Mintavételi típusok: Mintavételi módszerek példákkal

július 17, 2021admin

Mi a mintavétel?

A mintavétel definíciója: Mintavételezés: A mintavétel a populáció egyes tagjainak vagy egy részhalmazának kiválasztási technikája annak érdekében, hogy statisztikai következtetéseket lehessen levonni belőlük és megbecsülni a teljes populáció jellemzőit. A különböző mintavételi módszereket a kutatók széles körben használják a piackutatásban, hogy ne kelljen a teljes populációt kutatniuk a hasznosítható meglátások összegyűjtéséhez. Ez egyúttal idő- és költséghatékony módszer is, ezért minden kutatási terv alapját képezi. A mintavételi technikákat egy kutatási felmérési szoftverben lehet használni az optimális levezetés érdekében.

Ha például egy gyógyszergyártó egy gyógyszer káros mellékhatásait szeretné kutatni az ország lakosságán, akkor szinte lehetetlen olyan kutatást végezni, amely mindenkit bevon. Ebben az esetben a kutató minden egyes demográfiai csoportból meghatároz egy mintát, majd kutatja őket, és így indikatív visszajelzést kap a gyógyszer viselkedéséről.

Válassza ki a válaszadókat

A mintavétel típusai: mintavételi módszerek

A piackutatásban a mintavétel kétféle lehet: valószínűségi mintavétel és nem valószínűségi mintavétel. Nézzük meg közelebbről ezt a két mintavételi módszert.

Valószínűségi mintavétel: A valószínűségi mintavétel olyan mintavételi technika, ahol a kutató néhány kritériumot állít fel, és véletlenszerűen választja ki a populáció tagjait. Ezzel a kiválasztási paraméterrel minden tagnak egyenlő esélye van arra, hogy a minta része legyen.
Nem valószínűségi mintavétel: A nem valószínűségi mintavételezésnél a kutató véletlenszerűen választja ki a kutatás tagjait. Ez a mintavételi módszer nem egy rögzített vagy előre meghatározott kiválasztási folyamat. Ez megnehezíti, hogy a sokaság minden elemének egyenlő esélye legyen arra, hogy bekerüljön a mintába.

Ebben a blogban a különböző valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi módszereket tárgyaljuk, amelyeket bármely piackutatási tanulmányban alkalmazhat.

A valószínűségi mintavétel típusai példákkal:

A valószínűségi mintavétel olyan mintavételi technika, amelyben a kutatók a valószínűségelméleten alapuló módszerrel választanak mintát egy nagyobb sokaságból. Ez a mintavételi módszer a sokaság minden tagját figyelembe veszi, és egy meghatározott folyamat alapján képez mintákat.

Egy 1000 tagú sokaságban például minden tagnak 1/1000 esélye van arra, hogy kiválasztják a mintába. A valószínűségi mintavétel kiküszöböli a torzítást a sokaságban, és minden tagnak tisztességes esélyt ad arra, hogy bekerüljön a mintába.

A valószínűségi mintavételi eljárásoknak négy típusa van:

Egyszerű véletlenszerű mintavétel: Az egyik legjobb valószínűségi mintavételi technika, amely segít időt és erőforrásokat megtakarítani, az egyszerű véletlen mintavételi módszer. Ez egy megbízható információszerzési módszer, ahol a sokaság minden egyes tagját véletlenszerűen, pusztán véletlenszerűen választják ki. Minden egyes egyénnek ugyanolyan valószínűsége van arra, hogy a minta részévé váljon.
Egy 500 fős szervezetben például, ha a HR-csapat úgy dönt, hogy csapatépítő tevékenységeket tart, nagy valószínűséggel inkább egy tálból választják ki a zsetonokat. Ebben az esetben mind az 500 alkalmazottnak egyenlő esélye van a kiválasztásra.
Klaszteres mintavétel: A klaszteres mintavétel olyan módszer, ahol a kutatók a teljes populációt olyan részekre vagy klaszterekre osztják, amelyek egy populációt képviselnek. A klasztereket demográfiai paraméterek, például életkor, nem, lakóhely stb. alapján azonosítják és vonják be a mintába. Ez nagyon egyszerűvé teszi a felmérés készítője számára, hogy hatékony következtetéseket vonjon le a visszajelzésekből.
Például, ha az Egyesült Államok kormánya értékelni kívánja az USA szárazföldi részén élő bevándorlók számát, akkor klaszterekre oszthatja azt olyan államok alapján, mint Kalifornia, Texas, Florida, Massachusetts, Colorado, Hawaii stb. A felmérés lefolytatásának ez a módja hatékonyabb lesz, mivel az eredmények államokba rendeződnek, és tanulságos bevándorlási adatokkal szolgálnak.
Szisztematikus mintavétel: A kutatók a szisztematikus mintavételi módszert alkalmazzák a populáció mintatagjainak rendszeres időközönként történő kiválasztására. Ehhez ki kell választani a minta kiindulási pontját és a minta méretét, amelyet rendszeres időközönként meg lehet ismételni. Ez a fajta mintavételi módszer előre meghatározott körrel rendelkezik, ezért ez a mintavételi technika a legkevésbé időigényes.
Például egy kutató 500 fős szisztematikus mintát kíván gyűjteni egy 5000 fős populációból. Megszámozza a populáció minden egyes elemét 1-5000 között, és minden 10. személyt kiválaszt, hogy a minta részét képezze (teljes populáció/ mintanagyság = 5000/500 = 10).
Rétegzett véletlen mintavétel: A rétegzett véletlen mintavétel olyan módszer, amelyben a kutató a populációt kisebb csoportokra osztja, amelyek nem fedik egymást, de reprezentálják a teljes populációt. A mintavétel során ezeket a csoportokat rendszerezheti, majd minden csoportból külön-külön mintát vehet.
Egy kutató, aki például a különböző éves jövedelmi osztályokba tartozó emberek jellemzőit kívánja elemezni, rétegeket (csoportokat) hoz létre az éves családi jövedelem szerint. Pl. – 20 000 dollárnál kevesebb, 21 000-30 000 dollár, 31 000-40 000 dollár, 41 000-50 000 dollár, stb. Ezzel a kutató következtet a különböző jövedelmi csoportokhoz tartozó emberek jellemzőire. A marketingesek elemezhetik, hogy mely jövedelmi csoportokat kell megcélozniuk, és melyeket kell kizárniuk, hogy olyan útitervet hozzanak létre, amely gyümölcsöző eredményeket hozhat.

