Phd-re pályázik? Ez a 10 tipp segíthet a sikerben

iStock.com/travelview

Kevés dolog jelzi úgy a tanév visszatérését, mint a rövidebb nappalok, a hulló levelek és a felsőoktatási felvételivel kapcsolatos érdeklődés. A doktori fokozat megszerzésére törekvő ápolók számára ijesztő lehet az egyetemi honlapokon közzétett útvesztőkben való eligazodás. Az a tény, hogy sok programra több száz gondosan kidolgozott pályázat érkezik a doktori programjuk mindössze néhány pozíciójára, egyenesen ijesztővé teheti a stresszes folyamatot.

Egyetlen cikk sem tud a doktori iskolába való jelentkezés minden elemére kitérni. A követelmények programonként, iskolánként és országonként eltérőek, és nincs egyetlen “helyes út” a jelentkezéshez – még ugyanazon a programon belül is előfordulhat, hogy a tanárok nem értenek egyet abban, hogy mi számít erős jelentkezésnek.

Mégis a jelentkezés és a doktori iskolába való bejutás folyamata messze nem rejtély. A kulcs az, hogy tudd, mit kell tenned a felkészüléshez, és hogyan kell összeállítani és benyújtani egy erős pályázatot. Reméljük, hogy ez a 10 tipp segít a kezdésben.

1. Légy hű önmagadhoz! Mindenekelőtt fontold meg a céljaidat. Sok diák kezdetben azért érdeklődik a doktori cím megszerzése iránt, mert professzor szeretne lenni. Amit talán nem tudsz, az az, hogy az egyetemi tanári állás megszerzéséért kemény verseny folyik. A doktori út valószínűleg csak akkor éri meg, ha mély szenvedélyt érez a tudományos kutatás iránt, és nyitott a különböző karrierlehetőségekre. Szerencsére a doktori fokozat számos izgalmas – és gyakran jövedelmezőbb – munkára készít fel az elefántcsonttornyon kívül.

2. Határozd meg az érdeklődési körödet: Ha eldöntötted, hogy a doktori cím a megfelelő lépés számodra, meg kell határoznod azokat a helyeket, ahol úgy látod, hogy jól illeszkedsz – ez lényegében azt jelenti, hogy a kutatási érdeklődésed és céljaid szorosan illeszkednek a program és a leendő mentorod vagy mentoraid érdeklődési köréhez. Az első lépés ezen az úton a saját érdeklődési körének meghatározása. Gondolkodjon el azokon a témákon, kurzusokon, projekteken és tapasztalatokon, amelyek eléggé felkeltik a kíváncsiságát ahhoz, hogy egy fél évtizedet vagy annál többet töltsön a tanulmányozásukkal. Az érdeklődési köröd idővel valószínűleg fejlődni fog, de ha már most meghatározod őket, az iránytűként szolgál majd a helyes irányba.

3. Végezd el a kutatásodat: Most, hogy már tisztában vagy azzal, hogy mit szeretnél tanulni, itt az ideje, hogy megtaláld azokat a helyeket, amelyek jól illenek majd hozzád. Azok, akik tanszékekre vagy programokra jelentkeznek (szemben a konkrét mentorokkal vagy projektekkel kapcsolatos állásokkal), keressenek olyan helyeket, ahol egynél több olyan oktató van, aki az ön érdeklődési köréhez igazodik. Ez segít biztosítani, hogy a mentori perspektívák sokféleségéhez férhessen hozzá, és biztosítékot nyújt. A kezdéshez keressen olyan programokat és laboratóriumokat, amelyek kiemelkedőek az Ön szakterületén, és kérje ki jelenlegi mentorai javaslatait. Rengeteg információt kell átválogatni – egyes oktatóknak akár több száz tanulmányuk is lehet. Ahelyett, hogy megpróbálná mindet elolvasni, inkább a legfrissebbekre koncentráljon, hogy megtudja, érdekli-e az aktuális munka. (Ha egy oktató az elmúlt néhány évben nem sokat publikált, vagy nem publikált együtt végzős hallgatókkal, az piros jel lehet.) Érdemes arra is időt szánnia, hogy megpróbálja kideríteni, milyen állásokat kaptak a hallgatók a doktori fokozat megszerzése után, és mérlegelje, hogy ezek az irányok megfelelnek-e a saját céljainak. Ez a praktikus sablon, amelyet saját diákjainkkal használtunk (és amelyet June egykori diákja, Razia Sahi tervezett, aki most a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen doktorál), segíthet nyomon követni az összeállított információkat.

4. Keresse meg a megnyíló lehetőségeket: Ne pazarold az idődet és a pénzedet arra, hogy olyanoknál jelentkezz, akik nem fogadnak diákokat. Egyes területeken a program vagy a kar tagjai a honlapjukon leírják a jelentkezési folyamatot és az esetleges nyitott állásokat. Más esetekben előfordulhat, hogy az egyes oktatóknak kell e-mailt küldenie, hogy megtudja, fogadnak-e új diákokat. (Az, hogy egy program felvesz diákokat, nem jelenti azt, hogy minden, az adott programhoz kapcsolódó oktatónak van helye új hallgatók számára). Néhány hónappal a jelentkezési határidő előtt küldjön egy rövid e-mailt a leendő kari mentoroknak, amelyben röviden ismerteti a tudományos hátterét és az Önt inspiráló, a laboratóriumukban végzett munkáját, valamint megkérdezi, hogy fogadnak-e új hallgatókat (egyes karok esetleg szeretnék látni a jelenlegi önéletrajzának egy példányát). Ne sértődjön meg, ha nem kap választ – sok karra naponta több mint 100 e-mail érkezik, és néhányan kicsúsznak a kezei közül. Ettől még nyugodtan jelentkezhetsz a programra.

