Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy betegségek – fül-orr-gégészet

A Michigan Egyetem fül-orr-gégészeti osztálya vezető szerepet tölt be a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy betegségekben szenvedő betegek diagnosztizálásában, kezelésében és rehabilitációjában, amely egyike a fül-orr-gégészet által kezelt öt területnek. Emellett az ilyen rendellenességekben szenvedő betegeket az endokrinológia, az endokrin sebészet, a nukleáris medicina, a sugár- és orvosi onkológia, a radiológia, a genetika és a patológia szakértői gondozzák.

A Michigani Egyetem multidiszciplináris szakemberekből álló csapata arra összpontosít, hogy átfogó vizsgálatokkal pontos diagnózist érjen el, és minden egyes beteg számára a legjobb kezelési lehetőségeket biztosítsa. Gyakran utalnak hozzánk nagyon összetett problémákkal rendelkező betegeket, és folyamatosan értékeljük a legújabb kutatási eredményeket a legújabb technikákkal és terápiákkal, hogy a lehető legjobb ellátást nyújthassuk betegeinknek.

A pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességekről

A pajzsmirigy-rendellenességek általában akkor jelentkeznek, amikor a pajzsmirigy (egy kis, pillangó alakú mirigy a nyak alsó részén található) túl sok vagy túl kevés hormont bocsát ki. Az ilyen jellegű egyensúlyhiány zavart okozhat azokban a funkciókban, amelyek szabályozzák, hogy a szervezet hogyan metabolizálja a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, valamint hogyan használja fel az energiát, fogyasztja az oxigént és termel hőt. A pajzsmirigy által termelt pajzsmirigyhormon termelését egy másik hormon szabályozza, amelyet az agyalapi mirigy, egy kis mirigy állít elő az agy alján. Az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy együttműködve állítja elő a szervezet számára megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormont. Ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik, az embereket pajzsmirigy-alulműködésnek tekintik; ha túl sok pajzsmirigyhormon termelődik, akkor pajzsmirigy-túlműködést diagnosztizálnak.

A mellékpajzsmirigy-rendellenességek akkor alakulnak ki, amikor a mellékpajzsmirigyek (általában négy mirigy, amelyek a pajzsmirigy hátsó felszínéhez közel vagy ahhoz kapcsolódnak) nem megfelelő mennyiségű PTH-hormont bocsátanak ki, amely szabályozza a szervezet kalciumszintjét. A hyperparathyreosis egy olyan állapot, amelyet a normálisnál magasabb kalciumszint okoz (a mellékpajzsmirigyek túl sok PTH-t termelnek), és olyan negatív hatásokhoz vezethet, mint a csontritkulás, vesekő, krónikus fáradtság és mások. Az ellentétes probléma, a hipoparathyreosis, akkor jelentkezik, ha a mellékpajzsmirigyek nem termelnek elegendő PTH-t, ami alacsony vérkalciumszinthez vezet, és hátrányosan befolyásolja az izmokat, az idegeket és más funkciókat.

A pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességek diagnózisa

Specialistáink a pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességeket átfogó vizsgálatokkal diagnosztizálják, amelyek a teljes anamnézissel és fizikális vizsgálattal kezdődnek, majd vérvizsgálat következik, amely fontos lépés a rendellenesség azonosításában.

A konkrét problémától függően a nyak ultrahangvizsgálatot végezhetünk a rendellenességek azonosítására. Az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi számunkra azt is, hogy szükség esetén tűbiopsziát vezessünk a nyakon található csomók vagy nyirokcsomók értékeléséhez. Egyéb képalkotó vizsgálatok is elrendelhetők, például CAT-vizsgálat, MRI és nukleáris medicinás vizsgálatok, például radiojódvizsgálat és PET-vizsgálat.

Pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességek kezelése

A Michigan Egyetemen minden beteget gondosan értékel szakértői csapatunk, hogy a legjobb döntés születhessen a legmegfelelőbb kezelésről. Annak eldöntése, hogy melyik kezelés a legjobb az egyes betegek számára, a betegség okától és súlyosságától, valamint számos egyéb tényezőtől függ.

