Nyomással kezelt fűrészáru Amit a biztonságról el kellene mondania Önnek használat előtt!

A nyomáskezelt fűrészárut belső és külső építkezéseknél egyaránt használják. Különösen népszerű a kültéri építkezéseknél, a kereskedelmi építkezéseknél és a tengeri beépítéseknél, mivel a fát az elemekkel szemben ellenállóvá teszik. A farmerek kerítésekhez használják. A közműszolgáltatók villanyoszlopokhoz használják. A kormányzati szervek buszmegállókhoz és sétányokhoz használják.

A barkácsolók használják a legtöbbet. Kertek elhatárolására szolgáló akadályokhoz. Teraszokhoz grillezéshez , piknikasztalokhoz és hintaágyakhoz.

A nyomáskezelt fűrészáru körülbelül 60 éve kapható. A nyomáskezelt fa valóban “minden évszak fája”… egy robusztus külső építési termék, amely rothadás- és rovarálló. Az eredeti formulák középpontjában az arzén mint fő tartósítószer állt, hogy a faanyag ellenálljon a szélsőséges kültéri használatnak. Ahogy az várható volt, egy olyan potenciálisan mérgező anyag, mint az arzén használata komoly aggodalomra adott okot, különösen akkor, ha a gyermekek ilyen berendezéseknek vannak kitéve. Soha ne égessen el semmilyen nyomás alatt kezelt faanyagot. Ilyenkor a cellulóz elég, és a nehézfémek koncentráltabb formában maradnak vissza a hamuban. A cellulóz nélkül a vegyi anyagok most újra oldhatóvá válnak, ahogyan a cellulózhoz való kötődésük előtt is voltak, és ebben a formában ismét mérgezőek. A nyomás alatt kezelt fából származó hamu majdnem olyan mérgező, mint a nyers vegyi anyagok. Néhány ember számára ez sokkoló. Valahogy azért, mert fának indult, el kellene tudnunk égetni. De sok olyan dolog van a házainkban, ami megöl minket, ha elégetjük — mint például az összes műanyag cső és a szintetikus szőnyegek és drapériák. Ha meg akarod tudni, milyen mérgező az égő műanyag füstje, csak beszélj bármelyik tűzoltóval. Tehát, mint sok mindent a házunkban, ne égessük el a nyomás alatt kezelt fát, ássuk el — vigyük a szeméttelepre.

Ha a fa zöldes árnyalatú, akkor CCA-val nyomás alatt kezelték. A nyomás alatt kezelt fa biztonsági aggályainak kezelése érdekében 2002-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége meggyőzte a fűrészárugyártókat, hogy találjanak egy nem arzénalapú formulát a kezelt faanyaghoz. Az eredmény az ACQ (Alkaline Copper Quartenary) kezelt fűrészáru. Ma már kétféle kezeléstípus létezik: az amin réz-kvat (ACQ) és a réz-azol (CA). A CCA-t, ami a “króm, réz és arzén” rövidítése, nyomás alatt alkalmazzák, hogy mélyen a faanyagba nyomják, majd egy “fixáló” folyamat során kikeményítik, amely ezeket a vegyi anyagokat nagymértékben eloszlatva a fa cellulózához rögzíti. Ez gazdaságosnak, biztonságosnak és tartósnak bizonyult. Világszerte ez vált a faanyagok tartósításának szabványává. Törekedtek kevésbé mérgező vegyi anyagok használatára, de a bórax alapú kezelések hajlamosak voltak kioldódni és a fát szabadon hagyni, bár ezek közül a jobbak a B típusú réz-azol vagy CA-B típusba fejlődtek át. Az ACQ már régóta létezik, de csak a CCA ökológiai kivonása miatt vált általánossá. Miért használták, és miért hagyták figyelmen kívül a biztonságot, egyszerűen az arzén olcsó volt. A legtöbb új vegyszer a rézre támaszkodik, ami nem olcsó. Így a költségek ésszerű szinten tartása érdekében a faanyagot ma már a rendeltetésének megfelelően kezelik, és a tartósító vegyszerek réztartalma körülbelül 20 és 95 százalék között változik.

