Neurológiai Osztály

admin

Mi a nyaki verőerek betegsége?

A nyaki verőerek betegsége, más néven nyaki verőérszűkület akkor fordul elő, ha a nyaki verőerek, az oxigéndús vért az agyba szállító fő erek beszűkülnek. A nyaki verőerek szűkülése leggyakrabban az ateroszklerózissal függ össze (a plakkok felhalmozódása, amely zsíros anyagok, koleszterin, sejtes salakanyagok, kalcium és fibrin lerakódása az artéria belső burkolatában). Az érelmeszesedés vagy “az artériák megkeményedése” érbetegség (az artériák és vénák betegsége). A nyaki verőerek betegsége hasonló a koszorúér-betegséghez, amikor a szív artériáiban alakul ki elzáródás, és szívrohamot okozhat.

Hogy jobban megértsük, hogyan hat a nyaki verőerek betegsége az agyra, az agy keringési rendszerének anatómiájának alapvető áttekintése következik.

Melyek a nyaki verőerek?

Az agy fő vérellátását a nyaki verőerek biztosítják. A nyaki verőerek a szívtől rövid távolságra ágaznak el az aortából (a test legnagyobb artériájából), és a nyakon keresztül felfelé haladva oxigénben gazdag vért szállítanak az agyba.

2 nyaki verőér van: a jobb és a bal. Mindkét nyaki verőér aztán egy belső és egy külső nyaki verőérre ágazik. Egy-egy pár (külső és belső) található a nyak mindkét oldalán. Ahogy a csuklóban is érezhető a pulzus, úgy a nyak mindkét oldalán a nyaki verőerek felett is érezhető vagy hallható a pulzus.

Miért fontosak a nyaki verőerek?

Mert mivel a nyaki verőerek szállítják a vért az agyba, a nyaki verőerek betegsége súlyos következményekkel járhat, mivel csökkenti az agy oxigénellátását. Az agynak állandó oxigénellátásra van szüksége a működéshez. A vérellátás rövid ideig tartó megszakadása is problémákat okozhat. Az agysejtek már néhány perc után elkezdenek elhalni vér vagy oxigén nélkül. Ha a nyaki verőerek szűkülete eléggé súlyos ahhoz, hogy blokkolja a véráramlást, vagy az ateroszklerotikus plakk egy darabja letörik és akadályozza a véráramlást az agyba, stroke következhet be.

Mi okozza a nyaki verőerek betegségét?

A nyaki verőerek betegségének leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Az érelmeszesedés egy lassú, progresszív, érrendszeri betegség. A betegség azonban képes gyorsan előrehaladni. It is generally characterized by the accumulation of fatty deposits along the innermost layer of the arteries. If the disease process progresses, plaque formation may take place. Plaque is made up of deposits of smooth muscle cells, fatty substances, cholesterol, calcium, and cellular waste products. This thickening narrows the arteries and can decrease blood flow or completely block the flow of blood to the brain.

Risk factors associated with atherosclerosis include:

  • Older age

  • Male

  • Family history

  • Race or ethnicity

  • Genetic factors

  • Hyperlipidemia (elevated fats in the blood)

  • Hypertension (high blood pressure)

  • Smoking

  • Diabetes

  • Obesity

  • Diet high in saturated fat

  • Lack of exercise

A risk factor is anything that may directly increase or be associated with a person’s chance of developing a disease. Ez lehet egy tevékenység, például a dohányzás, a táplálkozás, a családi előzmények vagy sok más dolog. A különböző betegségekhez különböző kockázati tényezők tartoznak.

Noha ezek a kockázati tényezők növelik a személy kockázatát, nem feltétlenül okozzák a betegséget. Egyeseknél, akiknél 1 vagy több kockázati tényező van, soha nem alakul ki a betegség, míg másoknál betegség alakul ki, és nincs ismert kockázati tényezőjük. Bármely betegség kockázati tényezőinek ismerete segíthet a megfelelő intézkedésekhez, beleértve a viselkedés megváltoztatását és a betegség klinikai ellenőrzését.

Melyek a nyaki verőérbetegség tünetei?

A nyaki verőérbetegség lehet tünetmentes (tünetmentes) vagy tünetes (tünetekkel járó). A tünetmentes nyaki verőér-betegség jelentős mennyiségű ateroszklerotikus felhalmozódás jelenlétét jelenti anélkül, hogy a véráramlást eléggé akadályozná ahhoz, hogy tüneteket okozzon. A kellően szoros szűkület azonban nem mindig okoz tüneteket. A tünetekkel járó nyaki verőérbetegség átmeneti iszkémiás rohamot (TIA) és/vagy agyvérzést (stroke) okozhat.

