Norvégia térképe, Európa

Több információ Norvégiáról

Műholdfelvétel Norvégia kontinentális részéről és a Skandináv-félsziget nagy részéről télen.
Kép: NASA

Norvégia legnagyobb városai
A jelentősebb városok/városok (lakosságszám szerint rangsorolva):
Oslo Norvégia nemzeti fővárosa, legnagyobb városa és fő kikötője. Oslót a 11. században alapították; a város 1624-től 1924-ig Christiania (vagy Kristiania) néven volt ismert.
Bergen Norvégia délnyugati részén található tengeri kikötő, a halászati ipar egyik központja. A város az ország egyik korábbi fővárosa és a Hanza-szövetség városa volt.
Trondheim jelentős regionális központ az ország nyugat-középső részének tengerpartján. A város volt Norvégia első fővárosa; a középkorban Nidaros néven ismerték.
Stavanger “Norvégia olajfővárosa” néven ismert; Rogaland megye közigazgatási központja, Sandnes városával együtt a 3. helyen áll Norvégiában a lakosságszám/ agglomeráció alapján.
Kristiansand kikötő és Dél-Norvégia legnagyobb városa (88 600 fő),
Fredrikstad kikötő a Skagerrakon Østfold megyében, a Glomma folyó partján. A város lakossága 80 200 fő.
Tromsø egyetemi város Tromsøya szigetén; 73 500 lakosával Észak-Norvégia legnagyobb városa.
Drammen kikötő és fontos vasúti csomópont Drammensfjordnál Buskerud megyében (62 600 fő). A város az ország fő autóimport-kikötője, és Norvégia egyik leggyorsabban növekvő városrégiójának központja.
Skien kikötőváros Telemark megyében (54 000 lakos) és Norvégia egyik legrégebbi városa; a 19. századi norvég drámaíró, Henrik Ibsen szülőhelye.
Norvégia földrajza
A pleisztocén (az utolsó jégkorszak) idején Észak-Európát a skandináv jégtakaró borította, a kontinentális méretű jégtakaró mozgása mély völgyeket vájt ki, súrolta és koptatta a régió felszínét, hegyeket erodált, és a táj többi részét lapossá tette. Skandinávia még mindig “kipiheni” a jég hatalmas súlyát, évente több milliméterrel nő ki a tengerből.
A jég olvadása jelentős mennyiségű vizet hagyott maga után. Norvégiában legalább 450 000 édesvízi tó van, az olvadó jég és a gleccsererózió maradványai szinte mindet létrehozták.
Norvégia tavai mindenféle formájúak és méretűek, a fjordok (sós vizű öblök és hosszú, keskeny édesvízi tavak) mellett ott vannak a Sjøs és Mjøs (nagy tavak), Vatn és Tjerns (kisebb tavak és tavak). Norvégia legnagyobb tavai a 117 km hosszú Mjøsa-tó, a Røssvatnet, egy tó és víztározó; a 60 km hosszú és 9 km széles Femund Norvégia második legnagyobb természetes tava.
Norvégia fő folyói a Glomma, az ország leghosszabb és legnagyobb folyója (600 km), a Pasvikelva (a finnországi Inari-tó lefolyója), a Numedalslågen, egy 250 km hosszú folyó Norvégia déli részén, és a Gudbrandsdalslågen, a Lesjaskogsvatnet tó lefolyója.
Norvégiában ritkán van termőföld (3,3%), Norvégia több mint egyharmada erdős (38%), délen főként lombhullató erdők, Közép-Norvégiában pedig boreális tűlevelű erdők; az ország északi területét kiterjedt tűlevelű tajgaerdők borítják.