Az új ACQ-val kezelt faanyag nagyon magas rézmennyiséget tartalmaz az arzén helyettesítésére. Ez csökkenti ugyan a mérgezés kívánt kockázatát, de egy másik, de nagyon veszélyes problémát vet fel: a korrózió megnövekedett szintjét. Az EPA-t elsősorban a nyomás alatt kezelt fűrészáruban lévő krómozott rézarzenát (CCA) szintje aggasztja, mivel a CCA-ban lévő arzenát az arzén egyik fajtája, amely rákkeltő. Naponta ki vagyunk téve az arzénnek – főként szerves formáinak -, mivel nagyon kis mennyiségben minden talajban, vízben és élelmiszerben jelen van. Általában napi 25-50 mikrogramm (egy mikrogramm a gramm milliomod része) többnyire szerves arzént fogyasztunk. Alacsony arzéntartalom van mindenben, amit megeszünk. A legnagyobb forrás a kagylófélék. A talajok szerves és szervetlen arzént egyaránt tartalmaznak. Az arzén háttérszintje a talajban (a földtani időjárás, nem pedig az emberi szennyeződés miatt) általában 0,1 és 10 ppm között mozog, és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint 40 ppm is tolerálhatónak tekinthető. E szint felett már kimutatható mennyiségek jelennek meg a gyermekek vizeletében, mivel a gyerekek lenyelik a szennyeződéseket.

A fát olyan oldattal kezelik, amely hat vegyértékű krómot tartalmaz. Ez az a méreganyag, amely az “Erin Brockovich” című filmben szerepel, amely a való életben játszódó történeten alapul, amely egy szorgalmas ügyvédi irodistáról szól, aki egy város egészségügyi problémáit az ivóvíz szennyezésével hozza összefüggésbe.

Sérülések a nyomáskezelt faanyagtól

A Nemzeti Tudományos Akadémia szerint a CCA-nyomással kezelt faanyag egyes típusaiban található arzénnek való hosszú távú kitettség növelheti a tüdő-, hólyag- és bőrrák kockázatát az ember élete során.

Az esetek közül:

• Egy New York-i férfi feldagadt és leállt a légzése, miközben egy fedélzetet készített.
• Egy indianai férfi több liter vért hányt, miután piknikasztalokat készített.
• Egy alabamai férfi szálkát kapott, amitől a keze feldagadt, mint egy homárkarma.
• Egy kaliforniai férfi öt napig tartó fejfájást kapott, miután lyukakat fúrt a fába.
• Egy floridai férfi elvesztette két díjnyertes versenylovát, miután azok CCA-val kezelt kerítést ettek.
• Egy wisconsini család rohamokat, áramkimaradásokat és masszív hajhullást szenvedett, miután elégette.

Az egyik panaszban egy Melbourne Beach-i férfi 1997-ben elmondta az EPA-nak, hogy három éven keresztül CCA fát fűrészelt egy építkezésen.

• Az a gyanúja, hogy a fűrészpor és a forró fűrészből származó füst tönkretette az idegeket a lábaiban és a lábfejeiben. Azt mondta, hogy az orvosok Jacksonville-ben és Gainesville-ben azt mondták neki, hogy csak öregszik, de egy másik orvos magas arzéntartalmat talált a hajában.