A pajzsmirigybetegségek széles skálájával rendelkező betegeket látunk, többek között:

  • A pajzsmirigy csomók a pajzsmirigyben lévő kinövések vagy csomók. Ezek meglehetősen gyakoriak, és megtalálhatók normál méretű vagy megnagyobbodott pajzsmirigyben. A csomók mintegy 95%-a jóindulatú, vagyis nem rákos, ebben az esetben nincs szükség speciális kezelésre, és a pajzsmirigyet egyszerűen csak figyelemmel lehet kísérni, hogy a csomók idővel ne okozzanak problémát. Ha orvosa attól tart, hogy a csomó rákos lehet, vagy elég nagy ahhoz, hogy légzési vagy nyelési problémákat okozzon, műtétet javasolhat.
  • A pajzsmirigy túlműködés olyan rendellenesség, amelyet a pajzsmirigy túlműködése okoz, és amely a szervezet gyorsulását okozza. Fogyást, gyorsabb szívverést, izzadást vagy idegességérzetet okozhat. A Basedow-kór a pajzsmirigy túlműködés egyik fő oka. Ez egy autoimmun betegség, nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, és egy speciális típusú szemrendellenességgel (Graves-szem betegség) járhat együtt. Kezeletlenül a pajzsmirigy túlműködés súlyos szív-, csont- és egyéb problémákhoz vezethet. A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb kezelései a pajzsmirigy-ellenes gyógyszerek és a radioaktív jód.
  • A pajzsmirigy alulműködés okozta rendellenesség, amely a haj vagy a bőr megváltozásához, fáradtsághoz és gyengeséghez, memóriazavarokhoz vagy más problémákhoz vezethet. A Hashimoto-thyreoiditis, más néven Hashimoto-kór, egy autoimmun betegség, amelynek következtében a szervezet immunrendszere olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják a pajzsmirigy szövetét és károsítják a mirigyet, ami pajzsmirigy alulműködéshez vezet. A pajzsmirigy alulműködés általában könnyen kezelhető pajzsmirigyhormon gyógyszerrel, jellemzően levotiroxinnal, amely azonos a pajzsmirigy által termelt fő pajzsmirigyhormonnal.

A következő mellékpajzsmirigy rendellenességeket kezeljük:

  • Hypoparathyreosis akkor fordul elő, amikor a szervezet nem termel elegendő PTH hormont, és a kalciumszint a normális szint alá csökken. A hypoparathyreosis általában a D-vitamin egy speciális formájával (kalcitriol) és kalciumtablettákkal kezelhető. Az adagok optimalizálásához gondos megfigyelésre van szükség.
  • Hiperparathyreosis akkor fordul elő, amikor a szervezet továbbra is termel PTH-hormont annak ellenére, hogy a kalciumszint magasabb a normálisnál. Az elsődleges és a harmadlagos hyperparathyreosis esetében a műtét az előnyben részesített kezelési módszer. A megnagyobbodott vagy túlműködő mellékpajzsmirigy műtéti eltávolítása véglegesen meggyógyíthatja a mellékpajzsmirigy-rendellenességet, bizonyos betegek számára elérhetőek a minimálisan invazív technikák.
  • Az elsődleges hyperparathyreosis a vér kalciumszintjének emelkedése, amelyet a jóindulatú vagy nem rákos daganatok növekedése okoz egy vagy több mellékpajzsmirigyben. Ez okozza, hogy mind a kalcium-, mind a PTH-szint a normális szint felett van.
  • A másodlagos hyperparathyreosis a mellékpajzsmirigyek működésének megváltozása a D-vitamin hiánya vagy vese- (vese-) elégtelenség miatt. A D-vitaminhiány könnyen kezelhető gyógyszeresen, és nem igényel műtétet. A veseelégtelenség miatti másodlagos hyperparathyreosis bizonyos esetekben gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, de a rendkívül magas mellékpajzsmirigyhormon-szintű betegeknél műtétre lehet szükség az állapot megfelelő ellenőrzéséhez.
  • Tercier hyperparathyreosis olyan betegeknél fordul elő, akik veseátültetésen estek át, és kórosan magas a mellékpajzsmirigyhormon- és kalciumszintjük.