Penrose drének kutyáknak: előnyök, hátrányok és alternatívák

A penrose dréneknek számos alkalmazási területe van az állatorvosi gyakorlatban. A legtöbb esetben a bőr alatti szövetekből származó folyadékok kiürítésére használják őket. A Penrose drének alkalmazásának és korlátainak megértése létfontosságú minden olyan állatorvos számára, aki sebeket kezel a klinikai gyakorlatban.

Mikor használják a dréneket?

A dréneket sok esetben profilaktikusan helyezik el a folyadék felhalmozódásának megelőzésére. Ha például egy harapási seb nagy mennyiségű holt teret hoz létre, vagy egy tömeg eltávolítása holt tér kialakulását eredményezi, gyakran helyeznek el drént a szeróma kialakulásának megelőzésére.

A szerómák gátolhatják a gyógyulást azáltal, hogy további nyomást gyakorolnak a sebre, és helyet biztosítanak a bakteriális kolonizációnak, ezért a drén elhelyezése elengedhetetlen egyes sebek megfelelő gyógyulásához.

Ha a betegnek olyan sebe van, amely holt térrel rendelkezik, amelyet nem megfelelően azonosítottak és kezeltek, a már meglévő folyadék, például szérum, genny vagy vér felhalmozódásának kezelésére drén helyezhető be.

A dréneket a bőr alatti vérömlenyek, például az auralis vérömlenyek kezelésére vagy a tályogokból származó genny elvezetésére is lehet használni. Ezek mindegyike megfelelő indikáció a Penrose-drain használatára.

Hogyan helyezik el és tartják karban a Penrose-draineket?

Minden típusú drain elhelyezése előtt fontos, hogy széles területet vágjunk le és súroljunk. Ez csökkenti a bakteriális szennyeződés kockázatát. A dréneket steril kesztyűben és steril eszközökkel kell elhelyezni – lehetőleg állatorvosi asztalon vagy tiszta felületen – a fertőzésveszély további csökkentése érdekében.

A Penrose drének passzív drének, ami azt jelenti, hogy mindig ventrálisan kell elhelyezni a sebbe. Ezek a drének a gravitáció, a kapilláris hatás és az állat testmozgásával kapcsolatos változó nyomás kombinációja révén működnek. A drén ventrális elhelyezése maximalizálja a folyadék hatékony elvezetésének valószínűségét.

Ha a drént traumás vagy műtéti sebbel együtt helyezik el, a drénnek egy újonnan létrehozott bemetszésen keresztül kell távoznia. A drént soha nem szabad meglévő sebbe helyezni, mert a drénnel járó gyulladás gátolhatja a gyógyulást, és az egész seb kiszáradásához vezethet.

Ha Penrose-drént használ, fontos, hogy a drénnek csak egyetlen kilépőnyílása legyen. A hagyományos technikát, amely két szabad drainvéget hagy a sebből kilépni, összefüggésbe hozták a nosocomiális fertőzés megnövekedett kockázatával. A drént a kilépő nyílásnál egy vagy két, a bőrön és a drénen is áthaladó varrat segítségével kell rögzíteni.

Azzal kapcsolatban, hogy a drént belsőleg is rögzíteni kell-e, eltérőek a vélemények: egyes állatorvosok szerint ez segít a drén rögzítésében, míg más állatorvosok szerint ez a megközelítés növeli a dréndarabok sebben maradásának kockázatát.

A Penrose-drént mindig steril kötszerrel kell lefedni a felszálló fertőzés kockázatának csökkentése érdekében. A drénnyílás köré vékony vazelinréteg felhordása szintén segíthet a baktériumok behatolásának csökkentésében. A kötszerek cseréjekor és a drének tisztításakor vagy tisztításakor steril kesztyűt kell használni a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében.

A drénnel ellátott háziállatoknak mindig e-gallért kell viselniük, hogy ne tudják eltávolítani a saját drénjüket.

Mikor kell eltávolítani a Penrose-drénát?

A dréneket általában a helyén kell hagyni, amíg a folyadéktermelés jelentősen csökken.

A zárt szívású dréneknél, ahol a folyadéktermelés mérhető, a dréneket általában akkor kell eltávolítani, amikor a folyadéktermelés napi 2 ml/kg alá csökken.

A folyadéktermelést nem lehet számszerűsíteni Penrose-drén használata esetén, de ez az iránymutatás mégis hasznos lehet annak megközelítésére, hogy mikor csökkent eléggé a folyadéktermelés a drén eltávolításához.

Melyek a Penrose-drén előnyei és hátrányai?

A Penrose-drén nem az egyetlen elérhető drén a sebellátáshoz, de számos állatorvosi klinikán gyakran használják. Számos kulcsfontosságú előnyük van más típusú drénekkel szemben, bár hátrányaik is lehetnek.

A Penrose-drének előnyei közé tartoznak:

• A Penrose-drének olcsók

A Penrose-drének néhány más, alább tárgyalt drénezési lehetőséggel összehasonlítva a Penrose-drének olcsók az állatorvosi rendelő, és ezért olcsók az állatorvosi ügyfél számára is.

• A Penrose-lefolyók puhák és hajlékonyak

Ez teszi őket alkalmassá a legkülönbözőbb alkalmazásokhoz. A sebek számos különböző típusánál és a test számos különböző helyén használhatók. Ez korlátozza annak szükségességét, hogy egy rendelőnek a sebellátáshoz sokféle drénnel kelljen rendelkeznie.

