Mit tegyen – és mit ne tegyen – ha úgy gondolja, hogy zaklatják

Viccelődhetünk a közösségi média “zaklatásával”, de a való életben a zaklatás rémisztő, rémálomszerű helyzet. Sajnos minden évben emberek milliói válnak zaklatás áldozatává az Egyesült Államokban. Valójában Michael Proctor, nyugalmazott nyomozó, aki több mint harminc évig dolgozott a kaliforniai Westminster rendőrkapitányságon, az Oxygen.com-nak elmondta, hogy évente több mint 7,5 millió embert zaklatnak az Egyesült Államokban. (Proctor egyben a Duck Works Criminal Consulting elnöke és a “Antidote for a Stalker” című könyv szerzője.)

Az áldozatok mintegy 75 százaléka nő – jegyzi meg.

A zaklatásról leggyakrabban hírességekkel összefüggésben hallunk: Nemrég Bella Hadid modellt állítólag egy férfi zaklatta, akit letartóztattak, miután állítólag fenyegető üzenetek sorozatát küldte Hadidnak, és éppen ebben a hónapban Kendall Jenner ideiglenes távoltartási végzést kapott állítólagos zaklatója ellen. Proctor azonban megjegyzi, hogy a zaklatásoknak csak 10 százaléka forog a hírességek körül, pedig rájuk irányul a legtöbb figyelem. A valóságban a zaklatások körülbelül 80 százaléka családon belüli erőszak és/vagy intim partneri zaklatás – magyarázza.

A kaliforniai büntető törvénykönyvre hivatkozva Proctor szerint a zaklatás a következőképpen definiálható: “Bármely személy, aki szándékosan, rosszindulatúan és ismételten követ vagy szándékosan és rosszindulatúan zaklat egy másik személyt, és aki hiteles fenyegetést (nem kell közvetlen fenyegetésnek lennie) bocsát ki azzal a szándékkal, hogy az adott személyt a saját vagy közvetlen családtagjai biztonságáért való ésszerű félelembe helyezze, bűnös a zaklatás bűncselekményében.”

Dr. Kris Mohandie törvényszéki pszichológus, aki korábban a Los Angeles-i rendőrség fenyegetéskezelési egységének dolgozott, és segített a Los Angeles megyei kerületi ügyészségnek Steven Spielberg zaklatója elleni vádemelésben, az Oxygen.com-nak elmondta, hogy a zaklatás jelei korán jelentkeznek – különösen, ha a zaklató partner.

“Gyakran a zaklatás már a kapcsolat vége előtt elkezdődik kontrolláló viselkedéssel, tolakodó, határokat sértő viselkedéssel, az áldozat telefonján vagy holmijain lévő személyes információkhoz való hozzáféréssel, bejelentés nélküli megjelenéssel és egyéb tolakodó viselkedéssel” – mondja. “A potenciálisan problémás kapcsolati partner felismerése tehát jó kiindulópont lehet”.

Szóval mit tegyen, ha úgy gondolja, hogy zaklatják?

Nézzen a vörös zászlókra

A vörös zászlók közé tartoznak Mohandie szerint a nem kívánt telefonhívások, sms-ek, a közösségi médiában történő kapcsolatfelvételek és a személyes közeledések, amelyek előre be nem jelentett, kellemetlenek és túlmutatnak a kapcsolat állapotán. A fenyegető vagy baljóslatú kijelentések, beleértve az öngyilkossággal kapcsolatos fenyegetéseket is, szintén a jövőbeli zaklató jelzései. Mohandie szerint az ismert fegyvertartás, valamint az erőszakos előzmények is magas kockázatú indikátorok.

Set Some Boundaries

Mohandie szerint fontos, hogy már a kapcsolat korai szakaszában határokat szabjunk, de sürgeti az embereket, hogy kérjenek segítséget ahhoz, hogy megtanulják, hogyan tehetik ezt biztonságosan. Szerinte a kapcsolati erőszak szempontjából a legveszélyesebb időszak a szétválás időpontja.

Hívja a rendőrséget

“Ha úgy gondolja, hogy zaklatják, mindenekelőtt kérjen segítséget, és forduljon a bűnüldöző szervekhez vagy akár a 911-es segélyhívó számhoz, ha úgy tűnik, hogy közvetlen veszélyben van, hogy valaki megjelenik” – mondja Mohandie.

Kezdje el a dokumentálást

Készítsen feljegyzést a zaklatásról. Ne törölje az sms-eket vagy leveleket. Mentse el az egészet. Mohandie szerint ez segít a bűnüldöző szerveknek felismerni a mintát, ha és amikor bejelentik.”

Tudja, hogy az ignorálás nem fog működni

“A zaklató figyelmen kívül hagyása nem fogja az illetőt arra késztetni, hogy abbahagyja vagy abbahagyja” – mondja Proctor, hozzátéve, hogy a zaklatók jellemzően sorozatos természetűek. Még ha a zaklató abbahagyja is az egyik célpont üldözését, akkor is áttér egy másikra – magyarázza.