Specifikus faanyag, amely veszélyt jelent

Míg más hibás terméklisták bizonyos márkákra összpontosíthatnak, a nyomáskezelt faanyag esetében nincsenek márkák, amelyeket meg lehetne célozni. Ehelyett a faanyag kezelési évére kell összpontosítani. A baj az, hogy az új, arzénmentes, nyomás alatt kezelt fűrészáru olyan rejtett veszélyeket is rejt, amelyekkel túl kevesen vannak tisztában. Ha idén tavasszal kültéri projektet tervez építeni, meg kell értenie a döntő fontosságú részleteket ahhoz, hogy munkája tartós legyen. És ne feltételezze, hogy minden építő megérti ennek a kérdésnek a súlyosságát. Különleges aggályok:
– A PT nyomás alatt kezelt fából származó fűrészpor irritálja az orrot, a szemet és a bőrt. Porvédő maszk és szemvédő használata erősen ajánlott. Kerülje a bőrrel való érintkezést, amennyire csak lehetséges. Evés előtt mosson kezet. Használat után mosson ruhát.
– Próbáljon meg minél több fűrészport összegyűjteni az ártalmatlanításhoz. Végezze a vágást egy meghatározott helyen, és fektessen egy nehéz, eldobható műanyag ponyvát a fűrészelési terület alá. A ponyva használata különösen akkor értékes, ha olyan területen kell vágnia, amelyet nem tud könnyen felsöpörni, például egy gyepen. Ne engedje, hogy por kerüljön a talajba, ahol gyerekek játszhatnak stb.
– A nyomás alatt kezelt fát semmilyen körülmények között nem szabad elégetni. A füstgáz mérgező lehet, a hamu pedig nagyon mérgező.
– Ne használjon nyomáskezelt fát vágódeszkák készítésére vagy bármilyen ételkészítési felületre. A nyomás alatt kezelt fából készült piknikasztalok rendeltetésüknek megfelelően használhatók… ételek felszolgálásához (vagy kártyázáshoz), nem pedig ételkészítéshez! De számíthat-e erre?

Az új fafajták kezelésének és építésének biztonsági szabályai az arzénmentesség ellenére ugyanúgy szólnak, mint a régi faanyagoké. A kanadai Környezetvédelmi Hivatal szerint kerüljük az új nyomással kezelt faanyag használatát ott, ahol közvetlen érintkezésbe kerülhet az élelmiszerekkel.

Tartsuk távol az állateledel-tárolóktól, vályúktól és komposzttárolóktól.

A nyomással kezelt faanyaggal való munka során viseljünk kesztyűt és hosszú ujjat, vágáskor pedig vegyünk fel porvédő maszkot. Mosson kezet a termékkel végzett munka után, és különösen evés, ivás vagy dohányzás előtt.

Mosd ki a munkaruhát külön a felhasználás előtt, és soha ne égesd el a nyomás alatt kezelt fahulladékot. Az összes biztonsági szabály közül – legyen az új nyomás alatt kezelt vagy régi – az égetés tilalma a legfontosabb.

A nyomás alatt kezelt faanyag biztonságos kezelésére vonatkozó szabályok mellett van egy szerkezeti probléma is, amely egy nem nyilvánvaló kémiai kölcsönhatáshoz kapcsolódik.

A probléma a réz nagyon magas vezetőképességéből ered. Egyszerűen fogalmazva, az ACQ-val kezelt faanyag rendkívül korrodáló hatással van a fém kötőelemekre, például a szögekre, csavarokra, fedélzeti akasztókra stb.

Ez a probléma az elmúlt években számos fedélzeti összeomlásban játszott szerepet, amelyek közül a legsúlyosabb 2003-ban Kentuckyban történt, ahol 13 ember meghalt és további 57 megsérült. A baj első jelei az ezeket a kötőelemeket körülvevő fa gyors elszíneződésében mutatkoznak meg, gyakran már az építéstől számított néhány héten belül. Néhány éven belül pedig a nem megfelelő kötőelemek választása a fedélzet idő előtti meghibásodásához vezet, mivel a szögek és csavarok morzsalékos vasoxiddá válnak.

A tűzihorganyzott szögek és csavarok biztosítják a mai modern faanyagok által megkövetelt minimális szintű korrózióvédelmet. A rozsdamentes acél még jobb, bár van egy probléma. Nem mindig könnyű megismerni a kötőelemek összetételét pusztán ránézésre. Valójában csak ránézésre nem lehet megmondani, hogy mivel van dolgunk.