A Penrose-drének hátrányai közé tartoznak:

• A felszálló fertőzés kockázata

A Penrose-drén vége nyitott a környezet felé. Ez lehetővé teszi, hogy a baktériumok felfelé haladjanak a drénen és a sebbe, ami növeli a felszálló fertőzés kockázatát. A nosokomiális fertőzések különösen nagy kockázatot jelentenek a Penrose-drain esetében. Ezek a fertőzések egyes esetekben antibiotikum-rezisztensek lehetnek.

• A sebváladék mennyiségének számszerűsítése

A sebgyógyulás nyomon követése során hasznos lehet a sebváladék mennyiségének számszerűsítése. A Penrose-drain esetében ez nem lehetséges.

• A gravitációs segítség szükséges a lefolyáshoz

Hogy a Penrose-drain hatékonyan le tudja vezetni a sebet, a gravitációnak segítenie kell a folyadékot a drain hosszában. Ez nem minden seb esetében lehetséges. Például a háton lévő seb nem biztos, hogy alkalmas a Penrose-drain használatára.

• Pneumothorax kockázata

A Penrose-drain nem korlátozza a levegő mozgását felfelé a drénen. Ha a seb kommunikál a mellkassal, a Penrose-drain használata pneumothorax kialakulásához vezethet.

Melyek a Penrose-drain alternatívái?

Egyes alkalmazásokban megfontolandó lehet a Penrose-drain helyett egy zárt szívó drain használata. Ezek a drének egy nyílással ellátott csőből állnak, amelyet a sebbe helyeznek, és egy külső szívóeszközhöz csatlakoztatnak.

Egy rögtönzött zárt szívó drén készíthető a legtöbb állatorvosi rendelőben kapható anyagokból:

Vágja le a fecskendő-adapter végét egy pillangó katéterről, és egy tű segítségével készítsen több nyílást a katétercső hosszában. Ezt a csövet ezután a sebbe helyezzük, és egy kínai ujjfogó varróanyaggal rögzítjük a bőrhöz. A pillangó katéter tűs vége ezután egy vérvételi csőbe (vacutainer) helyezhető, hogy kis mértékű, egyenletes szívást alkalmazzon. Ez csak nagyon folyékony folyadékok (például szérum) esetén működik, de hasznos lehet, ha nem áll rendelkezésre valódi zárt szívó drén.

Ha olyan rendelőben dolgozik, ahol gyakran helyeznek el dréneket, érdemes megfontolni, hogy valódi zárt szívó dréneket tartson készenlétben.

A zárt szívású drének típusai közé tartoznak:

• Redon drén

Ezeket a dréneket gyakran használják olyan sebek kezelésénél, amelyek várhatóan nagy mennyiségű folyadékot termelnek, például súlyos harapási seb vagy nagy sebészeti seb esetén. A Redon-drain egy nyílással ellátott csőből áll, amely egy gránát típusú kézi kompressziós kamrához van csatlakoztatva. Miután összenyomódott, ez a kamra hajlamos újra felfújódni, enyhe vákuumot helyezve a sebre.

• Jackson-Pratt drén

Ezt a drént gyakran használják a hasüreg lecsapolásakor. A Jackson-Pratt dréneket kifejezetten úgy tervezték, hogy korlátozzák a hasi struktúrák és szervek általi elzáródást.

• Thorakosztómiás csövek

Ezeket a dréneket kifejezetten a mellkasból származó folyadék vagy levegő elvezetésére tervezték. Rugalmasak, ellenállnak az összeesésnek, és többféle csőátmérővel kaphatók (a különböző betegméretek és alkalmazások számára).

Melyek a zárt szívócsöves drének használatának előnyei?

A zárt szívócsöves drének az adott alkalmazástól függően számos előnyt kínálnak a Penrose-drénekkel szemben. Ezek az előnyök a következők:

• csökkent a nosocomiális fertőzés kockázata

A zárt szívású drénnél a drén vége zárt. This prevents bacteria from entering the drain and creating an ascending infection.

• More effective fluid removal

The suction produced in a closed-suction drain can be more effective at removing all fluid from a wound.

• Decreased risk of occlusion

The presence of constant suction on the drain decreases the risk of occlusion with clots, fibrin, and other materials that can lead to the obstruction of Penrose drains.

• Drainage can be quantified

Closed-suction drains collect fluid in a vessel, allowing it to be quantified.

• No large dressings needed

As discussed previously, Penrose drains should be covered with a sterile dressing at all times. A zárt szívású drén esetében erre nincs szükség, mivel a drén kevésbé érzékeny a bakteriális szennyeződésre.

A lényeg

Míg a Penrose-drénák jelentős előnyökkel rendelkeznek a megfizethetőség és a rugalmas alkalmazás tekintetében, fontos, hogy helyesen használják őket a pozitív eredmény valószínűségének maximalizálása érdekében.

Létezhetnek olyan esetek, amikor a Penrose-drain nem megfelelő; ezekben a helyzetekben fontolja meg a zárt szívócsatorna használatát.

Források és további olvasnivalók

• Ladlaw, Jane. 2010. “A sebészeti drének használata és visszaélése”. Előadás a brit kisállat állatorvosi konferencián.
• Fox, Steven. 1988. A legjobb módszerek a háziállatok sebének elvezetésére. Vet Med. May 1988; 83(5): 462-472.
• Saile, Katrin. 2015. “Drénezés: Helyes használat és kezelés.” Előadás a Központi Állatorvosi Konferencián. Hozzáférhető a következő címen: http://veterinarycalendar.dvm360.com/drains-proper-use-and-management-proceedings