A átmeneti iszkémiás roham (TIA) az agy egy területének hirtelen vagy átmeneti, általában néhány perctől 1 óráig tartó véráramlás-kiesése. A tünetek 24 órán belül teljesen elmúlnak, és teljes gyógyulás következik be. A stroke, más néven agyi érkatasztrófa (CVA) akkor áll fenn, ha a tünetek tartósan fennállnak. A TIA vagy CVA tünetei többek között a következők lehetnek:

  • A test egyik oldalán lévő kar és/vagy láb hirtelen gyengesége vagy ügyetlensége

  • A test egyik oldalán lévő kar és/vagy láb hirtelen bénulása (mozgásképtelensége)

  • A koordináció vagy a mozgás elvesztése

  • zavartság, csökkent koncentrációs képesség, szédülés, ájulás, és/vagy fejfájás

  • Zsibbadtság vagy érzéskiesés az arcon

  • Zsibbadtság vagy érzéskiesés a karban és/vagy a lábban

  • Átmeneti látásvesztés vagy homályos látás

  • Szem elvesztése vagy látás

  • Képtelenség tisztán beszélni vagy elmosódott beszéd

A TIA kialakulhat súlyos szűkület vagy elzáródás, illetve az ateroszklerotikus plakk apró darabjainak letörése miatt, a véráramban utaznak, és az agyban lévő kis erekben megtapadnak. TIA esetén ritkán maradandó agykárosodás következik be.

Hívjon azonnal orvosi segítséget, ha azt gyanítja, hogy valakinek TIA-ja van, mivel ez figyelmeztető jel lehet arra, hogy hamarosan stroke következik be. Nem minden stroke-ot előz meg azonban TIA.

A stroke (CVA) a nyaki verőérbetegség másik mutatója. A stroke tünetei megegyeznek a TIA tüneteivel. A stroke az agy vérellátásának elvesztése (iszkémia), amely elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy maradandó agykárosodást okozzon. Az agysejtek már néhány perc oxigénhiány után elkezdenek elhalni. Az elhalt sejtek területe a szövetekben infarktus.

Az agynak az a területe, ahol a véráramlás elmaradt, meghatározza, hogy milyen fizikai vagy szellemi fogyatékosságot okozhat. Ez magában foglalhatja a mozgás, a beszéd, a gondolkodás és a memória, a bél- és hólyagműködés, az étkezés, az érzelmi kontroll és más létfontosságú testfunkciók károsodását. Az érintett konkrét képesség helyreállítása a stroke méretétől és helyétől függ. A stroke olyan problémákat eredményezhet, mint például a kar vagy a láb gyengesége, vagy bénulást, beszédkiesést vagy akár halált is okozhat.

A nyaki verőérbetegség tünetei hasonlíthatnak más egészségügyi állapotokhoz vagy problémákhoz. A diagnózis felállításához mindig forduljon orvosához.

Hogyan diagnosztizálják a nyaki verőerek betegségét?

A teljes kórtörténet és a fizikális vizsgálat mellett a nyaki verőerek betegségének diagnosztikai eljárásai a következők bármelyikét vagy azok kombinációját tartalmazhatják:

  • A nyaki verőerek akusztikája (meghallgatása). A sztetoszkóp elhelyezése a nyaki verőér fölé, hogy meghallgasson egy bizonyos hangot, az úgynevezett bruitot (ejtsd: brew-ee). A bruit olyan rendellenes hang, amelyet a szűkült artérián áthaladó vér okoz. A bruitot általában az ateroszklerotikus artéria jelének tekintik; azonban az artéria lehet beteg anélkül is, hogy ezt a hangot produkálná.

  • A karotisartéria duplexvizsgálata. Egyfajta érrendszeri ultrahangvizsgálat, amelyet a nyaki artériák véráramlásának értékelésére végeznek. A nyaki verőér duplexvizsgálat nem invazív (a bőrt nem szúrják át) eljárás. A transzducernek nevezett szonda ultrahangos hanghullámokat bocsát ki olyan magas frekvencián, amely túl magas ahhoz, hogy hallható legyen. Amikor a jelátalakítót (mint egy mikrofont) bizonyos helyeken és szögekben a nyaki verőerekre helyezik, az ultrahangos hanghullámok a bőrön és más testszöveteken keresztül az erekhez jutnak, ahol a hullámok visszaverődnek a vérsejtekről. A jelátalakító felfogja a visszavert hullámokat, és egy erősítőhöz küldi őket, amely hallhatóvá teszi az ultrahangos hanghullámokat. E hangok hiánya vagy gyengesége a véráramlás elzáródására utalhat.

  • Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). Olyan diagnosztikai eljárás, amely nagy mágnesek, rádiófrekvenciák és egy számítógép kombinációjával részletes képeket készít a testben lévő szervekről és struktúrákról. A vizsgálat elvégzéséhez Ön egy nagy csőben fekszik, miközben mágnesek járják körbe a testét. Ez nagyon hangos. Néha intravénás kontrasztanyag befecskendezésével történik, néha pedig anélkül.

  • Mágneses rezonancia angiográfia (MRA). Olyan diagnosztikai eljárás, amely a mágneses rezonancia technológia (MRI) és az intravénás (IV) kontrasztanyag kombinációját használja az erek láthatóvá tételére. A kontrasztanyag hatására az erek átlátszatlanná válnak az MRI-képen, így az orvos láthatóvá teszi a vizsgált ereket.