Ha arzéntartalmú PT-vel dolgozik, és rövid távú egészségügyi hatások, például fejfájás, szédülés és izomgörcsök jelentkeznek, vagy fokhagymaszagot észlel a leheletén vagy a székletében, hívja a Foglalkozás-egészségügyi Klinikát vagy orvosát. Ezek a túlzott expozíció figyelmeztető jelei. A tünetek az expozíció mennyiségétől és időtartamától függően változnak.

Megoldás van? Ez a fokozott korróziószint arra kell, hogy késztesse a faipari munkásokat, hogy jobban átgondolják a kezelt faanyagból készült famegmunkálási projektekben használt kötőelemeket. Bármilyen facsavar vagy szög nem lesz megfelelő; ehelyett olyan kötőelemeket keressen, amelyeket kifejezetten az ACQ-kezelt anyagokhoz terveztek.

Milyen típusú kötőelemek elfogadhatóak az ilyen típusú kezelt faanyagoknál?

Rezsdamentes acél vagy réz:

A rozsdamentes acél és a réz kötőelemek gyakorlatilag immunisak a korrózióra.

Horganyzott kötőelemek:

Használhat-e horganyzott szögeket és csavarokat az új ACQ-kezelt faanyagokon? Igen és nem. A sima régi horganyzott kötőelemeket egyszerűen nem a megnövekedett szintű korrózióra tervezték, és nagyon rövid időn belül meghibásodhatnak.
Mégis számos kötőelemgyártó ma már többféle márkanév alatt kínál “tűzihorganyzott” csavarokat, szögeket, akasztókat és konzolokat. A legfontosabb, hogy a csomagoláson keresse a “G-185” megjelölést (amely a horganyzás vastagságára utal). Bármi, ami a G-185 szintnél kisebb, nem alkalmas ACQ faanyaghoz.

Egyes gyártók olyan fedélzeti csavarokat (és egyéb csatlakozókat) is kínálnak, amelyek nem horganyzott bevonattal rendelkeznek, amely látszólag rá van festve a kötőelemre. Ezek jellemzően sötétzöld vagy barna színűek, és a csomagoláson egyértelműen fel van tüntetve, hogy ACQ kezelt faanyaghoz való használatra szánták. Az általam előnyben részesített fedélzeti csavarok élethosszig tartó garanciát nyújtanak arra, hogy a kötőelem nem korrodálódik, ha ACQ faanyaggal használják. Ezek a legtöbb barkácsáruházban könnyen beszerezhetők. (Gyakran tartalmaznak egy speciális négyszögletes Phillips bitet, amelyet e csavarokkal való használatra terveztek.)

Jelenleg tizenkét nyomáskezelési szint létezik.

Milyen biztonsági óvintézkedések vannak a nyomáskezelt fa használatával kapcsolatban?

