Osztályozás (daganatok)

A patológiában az osztályozás a daganatok és más daganatok sejtmegjelenésének mérése. Egyes patológiai osztályozási rendszerek csak a rosszindulatú daganatokra (rák) vonatkoznak, mások a jóindulatú daganatokra is. A neoplasztikus osztályozás a sejtanaplázia (a differenciálódás visszafordulása) mérőszáma a mintavételezett tumorban, és a tumornak a kiindulási szövethez való hasonlóságán alapul. Az osztályozás a rákban különbözik a stádiumbeosztástól, amely a rák terjedésének mértékét méri.

Hematoxilin és eozin festések egyetlen diffúz intrinzikus pontinglioma minta különböző metszeteiről, amelyeken alacsony (fent) és magas fokú (lent) területek láthatók.

A patológiai osztályozási rendszerek a sejtek mikroszkopikus megjelenési rendellenességeit és növekedési sebességük eltéréseit osztályozzák azzal a céllal, hogy szöveti szinten előre jelezzék a fejlődést (lásd még a 4 fő szövettani elváltozás a diszpláziában).

A rák a sejtek életciklusának megváltozásával járó rendellenesség, amely (nem triviálisan) túlzott sejtproliferációs sebességhez, jellemzően hosszabb sejtéletkorhoz és rossz differenciálódáshoz vezet. A fokozat pontszáma (numerikusan: G1-től G4-ig) a sejtdifferenciálódás hiányával növekszik – azt tükrözi, hogy a daganatsejtek mennyire különböznek annak a normális szövetnek a sejtjeitől, amelyből származnak (lásd alább a “Kategóriákat”). A daganatokat az intézménytől és a daganattípustól függően négy-, három- vagy kétszintű skálán lehet osztályozni.

A szövettani tumor grade pontszámot az áttétes (egész testre kiterjedő rákterjedési szintű) stádiumbeosztással együtt az egyes konkrét rákos betegek értékelésére, egyéni kezelési stratégiájuk kialakítására és prognózisuk előrejelzésére használják. A nagyon rosszul differenciált rákot anaplasztikusnak nevezik.