Nagy év a Naprendszer számára: a Mars, a Szaturnusz, a Jupiter és a Vénusz felváltva mutatják meg magukat

admin

Ha még sosem látta a Naprendszer egyik külső bolygóját fényesen ragyogni az éjszakai égbolton, 2020 az az év, amikor beszerezhet egy kis távcsövet. Íme, miért:

  • Három bolygó eléri a “szembenállást” (amikor a Föld áthalad közte és a Nap között), és extra fényesen ragyog: A Mars, a Szaturnusz és a Jupiter
  • Ez a “Vénusz éve”, mivel a belső bolygó 2020 első felének nagy részében fényes objektumként tűnik fel nyugaton napnyugta után. Ennek következtében gyakran lesz látható a félhold közelében a napnyugta utáni égbolton.
  • Nagy hangsúlyt kap a Mars, mivel jövő nyáron négy űrszonda indul.
  • A Jupiter és a Szaturnusz ritka “nagy együttállása” lesz, amikor a két bolygó egymástól mindössze 0,06º távolságra fog látszani. Ez egy 20 évente egyszer bekövetkező esemény.

Nagy év ez a Mars számára, amely szembenállásba kerül. Ez azt jelenti, hogy megnyílik egy indítási ablak … űreszközök számára, hogy megtegyék a hosszú utat – és négy űrügynökség tervezi, hogy kihasználja ezt.

NASA/JPL/USGS

Miért 2020 a “Mars éve”

Ez egy különösen fontos év a Mars számára, amely 2020-ban közel kerül a Földhöz, és ezáltal egy kétéves indítási ablak nyílik. Ha a NASA, az ESA/Roszkozmosz, a kínai CNSA és az Egyesült Arab Emírségek nem indítanak űrhajókat a Marsra idén nyáron – amikor az út viszonylag rövid -, akkor 2022-ig, a következő “Mars évéig” kell várniuk.

Itt a bolygónaptár 2020-ra

  • 2020. február 16. – március 10. – A Merkúr retrográd: a belső bolygó néhány hétig úgy tűnik, hogy “visszafelé” halad, bár ez csupán a normál keringési mechanika okozta látóvonal-illúzió. Ez az első a 2020-ban bekövetkező három ilyen “esemény” közül (bár ez csak az asztrológusokat fogja izgatni).
  • 2020. február 18. és 19. – egy félhold fogja elfedni a Marsot, majd a Jupitert, Észak-Amerikából nézve, közvetlenül napnyugta után.
  • 2020. február 27. – a Vénusz fényesen fog ragyogni egy félhold mellett napnyugta után.
  • 2020. március 30. és 31. – a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz hajnal előtt közel egymáshoz egy szép bolygócsoportban jelenik meg.
  • 2020. március 24. – a Vénusz “legnagyobb elongációja” : a Vénusz 2020-ban ekkor kerül a legmagasabbra az éjszakai égbolton.
  • 2020. július 14. – a Jupiter eléri az oppozíciót: az óriásbolygó egész 2020-ban a legfényesebb és legjobb formájában fog látszani.

NASA mérnökök és technikusok vizsgálják a Mars 2020 űrszonda leszállófokozatát, december 27-én, … 2019-ben a médiának a Mars2020 űrszonda összeszerelő létesítmény tisztaterében tartott sajtóbejárás során a NASA sugárhajtómű-laboratóriumában, a kaliforniai Pasadenában. – A Mars 2020 rover, amely néhány hónap múlva indul a vörös bolygóra, nemcsak a múltbeli élet lehetséges nyomai után kutat majd, hanem “egy emberes Mars-misszió előfutáraként” is szolgál majd – közölték a NASA tudósai 2019. december 27-én, amikor bemutatták az űreszközt a sajtónak. A marsi robot a múlt héten tette meg első kerékfordulatait a Los Angeles melletti Pasadenában található Jet Propulsion Laboratory (JPL) nagy steril helyiségében, ahol megszületett. A tervek szerint 2020 júliusában hagyja el a Földet a floridai Cape Canaveralról, és 2021 februárjában landol a Marson. (Fotó: Robyn Beck / AFP) (Fotó: ROBYN BECK/AFP via Getty Images)

AFP via Getty Images

  • 2020. július 17. – A NASA Mars 2020 Mars-küldetése a tervek szerint a Cape Canaveral légitámaszpont Space Launch Complex 41 űrállomásról indul, és 2021. február 18-án landol a Jezero kráterben a Marson.
  • 2020. június 18. és július 12. között – A Merkúr 2020-ban másodszor is retrográd pályára áll.
  • 2020. július 20. – A Szaturnusz eléri az oppozíciót: a gyűrűs bolygó egész 2020-ban a legfényesebb és legjobb formájában fog látszani.