• A nyomás alatt kezelt fából származó fűrészpor irritálhatja az orrot, a szemet és a bőrt.
  A porvédő maszk és szemvédő használata erősen ajánlott. Amennyire csak lehetséges, kerülje el a bőrrel való érintkezést.
• Próbáljon meg minél több fűrészport összegyűjteni az ártalmatlanításhoz.
  Ha lehetséges, a vágás nagy részét egy meghatározott helyen végezze, és fektessen egy nehéz, eldobható műanyag ponyvát a fűrészek vagy fűrészlábak alá. A ponyva használata különösen akkor értékes, ha olyan területen kell vágnia, amelyet nem tud könnyen felsöpörni, például a gyepen. Valójában ez egy takarítási időmegtakarítás, amelyet még a közönséges deszkák vágásakor is használhat, különösen akkor, ha nagy mennyiségű port termel, mint például a hasítóvágások során!
• A nyomás alatt kezelt fát csak szakemberek égethetik el.
  Más termékek, amelyek a nem égethető termékek listáján szerepelnek, a rétegelt lemez, a forgácslap, a forgácslap és a festett vagy kész fa. Az igazsághoz tartozik, hogy volt egy kormányzati tanulmány, amely nem talált több mérgező anyagot a nyomás alatt kezelt fa füstjében, mint a hagyományos fa füstjében. A hamu azonban egyértelműen mérgezőbb volt, mivel az arzén nem ég el. Tehát ezt a hamut nem érdemes a talajba vagy a komposzthalomba keverni. Mindannyian, akik fával fűtötték otthonukat, tudjuk, hogy a hamu mindenhol és mindenen ott van!
• Ne használjon nyomáskezelt fát vágódeszkák készítésére, vagy bármilyen ételkészítési felületre.
  A nyomáskezelt fából készült piknikasztalok elterjedtek, és rendben vannak, ha arra a célra használják, amire szánták őket… étel felszolgálására (vagy kártyázásra), nem pedig ételkészítésre! Ezeket szükség szerint olajbázisú faanyagvédő szerrel (nem festékkel vagy átlátszatlan páccal) kell bevonni, hogy a kémiai tartósítószer lezárja őket.
• A nyomás alatt kezelt fát kizárólag kültéri használatra szánják!
  Ez alól a szabály alól van néhány kivétel, de a biztonság kedvéért érdeklődjön a helyi építési felügyelőnél. Az első a nyomás alatt kezelt fa használata Douglas fenyő helyett az új építésű párkánylemezeknél. A párkánylemezek a legalsó keretdeszkák a faházakban. Az öntött betonalapban lévő nedvességet a párkánylemez magába szívhatja, ami vonzóvá teszi az ácshangyák és a termeszek számára. A nyomáskezelt fa ellenáll a termeszeknek, és étvágytalan a hangyák számára, így használata segíthet meggyőzni a kis jószágokat, hogy menjenek a szomszédba vacsorázni.
  A második az úgynevezett állandó faalapok, a harmadik pedig a pincékben vagy más, szint alatti alkalmazásokban a falkeretek alsó lemezének cseréje, különösen akkor, ha az alsó lemez közvetlenül a nedvességnek kitett betonalapon nyugszik. Mindkét esetben a PT fa elengedhetetlen a rothadás megelőzése és a munka élettartamának meghosszabbítása érdekében.

Az első…

Sok gyártó teljes sorozattal rendelkezik mind olajos, mind latexes termékekből, amelyek nyomáskezelt fára használhatók. Egyértelmű tartósítószert azonnal alkalmazhat, de annak olyan terméknek kell lennie, amelyet friss nyomáskezelt faanyagra gyártanak.

Ne is gondoljon a friss nyomáskezelt fa festésére!

A benne lévő nedvesség “megrakja a fedélzetet” a festék jó tapadása ellen. Azonnal zárja le a projektet nyomás alatt kezelt faanyagvédő szerrel. Kövesse a tartósítószer utasításait a későbbi festéssel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy a festés előtt mennyi időnek kell eltelnie a tartósítószer időjárásának.

Megállapították néhány tanulmányban, hogy a festékek és az átlátszatlan külső festékek nem nyújtanak olyan védelmet, mint a fába mélyebben beszívódó festékek.

Tippek a nyomás alatt kezelt fával való munkához…

• Előfúrja a szög- vagy csavarfuratokat a deszka végétől számított egy hüvelyk távolságon belül.
  Ez csökkenti a deszka felhasadásának esélyét rögzítés közben. Még ha nem is hasad el, amikor kezdetben előfúrás nélkül rögzíti, később nagy valószínűséggel meg fog hasadni, ahogy a fa kiszárad.
• Használja a megfelelő kötőelemeket.
  Kizárólag olyan csavarokat vagy szögeket használjon, amelyek horganyzottak és az újabb rézalapú nyomáskezelt fával való használatra készültek.
• Ne hagyjon helyet a deszkák között a fedélzeti padló lerakásakor.
  A padlódeszkák közötti távtartók elhelyezése az amatőrök legnagyobb hibája. a nyomáskezelt fa zsugorodik, még akkor is, ha tartósítószerrel bevonja! Évekkel ezelőtt, amikor először került a piacra, az emberek a jó öreg kezeletlen Douglas fenyőhöz hasonlóan fektették le a fedélzeti padlót, a deszkákat távtartókkal szerelték be egymás közé. A fa zsugorodása általában 3/4″-es vagy annál nagyobb hézagokat okozott a padlóban… pont a megfelelő szélességű, hogy letörjön egy magas sarkú cipő!
• A fedélzeti oszlopokat be lehet temetni?
  Igen, ha a talajjal való érintkezésre vannak méretezve. Ez a helyi előírásoktól függ. Egyesek semmilyen körülmények között nem engedélyezik az oszlopok betemetését, és azokat betonalapra kell helyezni (vagy fizikailag rögzíteni).

