“Minden idők legjobb” látványa arról, hogyan nézett ki valójában egy dinoszaurusz
A paleontológusok szerint egy 160 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusznak dobverő alakú lábai voltak, amelyek nagyon hasonlítottak az élő madarakhoz.
A tollas dinoszaurusznak szárnyakhoz hasonló, madárszerű karjai is voltak.
A tudósok nagy teljesítményű lézerrel láthatatlan részleteket is feltártak arról, hogyan nézett ki a lény.
A kutatás betekintést nyújthat a repülés eredetébe, amely a feltételezések szerint több mint 150 millió évvel ezelőtt alakult ki.
Michael Pittman, a Hongkongi Egyetem munkatársa szerint a tanulmány mérföldkő a madarak eredetének megértésében.
“Ebben a tanulmányban azt tettük, hogy nagy teljesítményű lézerrel feltártuk az Anchiornis nevű tollas dinoszaurusz csontjai mellett megőrződött, eddig nem látott lágy szöveteket” – mondta.
A kutatócsoport lézerrel stimulált fluoreszcens képalkotást használt, egy olyan technikát, amely látható fényben nem látható lágyszöveti részleteket tár fel.
A módszer lényege, hogy a lézerfényt végigsöpörjük a mintán, miközben egy kamerával hosszú expozíciójú fotókat készítünk.
Dr Stephen Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban, elmondta, hogy a tanulmány megdöbbentő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ezek a dinoszauruszok mennyire madárszerűek voltak.
“Ez a tanulmány nagy teljesítményű lézereket használ, hogy a dinoszauruszok szárnyainak és testének körvonalát a valaha volt legjobban megnézzük” – mondta a BBC News honlapjának.
“A lézeres felvételek azt mutatják, hogy ennek a nem madár dinoszaurusznak olyan szárnyai voltak, amelyek egészen a lágy szövetekig hasonlítottak az élő madarakéhoz”.
Az Anchiornis görögül “majdnem madarat” jelent.”
A dinoszaurusz Kínában élt a késő jura időszakban, nagyjából akkor, amikor a feltételezések szerint az első igazi madarak megjelentek.”
A lénynek tollai voltak, és úgy tűnik, hogy fekete volt fehér csíkokkal, és jellegzetes narancssárga tolldíszt mutatott a feje búbján.”
Az nem világos, hogy az Anchiornis tudott-e repülni vagy siklani.
A kutatás a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.
Kövesse Helent a Twitteren.