Oltások háziállatának
A védőoltások segítenek megelőzni számos, a háziállatokat érintő betegséget. Háziállatunk beoltását már régóta az egyik legegyszerűbb módszernek tartják, hogy segítsünk neki hosszú, egészséges életet élni. Nemcsak a különböző betegségekre léteznek különböző vakcinák, hanem a vakcináknak is vannak különböző típusai és kombinációi. Az oltás olyan eljárás, amely kockázatokkal és előnyökkel jár, amelyeket minden háziállat esetében az életmódjához és egészségi állapotához képest kell mérlegelni. Állatorvosa meg tudja határozni azt az oltási rendszert, amely a legbiztonságosabb és legjobb védelmet nyújtja az adott állat számára.
A vakcinák megértése
A vakcinák segítenek felkészíteni a szervezet immunrendszerét a betegséget okozó organizmusok inváziója elleni küzdelemre. A vakcinák antigéneket tartalmaznak, amelyek az immunrendszer számára úgy néznek ki, mint a betegséget okozó szervezet, de valójában nem okoznak betegséget. Amikor a vakcina a szervezetbe kerül, az immunrendszer enyhén stimulálódik. Ha a háziállat valaha is ki van téve a valódi betegségnek, az immunrendszere már felkészült arra, hogy felismerje és teljesen leküzdje azt, vagy csökkentse a betegség súlyosságát.
A vakcinák nagyon fontosak a háziállat egészségének kezelésében. Ennek ellenére nem minden háziállatot kell minden betegség ellen beoltani. Nagyon fontos, hogy megbeszélje állatorvosával a kedvence számára megfelelő oltási protokollt. A megvizsgálandó tényezők közé tartozik az életkor, a kórtörténet, a környezet, az utazási szokások és az életmód. A legtöbb állatorvos kifejezetten ajánlja az alapvakcinák beadását egészséges háziállatoknak.
Az alapvakcinák
Az alapvakcinákat az expozíció kockázata, a betegség súlyossága vagy az emberre való átvihetősége alapján minden háziállat számára létfontosságúnak tekintik.
Kutyák esetében: A kutya parvovírus, szopornyica, kutyahepatitis és veszettség elleni vakcinák alapvakcináknak számítanak. A nem alapvakcinák a kutya expozíciós kockázatától függően adhatók. Ezek közé tartoznak a Bordetella bronchiseptica, a Borrelia burgdorferi és a Leptospira baktérium elleni vakcinák.
Cicákra: A panleukopénia (macskák szopornyica), a macskák calicivírusa, a macskák I. típusú herpeszvírusa (rhinotracheitis) és a veszettség elleni vakcinák alapvakcináknak minősülnek. A nem alapvakcinák a macska életmódjától függően adhatók; ezek közé tartoznak a macska leukémiavírus, a Bordetella, a Chlamydophila felis és a macska immunhiány vírus elleni vakcinák.
Az állatorvos tudja meghatározni, hogy mely vakcinák a legjobbak az Ön háziállata számára.
A védőoltások időzítésének és gyakoriságának meghatározása
Az állatorvos tudja a legjobban meghatározni a háziállat oltási ütemtervét. Ez a vakcina típusától, kedvence korától, kórtörténetétől, környezetétől és életmódjától függ.
Kölyökkutyák esetében: Ha az anyja egészséges immunrendszerrel rendelkezik, a kölyökkutya a szoptatás során valószínűleg az anyatejben kapja meg az ellenanyagokat. A kölyökkutyáknak hat-nyolc hetes koruktól kezdve oltássorozatot kell kapniuk. Az állatorvosnak három-négyhetes időközönként legalább három oltást kell beadnia. Az utolsó adagot 16 hetes korban kell beadni.
Felnőtt kutyák esetében: Egyes felnőtt kutyák bizonyos vakcinákat évente, míg más vakcinákat háromévente vagy hosszabb időközönként lehet beadni.
Cicák esetében: A cicák automatikusan kapnak ellenanyagokat az anyjuk által termelt tejben, ha az anyjuk immunrendszere egészséges. Amikor a cica körülbelül hat-nyolc hetes, az állatorvos elkezdheti beadni a vakcinák sorozatát három- vagy négyhetes időközönként, amíg a cica el nem éri a 16 hetes kort.
Felnőtt macskák esetében: A felnőtt macskákat évente vagy háromévente újra lehet oltani.
A kötelező oltásokra vonatkozó helyi törvények
Minden államnak megvannak a veszettség elleni vakcina beadására vonatkozó saját törvényei. Egyes területeken évente kötelező a veszettség elleni oltás. Más területek háromévente írják elő az oltást. Szinte minden államban kötelező a veszettség elleni oltás igazolása.
A vakcinázással kapcsolatos kockázatok
A védőoltásoknak enyhén kell stimulálniuk az állat immunrendszerét, hogy védelmet teremtsenek bizonyos fertőző betegségekkel szemben. Ez az ingerlés enyhe tüneteket okozhat, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalomtól kezdve a lázig és az allergiás reakciókig.
A vakcinázáshoz más, kevésbé gyakori mellékhatások is társulhatnak, mint például az injekció beadásának helyén jelentkező daganatok és immunbetegségek. Ennek ellenére fontos tudatosítani, hogy a vakcinák számtalan életet mentettek meg, és létfontosságú szerepet játszanak a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Mint minden orvosi beavatkozásnál, itt is van egy kis esély a mellékhatásokra. A legtöbb esetben a kockázatok sokkal kisebbek, mint maga a betegség kockázata. Fontos azonban, hogy a védőoltás beadása előtt beszéljen állatorvosával kedvence kórtörténetéről.
A legtöbb háziállatnál nem jelentkezik semmilyen káros hatása a védőoltásnak. Vaccine reactions may be minor and short-lived or require immediate care from a veterinarian. Clinical signs include:
- Fever
- Sluggishness
- Loss of appetite
- Facial swelling and/or hives
- Vomiting
- Diarrhea
- Pain, swelling, redness, scabbing or hair loss around the injection site
- Lameness
- Collapse
- Difficulty breathing
- Seizures
- Lameness
It is best to schedule your pet’s appointment so that you can monitor him for any side effects following administration of the vaccine. If you suspect your pet is having a reaction to a vaccine, call your veterinarian immediately.