az élvezi, hogy a figyelem középpontjában van és új emberekkel találkozik
• Mások körében energikusnak érzi magát és inkább a barátokkal van együtt, mint egyedül
• Mondja a dolgokat, mielőtt gondolkodna/nagyon beszédes

Akik nem extrovertált emberkedvelők (i. sz.azaz az alsó határon lévők) szeretnek egyedül lenni, nehezen tudnak társalogni, és fárasztónak találják a szocializálódást.

A lelkiismeretesség olyan tulajdonság, amely azokat az embereket jellemzi, akik:

• szeretnek célokat kitűzni, strukturálni és ütemtervet készíteni
• magas szintű önkontrollal rendelkeznek
• értékelik a részletekre való odafigyelést és a feladatok azonnali befejezését
• terveznek és betartják a határidőket

A lelkiismeretességi skála alacsony végén helyezkednek el a szűkszavú, “sodródó” emberek, mivel gyakran halogatják és kerülik az ütemtervet.

A személyiségpszichológiával foglalkozók (fentebb felsorolt definíció) szerint ezek a tulajdonságok:

1. Univerzális
3. Biológiai

Bár ezek a tulajdonságok az életkor előrehaladtával növekedhetnek/csökkenhetnek, felnőttkorban nagyjából állandóak.

A jelenlegi hiedelmek: 16 személyiségelmélet

A személyiséglélektani meghatározáshoz hozzájáruló egyik ismert pszichológiai teoretikus Carl Jung. Bár korábban nem említettem a munkásságát, Jung sokat adott a pszichológia területének. Az ő munkája volt az alapja minden idők leghíresebb személyiségtesztjének: a Myers-Briggs Type Indicator® (MBTI®) műszernek.

Az Isabel Briggs Myers és édesanyja, Katharine Cook Briggs által megalkotott MBTI arra szolgál, hogy az emberek jobban megértsék önmagukat és másokat. A teszt a gondolkodásmódjuk alapján kategorizálja az embereket, majd hozzárendeli őket a 16 négybetűs személyiségtípus egyikéhez (Pl, ISTJ, ISFJ, ESTJ)

Ezek a rövidítések mindegyike a következők alapján kategorizálja a személyt:

• Extroverzió (E) vagy Introverzió (I)
• Érzékelés (S) vagy Intuíció (N)
• Gondolkodás (T) vagy Érzés (F)
• Bírálat (J) vagy Észlelés (P)

Az MBTI megbízható eszköznek bizonyult ahhoz, hogy az emberek többet tudjanak meg önmagukról, a partnerükről, és akár a karrierút meghatározásában. Mivel a személyiségek már gyermekkorban kialakulnak, ez a teszt a tizenévesek számára is hasznos lehet, akik megpróbálják megérteni személyiségük egyes aspektusait.

Személyiségzavarok

Ezzel elérkeztünk a személyiség egy fontos részéhez: amikor rendellenes fejlődés következik be. Az APA szerint vannak olyan esetek, amikor mentális betegség alakul ki, és befolyásolja az ember gondolkodását és viselkedését. Ha visszamegyünk a személyiségpszichológiai definícióhoz, megértjük, miért nevezik az ilyen típusú problémákat “személyiségzavaroknak.”

Tíz konkrét személyiségzavar létezik, amelyeket a mentális egészségügyi szakemberek kezelnek. Ezek közé tartoznak:

Cluster A

• Paranoid Personality Disorder
• Schizoid Personality Disorder
• Schizotypal Personality Disorder

Cluster B

• Antisocial Personality Disorder
• Borderline Personality Disorder
• Histrionic Personality Disorder
• Narcissistic Personality Disorder

Cluster C

• Avoidant Personality Disorder
• Dependent Personality Disorder
• Obsessive-compulsive Personality Disorder

Although each of these disorders varies as far as symptoms and cause, they have one thing in common: they make it difficult to carry out day-to-day activities and have relationships with others. Many develop in childhood and are the result of a combination of genetics, trauma, and abuse.

Source: .com

Personality disorders are considered challenging to treat since personality is difficult to change. Az új terápiák, például a dialektikus viselkedésterápia (DBT) azonban ígéretes eredményeket mutat bizonyos rendellenességek, például a borderline személyiségzavar esetében. Ezek a kezelési lehetőségek akkor működnek a legjobban, ha olyan szakmai tanácsadóval társulnak, aki képzett az ilyen abnormális gondolkodási és viselkedési minták megoldásának segítésében. Ha fontolóra veszi a professzionális segítség lehetőségeit, érdemes megfontolni az online terápiát. Egy 2018-ban közzétett tanulmányban a kutatók megállapították, hogy az online terápia ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos terápia, de ülésenként átlagosan kevesebb időt igényel. A tanulmány szerzői szerint a hagyományos terápia 7,8-szor több terápiás időt vesz igénybe, mint az interneten nyújtott kognitív-viselkedésterápia (CBT). Az online CBT-ülések résztvevői a megfizethető árak, a kényelem és a rugalmasság miatt nagyfokú elégedettségről számoltak be.

Amint már említettük, az online terápia rendkívül hasznos lehet, ha engedéllyel rendelkező terapeuta irányításával történik. Fontos megjegyezni, hogy az online terápia hihetetlenül rugalmas lehet az időbeosztás, a kommunikációs módok és a megfizethető költségek tekintetében. Ha bizonytalan a személyes terápiában, akkor telefonhívások, videokonferenciák vagy élő üzenetküldés útján is kapcsolatba léphet egy képzett szakemberrel, amely lehetőségeket olyan platformok kínálnak, mint a BetterHelp. Az online terápia struktúrája lehetővé teszi, hogy a saját otthona kényelmében maradjon, anélkül, hogy el kellene mennie egy fizikai épületbe.

Ha személyiségének egyes részeivel küzd, vagy szeretné tudni, hogyan fejleszthet bizonyos tulajdonságokat, vegye fel a kapcsolatot a BetterHelp-pel, hogy összehozzanak valakivel, aki tud segíteni.

Itt csak néhány ajánlólevél azoktól, akik a BetterHelp-t használták:

“Tamara Nixon az első terapeuta, akiről úgy érzem, valóban érdeklődött irántam, egy mélyebb szinten. Más terapeuták, akikhez jártam, elsősorban a problémáimra koncentráltak, de egyáltalán nem a személyes érdeklődési körömre és hobbijaimra, és úgy érzem, ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsék a személyiségemet és a kedvenceimet/nemtetszéseimet. Azt is értékelem, hogy proaktív, és küld nekem olvasnivalókat és feladatlapokat, hogy dolgozzak rajtuk. Igazán biztonságban érzem magam, hogy elmondhatom neki a problémáimat.”

“Joy azonnal észrevette a személyiségem egyes aspektusait, és egy feladatalapú tervet javasolt, amely minden egyes lépéshez világos célokat tartalmazott. Segített elkülöníteni a témákat és fókuszban maradni, amikor a dolgok stresszesek voltak és összekuszálódtak a fejemben. A BetterHelp weboldalon lévő fogása hihetetlen – vannak munkalapjai és célmegjelölései, és nagyon kommunikatív a chaten keresztül. Úgy éreztem, hogy még a napi naplóimból is meghallgattak. Figyelmes gondoskodása határozott és magabiztos volt, ami segített abban, hogy újra úgy érezzem, én irányítom az életemet.”