Mutualizmus, parazitizmus és komensalizmus
Egy ökoszisztémában a különböző fajok között kölcsönhatásoknak kell fennállniuk ahhoz, hogy az élőlények túléljenek és folytassák az élet körforgását. Minden ökoszisztémában szükség van ezekre a kölcsönhatásokra, különben az ökoszisztéma nem marad fenn. Ezeket a kölcsönhatásokat szimbiózisnak nevezzük. A biotikus szimbiózisoknak összesen három típusa létezik: Mutualizmus, parazitizmus és komensalizmus.
A kölcsönhatás két vagy több élőlény közötti kölcsönhatás, ahol mindkét élőlény hasznot húzhat a kölcsönhatásból. A mutualizmusra példa a bohóchal és a tengeri anemon. A bohóchal hasznot húz a tengeri anemonából azáltal, hogy a tengeri anemona mérgező karjai közé bújva védelmet nyújt a ragadozók elől. A bohóchal a tengeri anemóna hasznára válik azáltal, hogy elfogyasztja a rajta lévő élősködőket, és az ürülékéből tápanyagot biztosít.
A parazitizmus olyan kölcsönhatás két faj között, ahol csak az egyik élőlény profitál a másik élőlényből, és a másiknak cserébe kárt okoz. Azt, amelyik hasznot húz a másik szervezetből, parazitának, míg a károsított szervezetet gazdaszervezetnek nevezzük. A parazitizmusra példa a Phronima és a Salps, a zooplanyton egyik fajtája. A Phronima a parazita, a Salps pedig a gazdatest.
Végül ott van a komensalizmus, amely a kölcsönhatások egyik nehezebb típusa. A komensalizmus az, amikor két faj kölcsönhatásba lép egymással, és az egyik élőlény hasznot húz belőle, de a másik élőlénynek sem kárt, sem hasznot nem okoz. A komensalizmusra példa a bálnákon növő pajzstetvek.
i3christophertur,2015. október 21. 00:16