A valószínűségi mintavétel felhasználása

A valószínűségi mintavételnek többféle felhasználási módja van:

A minta torzításának csökkentése: A valószínűségi mintavételi módszer alkalmazásával a sokaságból származó minta torzítása elhanyagolható vagy nem létezik. A minta kiválasztása elsősorban a kutató megértését és következtetését mutatja. A valószínűségi mintavétel magasabb minőségű adatgyűjtéshez vezet, mivel a minta megfelelően reprezentálja a populációt.
Sokszínű populáció: Ha a populáció hatalmas és sokszínű, elengedhetetlen a megfelelő reprezentáció, hogy az adatok ne torzuljanak egy demográfiai csoport felé. Ha például a Square szeretné megérteni azokat az embereket, akik az eladáshelyi eszközeiket gyárthatják, akkor segít egy olyan felmérés, amelyet az Egyesült Államok különböző iparágakból és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberek mintájából végeznek.
Pontos minta létrehozása: A valószínűségi mintavétel segít a kutatóknak a pontos minta megtervezésében és létrehozásában. Ez segít a jól meghatározott adatok megszerzésében.

A nem valószínűségi mintavétel típusai példákkal

A nem valószínűségi módszer olyan mintavételi módszer, amely a kutató vagy a statisztikus mintakiválasztási képességein és nem egy rögzített kiválasztási folyamaton alapuló visszajelzések gyűjtését jelenti. A legtöbb helyzetben a nem valószínűségi mintával végzett felmérés eredménye torz eredményekhez vezet, amelyek nem feltétlenül reprezentálják a kívánt célsokaságot. Vannak azonban olyan helyzetek, mint például a kutatás előzetes szakaszai vagy a kutatás elvégzésének költségkorlátjai, amikor a nem valószínűségi mintavétel sokkal hasznosabb lesz, mint a másik típus.

A nem valószínűségi mintavétel négy típusa jobban elmagyarázza ennek a mintavételi módszernek a célját:

Kényelmi mintavétel: Ez a módszer az alanyok könnyű elérhetőségétől függ, mint például a vásárlók felmérése egy bevásárlóközpontban vagy a járókelőké egy forgalmas utcán. Általában kényelmi mintavételnek nevezik, mivel a kutatónak könnyű elvégezni és kapcsolatba lépni az alanyokkal. A kutatóknak szinte nincs hatásköre a mintaelemek kiválasztására, és ez pusztán a közelség és nem a reprezentativitás alapján történik. Ezt a nem valószínűségi mintavételi módszert akkor alkalmazzák, ha a visszajelzések gyűjtése idő- és költségkorlátozással jár. Olyan helyzetekben, amikor az erőforrások korlátozottak, például a kutatás kezdeti szakaszában, a kényelmi mintavételt alkalmazzák.
Például az induló vállalkozások és a civil szervezetek általában kényelmi mintavételt végeznek egy bevásárlóközpontban, hogy szórólapokat osszanak ki a közelgő eseményekről vagy egy ügy népszerűsítéséről – ezt úgy teszik, hogy a bevásárlóközpont bejáratánál állnak, és véletlenszerűen szórólapokat osztogatnak.
Ítélő vagy célzott mintavétel: Az ítélő vagy célzott mintákat a kutató belátása szerint alakítják ki. A kutatók tisztán figyelembe veszik a vizsgálat célját, valamint a célközönség megértését. Például, amikor a kutatók meg akarják érteni a mesterfokozat megszerzésében érdekelt emberek gondolatmenetét. A kiválasztási kritériumok a következők lesznek: “Érdekli-e Önt a … mesterszak elvégzése?”, és azokat, akik nemmel válaszolnak, kizárják a mintából.
Hólabda mintavétel: A hólabda mintavétel olyan mintavételi módszer, amelyet a kutatók akkor alkalmaznak, amikor az alanyokat nehéz nyomon követni. Például rendkívül nagy kihívás lesz a fedél nélküliek vagy az illegális bevándorlók felmérése. Ilyen esetekben a hólabdaelméletet alkalmazva a kutatók nyomon követhetnek néhány kategóriát a megkérdezéshez és az eredmények levezetéséhez. A kutatók ezt a mintavételi módszert olyan helyzetekben is alkalmazzák, amikor a téma rendkívül érzékeny és nem nyíltan megvitatott – például a HIV/AIDS-ről szóló információk gyűjtésére irányuló felmérések. Nem sok áldozat fog készségesen válaszolni a kérdésekre. Mégis, a kutatók kapcsolatba léphetnek olyan emberekkel, akiket esetleg ismernek, vagy az ügyhöz kapcsolódó önkéntesekkel, hogy kapcsolatba lépjenek az áldozatokkal és információkat gyűjtsenek.
Kvótás mintavétel: A kvótás mintavételben a tagok kiválasztása ebben a mintavételi technikában egy előre meghatározott szabvány alapján történik. Ebben az esetben, mivel a minta meghatározott tulajdonságok alapján kerül kialakításra, a létrehozott minta ugyanazokkal a tulajdonságokkal fog rendelkezni, amelyek a teljes populációban is megtalálhatóak. Ez egy gyors módszer a mintavételre.

A nem valószínűségi mintavétel felhasználása

A nem valószínűségi mintavételt a következőkre használják:

Hipotézis felállítása: A kutatók a nem valószínűségi mintavételi módszert egy feltételezés létrehozására használják, amikor korlátozott vagy semmilyen előzetes információ nem áll rendelkezésre. Ez a módszer segít az adatok azonnali visszatérésében, és alapot teremt a további kutatásokhoz.
Feltáró kutatás: A kutatók széles körben használják ezt a mintavételi technikát, amikor kvalitatív kutatást, kísérleti tanulmányokat vagy feltáró kutatást végeznek.
Költségvetési és időbeli korlátok: A nem valószínűségi módszer, amikor költségvetési és időbeli korlátok vannak, és bizonyos előzetes adatokat kell gyűjteni. Mivel a felmérés terve nem merev, könnyebb véletlenszerűen kiválasztani a válaszadókat, és rávenni őket, hogy vegyenek részt a felmérésben vagy a kérdőívben.

Hogyan dönti el, hogy milyen típusú mintavételt alkalmazzon?

Minden kutatás esetében fontos, hogy pontosan olyan mintavételi módszert válasszon, amely megfelel a vizsgálat céljainak. A mintavételezés hatékonysága különböző tényezőktől függ. Íme néhány lépés, amelyet a szakértő kutatók követnek a legjobb mintavételi módszer kiválasztásához.

Jegyezze fel a kutatási célokat. Általában a költség, a pontosság vagy a pontosság kombinációjának kell lennie.
Határozza meg azokat a hatékony mintavételi technikákat, amelyek potenciálisan elérhetik a kutatási célokat.
Tesztelje az egyes módszereket, és vizsgálja meg, hogy segítenek-e a cél elérésében.
Select the method that works best for the research.

Select your respondents

Difference between probability sampling and non-probability sampling methods

We have looked at the different types of sampling methods above and their subtypes. To encapsulate the whole discussion, though, the significant differences between probability sampling methods and non-probability sampling methods are as below:

	Probability Sampling Methods	Non-Probability Sampling Methods
Definition	Probability Sampling is a sampling technique in which samples from a larger population are chosen using a method based on the theory of probability.	Non-probability sampling is a sampling technique in which the researcher selects samples based on the researcher’s subjective judgment rather than random selection.
Alternatively Known as	Random sampling method.	Non-random sampling method
Population selection	The population is selected randomly.	The population is selected arbitrarily.
Nature	The research is conclusive.	The research is exploratory.
Sample	Since there is a method for deciding the sample, the population demographics are conclusively represented.	Since the sampling method is arbitrary, the population demographics representation is almost always skewed.
Time Taken	Takes longer to conduct since the research design defines the selection parameters before the market research study begins.	This type of sampling method is quick since neither the sample or selection criteria of the sample are undefined.
Results	This type of sampling is entirely unbiased and hence the results are unbiased too and conclusive.	This type of sampling is entirely biased and hence the results are biased too, rendering the research speculative.
Hypothesis	In probability sampling, there is an underlying hypothesis before the study begins and the objective of this method is to prove the hypothesis.	In non-probability sampling, the hypothesis is derived after conducting the research study.