Parazita gombák

vagy kórokozó gombák, olyan gombák, amelyek különböző szervezetek élő szöveteit használják táplálékforrásként. A parazita gombák betegségeket okoznak növényekben, állatokban és emberekben.

Sok parazita gomba a Fungi imperfecti osztály tagja, mivel csak ivartalanul szaporodnak. A parazita gombák teste elágazó, többsejtű fonalakból (hifákból) álló micéliumból áll. A parazita gombák különböző méretű és alakú spórákat képeznek. Az obligát parazita gombák csak élő szövetek rovására táplálkoznak, és általában nem nőnek mesterséges táptalajon. A fakultatív parazita gombák közül egyesek túlnyomórészt bomló szövetek szerves anyagával táplálkoznak (szaprofiták), de élő szöveteken is élősködhetnek; más szaprofiták általában paraziták, de elhalt szöveteken is képesek növekedni.

Vannak állatokon élő parazita gombák, amelyeket zoopatogén gombáknak nevezünk, ezek közé tartoznak a rovarokon élő entomopatogén gombák is. A növényeken élő parazita gombákat fitopatogén gombáknak nevezik, és ide tartoznak a mikofág gombák – vagyis azok, amelyek gombákon élnek. A fitopatogén gombák a leggyakoribbak. Mérgező váladékok vagy enzimek segítségével hatnak, amelyek károsítják a növényi szöveteket, majd ezeket a szöveteket táplálékként használják fel. A fitopatogén gombák közül sokan gazdaságilag értékes növényeket támadnak meg. Például különböző rozsdagombák okozzák a fűfélék szárrozsdáját és barna rozsdáját (Puccinia graminis, P. triticina), a napraforgó rozsdáját (P. helianthi) és a len rozsdáját (Melampsora lini); rozsdagombák okozzák a durum- és lisztharmatot (Tilletia tritici, Ustilago tritici); és lisztharmatgombák okozzák a fűfélék lisztharmatát (Erysiphe graminis). Parazita gombák okozzák az almarothadást (Venturia inaequales), a szőlő lisztharmatát (Plasmopara vitícola) és számos más betegséget. A fát pusztító gombáknak van egy nagy, jól ismert csoportja, amely élő fákon (a Polyporaceae különböző fajai és a mézgás gombák), valamint kereskedelmi faanyagokon és épületek fából készült részein (házi gombák) nő. A gombás növényi paraziták ellen speciális mezőgazdasági technikákkal, ellenálló fajták termesztésével és vegyi anyagok alkalmazásával (vetőmagok fertőtlenítése, növények permetezése stb.) küzdenek. A mikofág gombák számos más gomba termőtestén és micéliumán élősködnek.

A zoopatogén gombák közé tartoznak azok, amelyek az emlősök és az ember bőrének gyűrűsféreg, favus és egyéb betegségeit okozzák. A Malassezia furfur a szőrszőrzetet okozza, az Epidermophyton nemzetségbe tartozó gombák pedig a láb és az ágyék epidermofitózisát. A Candida és Geo-trichum nemzetségekből származó parazita gombák a nyálkahártyák, a bőr, a köröm és más területek mikózisát okozzák. A Blastomyces, Sporotrichum és Aspergillus nemzetségekhez tartozó parazita gombák nemcsak a bőrt, hanem a bőr alatti sejtes szöveteket, az izmokat, a csontokat és az állatok és az emberek belső szerveit is megtámadják. Bizonyos körülmények között (például amikor az emberi szervezet természetes baktériumflóráját az antibiotikumok túlzott használata elnyomja) egyes parazita gombák szisztémás betegséget okozhatnak a szervezetben, például candidiasis-t.

Az entomopatogén gombákat a káros rovarok kiirtására használják. The best known are Empusa muscae, a parasite of house flies; E. grilly, a parasite of locusts; and Beauveria bassiana, which parasitizes many insect species.