Normális hangműködés

A hang a hangszalagok rezgésével jön létre. A hangszalagok egy pár hajlékony szövetpár, amelyek a légcső (trachea) tetején húzódnak. A hangszalagok a pajzsmirigyporcba vannak zárva, amely az a kemény szerkezet, amely az ádámcsutkának nevezett tömeget alkotja a nyakon. A hangszalagokat az őket tartó izmokkal és porcokkal együtt gégének nevezzük.

A hangszalagok és hangszalagok

A “hangszalag” a “hangszalag” modern kifejezése. A terminológia megváltozása a gége anatómiájának és működésének jobb megértése miatt következett be. A ‘hangszalag’ a levegőben felfüggesztett szalagot vagy húrt sugall, amely rezeg, amikor megpengetik vagy megütik. Valójában a hangszalag a gége oldalán lévő izom egy része, amelyet speciális szövetek borítanak, amelyek nagy sebességgel képesek rezegni. Sokkal inkább hasonlít egy szövetszájra, mint egy zsinórra. Only its outer covering vibrates.

Biologically, the larynx evolved as a valve to protect the airway and lungs. Thus, it is positioned where the airway and the esophagus separate. The vocal folds open to allow breathing and close during swallowing to prevent food from entering into the lungs and during voicing.

Vocal folds in the closed position during voicing

Vocal folds in the open position for breathing

Each section below details a separate aspect of voice.

Sound

In order to produce voice, the lungs blow air against vocal folds in the nearly-closed position. A levegő átnyomul a köztük lévő nagyon kis téren, és ezáltal rezgésbe hozza a hangszalagok borítását, az úgynevezett nyálkahártyát. Ez a venturi-hatás néven ismert jelenség révén történik. Ahogy a levegő áthalad egy szűkületen (vagy venturin), felgyorsul és szívóhatást hoz létre a nyomában. Ez a szívóerő beszívja a hajlékony nyálkahártyát az egyes hangszalagokból, amelyek a középvonalban találkoznak, hogy aztán a tüdőből érkező további levegő félrelökje őket. Ez a ciklus egy ismétlődő hullámzást hoz létre, amelyet nyálkahártya-hullámnak nevezünk. A nyálkahártya-hullám szabályossága elengedhetetlen a jó hangképzéshez.

A nyálkahártya-hullám hangképzés közben:

Stroboszkópia

Az oldalon található videók lassított felvételen mutatják a hangszalagok rezgését egy stroboszkópia néven ismert technika segítségével. A valóságban a hangszalagok másodpercenként több mint 100-szor rezegnek a hangképzés során, és néha még ennél is többször gyorsabban. A gégestroboszkóp egy mikrofon segítségével érzékeli a hangszalagok rezgésének frekvenciáját a hangképzés során, és egy stroboszkópikus izzó villogását csak kissé fázison kívülre időzíti. Az így készült videó azt a benyomást kelti, mintha lassított felvételen látnánk a hangszalagok rezgését.

A nyálkahártya hajlékonysága a közvetlenül alatta lévő réteg, a lamina propria superficialis, azaz a Reinke-réteg épségétől függ, amely a leírójáról kapta a nevét. Ez egy különleges, a testben egyedülálló anyaghálózat, amely hosszú távon képes elviselni a hangszalagok rezgéséből adódó igénybevételeket.

Hangerő

A hangerő elsősorban a hangszalagok mellett elfúvott levegő nyomásának eredménye. A levegő erőteljesebb kilökése a tüdőből megemeli ezt a nyomást. Természetesen a hangszalagoknak növelniük kell a feszültséget, hogy fenntartsák a venturi-hatáshoz szükséges közel zártságot. Ha nem így tesznek, a megnövekedett légnyomás egyszerűen elfújja őket, és megszakítja a rezgést. A hangszalagok ilyen megfeszülése általában ösztönösen, tudatos erőfeszítés nélkül történik. A hangszalagbénulásban vagy más típusú hangszalaggyengeségben szenvedők gyakran képtelenek erre, és gyakran panaszkodnak arra, hogy képtelenek hangjuk hangerejét növelni.

Hangmagasság

A nyálkahártya hullám frekvenciája határozza meg a hangmagasságot. A hangszalagok a nyitás és záródás mellett képesek megnyúlni és rövidülni is, és ez a hangszalagfeszültség növelésének fontos eszközét képezi. Ahogyan egy gitárhúr hangolásával a hangmagasságot, úgy a hangszalagok feszültségének változtatásával a hangszalagok hangmagasságát is be lehet állítani. A hangszalagok esetében azonban a feszültséget szimmetrikusan kell megváltoztatni. Az ember ezt a tevékenységet gyorsan és pontosan végzi, egy rövid beszélgetés során többször is.”

A hangszalagok megnyúlnak a hangmagasság emelése érdekében.

Hangszalaghúzás

A hangszalaghúzás a nyálkahártya rezgésének szabálytalanságából ered. Nagyon sok tényező befolyásolja a nyálkahártya-hullám kialakulását és fenntartását, de nagyjából két tényezőre egyszerűsíthető: a hangszalagok záródására és a lamina propria superficialis integritására. Ha a hangszalagok nem tudnak megfelelően záródni, mint például a hangszalagbénulás egyes eseteiben, lehetetlenné válhat a nyálkahártya-vibráció alapjául szolgáló venturi-hatás létrejötte. A lamina propria elváltozásából eredő feszes vagy merev nyálkahártya, mint a hangszalagheg esetében, nem fog jól vagy egyáltalán nem fog rezegni, függetlenül a hangszalag záródásától. Néha egy nagy tömeg, például egy ciszta vagy polip megakadályozza mind a hangszalagok záródását, mind a nyálkahártya rezgését.