  • Komputertomográfiás vizsgálat (más néven CT- vagy CAT-vizsgálat). Olyan képalkotó diagnosztikai eljárás, amely röntgensugarak és számítógépes technológia kombinációjával vízszintes vagy axiális képeket (gyakran szeleteknek nevezik) készít a testről. A CT-vizsgálat részletes képeket mutat a test bármely részéről, beleértve a csontokat, az izmokat, a zsírt és a szerveket. A CT-vizsgálatok részletesebbek, mint az általános röntgenfelvételek. Az MRI-hez hasonlóan néha az Ön vénáiba fecskendezett intravénás kontrasztanyaggal történik, néha pedig anélkül.

  • Angiográfia. Invazív eljárás, amelyet a nyaki verőerek elzáródásának vagy szűkületének mértékének felmérésére használnak, röntgenfelvételek készítésével, miközben kontrasztanyagot fecskendeznek be. A kontrasztanyag segít láthatóvá tenni a vér alakját és áramlását az artériákban, miközben röntgenfelvételek készülnek.

A nyaki verőérbetegség kezelése

A nyaki verőérbetegség konkrét kezelését orvosa határozza meg az alábbiak alapján:

  • Az Ön életkora, általános egészségi állapota és kórtörténete

  • A betegség kiterjedtsége

  • Az Ön jelei és tünetei

  • Az Ön tűrőképessége az egyes gyógyszerekkel, eljárásokkal szemben, vagy terápiák

  • A betegség lefolyására vonatkozó elvárások

  • Az Ön véleménye vagy preferenciája

A karotisz artéria olyan (tünetmentes vagy tünetes) betegségét, amelyben a nyaki verőér szűkülete 50%-nál kisebb, leggyakrabban gyógyszeresen kezelik. A 70%-nál kisebb szűkületű tünetmentes betegséget is lehet orvosilag kezelni, az egyéni helyzettől függően.

A nyaki verőérbetegség orvosi kezelése magában foglalhatja:

  • A kockázati tényezők módosítása. A módosítható kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az emelkedett koleszterinszint, az emelkedett vércukorszint, a mozgáshiány, a rossz táplálkozási szokások és az emelkedett vérnyomás.

  • Medicinális kezelés. A nyaki verőérbetegség kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak:

    • Trombocitaellenes gyógyszerek. A vérlemezkéknek a vérben lévő vérlemezkék összetapadási és vérrögképződési képességét csökkentő gyógyszerek. Az aszpirin, a klopidogrél és a dipiridamol példák a trombocitaellenes gyógyszerekre.

    • Az antihiperlipidémiás szerek. A vérben lévő lipidek (zsírok), különösen a koleszterinszint csökkentésére használt gyógyszerek. A sztatinok az antihiperlipidaemiás gyógyszerek egy csoportját alkotják, ide tartozik többek között a szimvasztatin, az atorvasztatin és a pravasztatin. Tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos sztatinok csökkenthetik a nyaki verőér falának vastagságát és növelhetik az artéria lumenének (nyílásának) méretét.

    • A vérnyomáscsökkentők. A vérnyomás csökkentésére használt gyógyszerek. Több különböző gyógyszercsoport létezik, amelyek különböző módon hatnak a vérnyomás csökkentésére.

Azoknak, akiknél a nyaki verőér szűkülete nagyobb, mint 50-69%, agresszívabb kezelés javasolt lehet, különösen azoknál, akiknek tünetei vannak. A sebészeti kezelés csökkenti a tünetek, például TIA vagy kisebb stroke után fellépő stroke kockázatát, különösen azoknál az embereknél, akiknél az elzáródás (elzáródás) több mint 70%-os, és akik jó jelöltek a műtétre.

A nyaki verőérbetegség sebészeti kezelése magában foglalja:

Carotid endarterektómia (CEA). A carotis endarterektómia a nyakban található nyaki verőerekből a plakk és a vérrögök eltávolítására szolgáló eljárás. Az endarterektómia segíthet megelőzni a stroke kialakulását azoknál a tüneteket mutató embereknél, akiknél a nyaki verőér szűkülete legalább 70%-os.

Karotis artéria angioplasztika stenteléssel (CAS). A carotis angioplasztika stenteléssel olyan betegek számára jelent lehetőséget, akiknél magas a carotis endarterectomia kockázata. Ez egy minimálisan invazív eljárás, amelynek során egy nagyon kicsi üreges csövet, vagy katétert vezetnek be egy ágyéki érből a nyaki verőerekbe. Miután a katéter a helyére került, egy ballont lehet felfújni, hogy megnyissák az artériát, és egy sztentet helyeznek be. A stent egy vékony fémhálós vázból készült hengerszerű cső, amelyet az artéria nyitva tartására használnak. Mivel az eljárás során a plakkdarabok letörése miatt fennáll a stroke kockázata, egy embóliavédő eszköznek nevezett készüléket lehet használni. Az embóliavédő eszköz egy szűrő (mint egy kis kosár), amelyet a vezetődrótra erősítenek, hogy felfogja az eljárás során esetlegesen letörő törmeléket.