Paul Rand
Paul Rand a huszadik század egyik legnagyobb hatású grafikusa volt. A New Yorkban született Rand a Pratt Institute-ban, a Parsons School of Designban és az Art Students League-ben tanult, ahol George Grosszal dolgozott együtt. 1936 és 1941 között az Esquire magazin művészeti szerkesztője volt, és tanított a Reklámszövetségben, a Prattben, a Cooper Unionban és a Yale Egyetemen, ahol a grafikai tervezés professor emeritusa volt. Kitüntetéseket kapott az American Institute of Graphic Arts és a New York-i Art Directors Clubtól, a Philadelphia College of Art pedig díszdoktori címet adományozott neki.
Rand számos nagy kereskedelmi cég logóját tervezte, köztük az IBM, az American Broadcasting Company és a Westinghouse Corporation logóját. A designoktatás iránti elkötelezettsége írásaival és számos vizuális újításával együtt maradandó örökséget jelent az amerikai tervezők számára.
Rand plakáttervei tükrözték e művészeti formáról szóló elméleti írásait. Egy fontos esszéjében hangsúlyozta, hogy a plakátnak annak a környezetnek az összefüggő részeként kell működnie, amelyre szánták, és hosszasan tárgyalta azokat a különböző következményeket, amelyeket ez az egymásrautaltság a tervezési folyamat minden aspektusára gyakorolhat. Az integráció és a harmónia témája a tervezésben állandóan jelen volt Rand számára. A hatékony grafikai tervezés folyamatáról 1970-ben így írt:
A tervező általában nem valamilyen előre kidolgozott elképzeléssel kezd. Inkább az ötlet gondos tanulmányozás és megfigyelés eredménye, a design pedig ennek az ötletnek a terméke. Ahhoz tehát, hogy a probléma hatékony megoldását elérje, a tervezőnek szükségszerűen végig kell mennie valamilyen mentális folyamaton. Tudatosan vagy sem, de elemez, értelmez, fogalmaz. Tisztában van a saját és a rokon területek tudományos és technológiai fejlődésével. Rögtönöz, kitalál vagy felfedez új technikákat és kombinációkat. Összehangolja és integrálja az anyagát, hogy a problémáját eszmék, jelek, szimbólumok, képek formájában fogalmazza újra. Egységesíti, egyszerűsíti és megszünteti a felesleges dolgokat. Szimbolizál – asszociáció és analógia révén absztrahál az anyagából. Ösztönre és intuícióra támaszkodik. Figyelembe veszi a nézőt, az érzéseit és a hajlamait.
Therese Thau Heyman Posters American Style (New York és Washington, D.C.: Harry N. Abrams, Inc., in association with the National Museum of American Art, 1998)