Védelmi óvintézkedések

A biztonsági óvintézkedések közé tartozhat az elköltözés, a távoltartási végzés megszerzése, valamint a személyes biztonság fokozása riasztórendszerek és videómegfigyelő rendszerek révén – mondja Mohandie, hozzátéve, hogy minden forgatókönyv egy kicsit más.

“Fontos, hogy az áldozatok felismerjék, lehet, hogy elég nagy felelősséget kell vállalniuk a segítségért és saját személyes biztonságukért: A távoltartási végzés hasznos eszköz, de nem véd a fegyverek ellen” – jegyzi meg Mohandie.”

Tudd meg, milyen típusú zaklatód van

Proctor három kategóriába sorolta a zaklatókat: A családon belüli erőszak vagy intim partneri zaklatás, az ismerősi zaklatás (amikor nem történt szexuális kapcsolat, de volt alkalmi kapcsolat, például a munkahelyen) és az idegen zaklatás.

“Amikor tanítok vagy tanácsot adok, egy dolog a legfontosabb: tudnod kell, hogy milyen típusú zaklatóval van dolgod, ha sikeres akarsz lenni a nyomozásban” – mondja. “A családon belüli erőszakos zaklató tűnik a legdurvább zaklatótípusnak, és az erőszakig, sőt akár halálig is fokozódhat. A zaklatásról szóló statisztikákat vezetők szerint az Egyesült Államokban évente a zaklatottak körülbelül 1-1,5 százaléka öli meg áldozatát. Azoknak a nőknek legalább 80 százalékát, akiket a párjuk ölt meg, a halála előtt zaklatták.”

Mindemellett hozzátette, hogy véleménye szerint szinte minden zaklató, ha megfelelő körülmények közé kerül, képes erőszakhoz folyamodni.

Mit kell tudni, ha a zaklató nem szegte meg a törvényt

Mohandie arra kéri a zaklatás áldozatait, hogy továbbra is “dokumentáljanak, fokozzák a személyes biztonságot, és folytassák a bűnüldöző szervekkel való együttműködést a megoldások érdekében”. Szerinte az esetek ritkán oldódnak meg azonnal, és gyakran elcsendesednek, hogy aztán újra kezdődjenek.

“Ilyenkor újra értesíteni kell a bűnüldözési kapcsolatot” – mondja, ezért a nyilvántartás vezetése kulcsfontosságú.”

Nézzen utána a vonatkozó állami zaklatási törvényeknek

A zaklatási törvények államonként eltérőek lehetnek az Igazságügyi Hivatal szerint. Mindig hasznos tájékozódni a helyi törvényekről. Az Igazságügyi Hivatal szerint egyes állami törvények megkövetelik, hogy az ügyészek megállapítsák a haláltól vagy súlyos testi sértéstől való félelmet. Eközben más államokban az ügyészeknek csak azt kell bizonyítaniuk, hogy az áldozat érzelmi sérelmet szenvedett a zaklatás miatt. Létezik államközi zaklatás is (olyan zaklatás, amely államok között történik), amelyre az országos törvények vonatkoznak.

Proctor szerint további információ a National Center for Victims of Crime (Bűncselekmények Áldozatainak Nemzeti Központja) honlapon érhető el.

Hiteles fenyegetés, nem közvetlen fenyegetés

“A zaklatáshoz csak hiteles fenyegetés kell, nem közvetlen fenyegetés” – mondja Proctor az Oxygen.com-nak. “Más szóval a zaklatás egy magatartásbeli bűncselekmény – ami azt jelenti, hogy ha a zaklató több államban, legalább kettő, egy bizonyos időn keresztül elkövetett, a cél folytonosságát bizonyító cselekménysorozatot (vagy kapcsolatfelvételt) követ el, amely az áldozatban félelmet vagy rendkívüli érzelmi stresszt okoz, az hiteles fenyegetésnek minősül.”

Lépjen kapcsolatba egy családon belüli erőszakkal foglalkozó nyomozóval

Ha frusztrációt okoz, hogy a zaklatást a szokásos rendőrségen próbálja bejelenteni, Proctor arra buzdítja az embereket, hogy “lépjenek kapcsolatba egy családon belüli erőszakkal foglalkozó nyomozóval, akinek legalább valamilyen képzést kellene kapnia a zaklatásról.”

Elmondása szerint sok rendőrjárőr nem járatos a zaklatásban.

Vigyázzon magára

Mohandie szerint az embereknek gondoskodniuk kell magukról.

“Gyakran hasznos, ha terápiára vagy tanácsadásra járnak, mivel ezek az esetek megterhelőek lehetnek az áldozat számára” – mondja az Oxygen.com-nak. “Számos országos érdekvédelmi csoport is létezik, amelyek további információkkal rendelkeznek a zaklatással kapcsolatban.”