Ha megnézi bármelyik deszka végszálát, észre fogja venni, hogy a gyűrűknek van egy sajátos görbülete. A “kéregoldal” a deszkának arra az oldalára utal, amelytől a gyűrűk elgörbülnek. Más szóval, a “kéregoldal felfelé” egy olyan deszkát jelent, amelynek látható szemcséi lefelé görbülnek. A nyomás alatt kezelt déli sárga fenyőnél (a leggyakoribb típus) néhány darabon még egy kis kéreg is látható.

Ezzel kapcsolatban sok vita alakult ki a “cupping” nevű folyamat miatt. A kupakosodás a deszka hajlamát jelenti arra, hogy száradás közben a deszka szélességében meghajlik. Ideális esetben azt szeretnénk, ha minden deszka lefelé kuporodna, hogy az eső lefolyjon róluk, és ne a fán gyűljön össze.

Az igazság az, hogy nem minden deszka reagál úgy a “vadonban”, mint a laboratóriumban vagy a faipari műhelyben. Például a vörösfenyővel vagy a cédrussal ellentétben, amelyeket szárazon telepítenek, a nyomáskezelt fát nedvesen vagy akár átázva telepítik! A tartósítószeres kezelésből származó felesleges nedvesség a száradás során túlzott kupakosodást okozhat, függetlenül attól, hogy a fát kéreggel felfelé vagy lefelé szerelik-e be! Más szóval, a nap és a szél egyszerű szárító hatása miatt a deszka felső része gyorsabban száradhat, mint az alsó, ami a fedetlen felső résztől függetlenül kupakosodást okozhat.

Biztonságos a terasza?:

Nézze meg azokat a területeket, ahol a kötőelemek érintkeznek a nyomáskezelt faanyaggal. Bizonyos mértékű fehér színű korrózió normális és teljesen biztonságos. Ha azonban vöröses, rozsdás elszíneződést észlel a kötőelemek vagy konzolok területén, akkor potenciálisan komoly problémával kell szembenéznie. Jó ötlet lenne, ha a fedélzetét szakszerűen átvizsgálná, és a lehető leghamarabb kicserélné a hibás csatlakozókat.

— A nyomás alatt kezelt fát olyan vegyi anyagokkal készítik, amelyek koncentrált folyékony állapotukban rendkívül mérgezőek, és ezért a kezelőüzemeket szigorúan ellenőrzik.

— Ezek a vegyi anyagok a nyomáskezelés során hatékonyan, nagyon híg koncentrációban eloszlanak, és a fa cellulózszerkezetéhez kötődnek. Mind az amerikai, mind a kanadai egészségügyi hatóságok messze a veszélyességi szintek alatt tartják azt a mértéket, amelyben ezek a vegyi anyagok a tipikus időjárási körülmények között kioldódnak.

— A nyomás alatt kezelt fával valójában biztonságosan lehet dolgozni és biztonságosan lehet rajta játszani.

— Minden faanyagnál szükségesek a porral és a szilánkokkal kapcsolatos óvintézkedések. A nyomással kezelt fára különleges óvintézkedések vonatkoznak az égetéssel kapcsolatban, és most új óvintézkedések vonatkoznak a tisztítással kapcsolatban (lásd alább).

— A nyomással kezelt fa ellen indított jogi eljárások általában sikeresek a médiában, ahol nincs bizonyítási teher, de következetesen elbuknak az egészségügyi laboratóriumokban és a bíróságokon, ahol az egészségkárosító állítások nem állták meg a bizonyítási terhet.