A Szaturnusz messze a Naprendszer legfotogénebb bolygója, és ezen a legújabb Hubble Space … Teleszkópos pillanatképen különösen azért ilyen, mert a Szaturnusz csodálatos gyűrűrendszere közel van a Föld felé való maximális dőléséhez (ami 2017-ben volt). A Hubble segítségével 2018. június 6-án figyelték meg a bolygót, amikor a Szaturnusz mindössze mintegy 1,36 milliárd mérföldre volt a Földtől, vagyis majdnem olyan közel, amennyire csak lehet hozzánk. A Szaturnuszt a június 27-i szembenálláshoz közeledve fotózták le, amikor a bolygó közvetlenül szemben áll a Nappal az éjszakai égbolton, és éves szinten a legközelebb van a Földhöz. Bár az összes gázóriás rendelkezik gyűrűkkel, a Szaturnusz gyűrűi a legnagyobbak és leglátványosabbak, a bolygó sugarának nyolcszorosát teszik ki. A Szaturnusz lenyűgöző gyűrűit először Christiaan Huygens holland csillagász azonosította 1655-ben a bolygó körüli összefüggő korongként. 325 évvel később a NASA Voyager 1 űrszondájának Szaturnusz melletti elrepülése során több ezer vékony, finom gyűrűkből álló gyűrűt fedeztek fel. A NASA Cassini-missziójának adatai szerint a gyűrűk 200 millió évvel ezelőtt alakultak ki, nagyjából a dinoszauruszok és a földi jura korszak idején. A Szaturnusz egyik kis holdjának gravitációs szétesése számtalan jeges törmelékdarabot hozott létre, és a mai ütközések valószínűleg folyamatosan újratermelik a gyűrűket. Ezen a Hubble-felvételen a klasszikus gyűrűk láthatóak, ahogyan a korai égboltfigyelők feljegyezték. Kívülről befelé az A gyűrű az Encke-hasadékkal, a Cassini-osztály, a B gyűrű és a C gyűrű a Maxwell-hasadékkal. A Szaturnusz megjelenése az évszakok miatt változik, amit a bolygó 27 fokos tengelyferdülése okoz. A Szaturnusz északi féltekéjén most nyár van, és a légkör aktívabb. Ez lehet a felelős az északi sarkvidék közelében látható fényes felhősorért, amely egy felbomló vihar maradványa. Kisebb, középső szélességi körökben elhelyezkedő felhőpamacsok is láthatók. A Hubble felvétele egy hatszögletű mintázatot is felbont az északi pólus körül, amely egy stabil és tartós széljelenség, amelyet a Voyager 1981-es elrepülése során fedeztek fel. A Szaturnusz színei a felső felhőrétegekben lévő ammóniakristályok feletti szénhidrogén fátyolokból származnak. A láthatatlan alsó felhők vagy ammónium-hidroszulfidból, vagy vízből állnak. A bolygó sávos szerkezetét a szelek és a különböző magasságú felhők okozzák. Ez az első kép a Szaturnuszról, amely az Outer Planet Atmospheres Legacy (OPAL) projekt részeként készült. Az OPAL segít a tudósoknak megérteni Naprendszerünk gázóriás bolygóinak légköri dinamikáját és fejlődését.

NASA, ESA, A. Simon (GSFC) és az OPAL csapat, valamint J. DePasquale (STScI)

  • 2020. július 23: A kínai Huoxing-1 (HX-1) Mars-küldetés tervezett indítása a kínai Hainanból.
  • 2020. július 26: Az ESA és a Roszkozmosz ExoMars Mars-küldetése a tervek szerint a kazahsztáni Bajkonurból indul (landolás 2021. március 19-én)
  • Júliusban indul az Egyesült Arab Emírségek (UAE) Hope Mars-küldetése is, amely egy arab-iszlám ország első bolygótudományi küldetése.
  • 2020. október 13. – A Mars szembenállásban: a vörös bolygó egész 2020-ban a legfényesebben és legjobban fog látszani, 2003 óta pedig a legjobban.
  • Október 14. – 2020. november 3. – A Merkúr 2020-ban harmadszor is retrográd mozgásban lesz.
  • 2020. december 21. – A Jupiter és a Szaturnusz “nagy együttállása”: a téli napforduló pontos időpontjában a két bolygó egymástól mindössze 0,06º távolságra lesz közvetlenül napnyugta után. Erre 2000 óta nem volt példa, és 2040-ig nem is lesz többé.

UPDATE: a cikk címét megváltoztattuk “2020 a nagy “bolygók éve”. Here’s When’s When To See Mars, Saturn, Jupiter And Venus At Their Best.”

Wining you wide eyes and clear skies.