Minimum életképes termék (MVP)

ATechopedia elmagyarázza a Minimum Viable Product (MVP)

A minimum életképes termék (MVP) egy termék legjobban lecsökkentett változata, amelyet még ki lehet adni. A termékdemók, a crowdfunding-projektek és a landing pages mind gyakori példák az MVP-kre.

Az MVP egyes esetekben más meglévő eszközök darabos változata lehet, hogy teszteljék annak életképességét, mielőtt saját eszközként vagy szoftverként fejlesztik ki.

Vagy kívülről “működőképesnek tűnhet”, miközben emberek kézzel működtetik (“Flintstone” vagy “Óz, a nagy varázsló” MVP).

A minimálisan életképes termék három fő jellemzője

• Elég nagy értékkel rendelkezik ahhoz, hogy az emberek kezdetben hajlandóak legyenek használni vagy megvásárolni.
• Elégséges jövőbeli hasznot mutat ahhoz, hogy megtartsa a korai alkalmazókat.
• Egy visszacsatolási hurkot biztosít a jövőbeli fejlesztés irányításához.

Az MVP fejlesztő csapata nem pazarol időt semmire, ami a legszükségesebb minimumon túlmutat, és minden más funkciót idővel épít, ahogy felmérik az ügyfelek kívánságait és preferenciáit, amint elkezdik használni a terméket.

A termék akár drasztikusan is változhat, vagy akár el is hagyhatják, mivel a felhasználók visszajelzései jelentősen eltérhetnek az eredeti projekttől. A fejlesztő csapatok azonban nem fognak erőforrásokat (erőfeszítéseket, időt, pénzt, reklámot) pazarolni egy olyan termékre, amelyet valójában senki sem akar, nincs szüksége rá, vagy nem tetszik neki.

Az a bökkenő ebben a fejlesztési technikában, hogy feltételezi, hogy a korai alkalmazók látják a végső termék vízióját vagy ígéretét, és értékes visszajelzéseket adnak, amelyek szükségesek a fejlesztők továbblépéséhez.

A teljes hangsúly a termékfejlesztés során történő tanuláson van, a már validált ügyfelektől származó információk gyűjtésével.

A felhasználók megfigyelése a termék használata közben sokkal megbízhatóbb, mintha a marketinghipotéziseket kérdőívekkel vagy előrejelzésekkel próbálnánk validálni. Gyakori buktató, hogy olyan csupasz terméket adnak ki, amely annyira elmarad a felhasználók elvárásaitól, hogy egyáltalán nem életképes.

Az MVP-technika általában különösen életképes a műszaki orientációjú termékek esetében, amelyeket műszaki felhasználók használnak, akik gyakran szívesen adnak gyakorlati meglátásokat a termék fejlesztésével vagy frissítésével kapcsolatban.

Az MVP koncepcióját valójában az informatikai ipar számos vertikális területe széles körben alkalmazza. Például sok videojáték manapság sok hónapot (néha éveket) tölt el korai hozzáférésű termékként, és lassan fejlődik, ahogy a közösség növekszik.

Néhány népszerű franchise, például a Farmville, teljes mértékben kihasználta az MVP koncepcióját azáltal, hogy idővel új játékfunkciókat vezetett be, miközben fokozatosan javította az általános felhasználói élményt.

Az MVP megközelítés további fontos alkalmazási esetei az informatika világában olyan kulcsfontosságú startupok, amelyek végül sikeressé váltak, mint a Facebook, az Airbnb, a Dropbox és a Twitter.