5. Jelentkezz széles körben: Bár a normák szakterületenként eltérőek, mi azt tanácsoljuk a diákjainknak, hogy készítsenek egy nagyjából kilenc programból álló listát: három, ahová valószínűleg felvételt nyernek (“biztonsági iskolák”), három, ahol a tipikus bejövő PhD-hallgatóval egy szinten vannak (“versenyképes iskolák”), és három, ahová szívesen járnának (“álomiskolák”). Hogy felmérje az esélyeit, nézze meg a programokban jelenleg tanuló doktoranduszok önéletrajzát, vagy próbáljon információt szerezni a szakmai társaságoktól. Az Amerikai Pszichológiai Társaság például közzéteszi a legtöbb pszichológiai program bejövő végzős hallgatóinak átlagos tanulmányi átlagát és standardizált teszteredményeit. Most írja fel ezeknek a programoknak a határidejét, és kezdje el előkészíteni az anyagát. Ha a jelentkezési költségek jelentenek akadályt, kérdezze meg a program kapcsolattartóját, hogy adnak-e felmentést a jelentkezési díj alól.

6. Tegye kiemelkedővé a jelentkezését: Sok programra több jelentkező érkezik kiváló jegyekkel és teszteredményekkel, mint ahányat fel tudnak venni. Ezért a legjobb jelentkezők azzal tűnnek ki, hogy nagy gondot és figyelmet fordítanak a jelentkezési csomag összes többi elemére. Ez magában foglalja a kutatási tapasztalataik átgondolt leírását, a jelenlegi érdeklődési körükről szóló, gondosan kidolgozott nyilatkozatot és a személyre szabott ajánlóleveleket. Egyes területeken a pályázatok még munkamintákat vagy publikációkat is tartalmazhatnak. Maradjon tehát szervezett, és hagyjon magának elég időt arra, hogy a pályázat minden részét gondosan kidolgozza.

7. Ragyogjon a kutatási nyilatkozat: A pályázat talán legfontosabb eleme a kutatási nyilatkozat. A kar tagjai a nyilatkozatot arra használják, hogy képet kapjanak az íráskészségedről, a terület iránti szenvedélyedről, a kutatási tapasztalataidról, az intellektuális potenciálodról és a programhoz való illeszkedésedről. A célod az, hogy megmutasd, hogy mélyen gondolkodó ember vagy, aki készen áll arra, hogy tudóssá váljon. Olvasson el néhányat a potenciális tanácsadói által publikált dolgozatok közül, gondolkodjon kritikusan róluk, és adjon konkrét ötleteket a munka új irányokba való kiterjesztésére. Nézze meg az Ön szakterületén végzett hallgatók nyilatkozatainak mintáit. Kérj visszajelzést a lehető legtöbb releváns embertől, beleértve a szakterület végzős hallgatóit és oktatóit (ne a szobatársadat vagy a szüleidet). Lehet, hogy fárasztónak tűnik, de az írás és az újraírás gyakorlása az egyik legfontosabb készség, amelyet a doktori iskolában ki fog csiszolni.

8. Kérjen korán ajánlóleveleket: Legalább egy hónappal az első határidő előtt kérj referencialeveleket. Igyekezz olyan professzoroktól kérni levelet, akik jól ismernek téged, és kapcsolatban állnak a szakterületeddel. Kérdezd meg, hogy tudnak-e erős levelet írni a nevedben. Ha egy professzor vonakodik ilyen levelet írni neked, lehet, hogy olyan fenntartásai vannak, amelyek elsüllyeszthetik az esélyeidet, ezért ne erőltesd – próbálj meg másik levélírót találni. Adj meg nekik minden információt, amire szükségük van egy erős levél megírásához, többek között: az összes programod határidejét és (e-)levelezési címét, az önéletrajzod és a kutatási nyilatkozatod másolatát, valamint néhány pontot, amely kiemeli a munkádat a számukra. Ezek az anyagok segítenek felfrissíteni a memóriájukat mindarról, amit az ő irányításuk alatt elértél. Kérdezd meg, hogy szükségük van-e még valamire.

9. Frissítsd a mentoraidat: Miután minden elhangzott és megtörtént, mondd el a levélíróidnak, mi történt. Semmi sem okoz nagyobb örömet, mint megtudni, hogy egyik diákunk izgalmas pozíciót kapott.

10. Lélegezzetek: Ez a folyamat időigényes, stresszes és költséges lehet. Ne felejtsen el vigyázni magára az út során. Szakítson időt a családjára és a barátaira, és adjon magának egy kis szusszanást az utolsó jelentkezés benyújtása után.”

A doktori programokra jelentkező briliáns fiatalokat látva minden évben megújul a reményünk, hogy a tudomány jövője jó kezekben van. És ne feledje, hogy a kudarcok a tudományban inkább a szabály, mint a kivétel. Még Albert Einstein eredeti doktori jelentkezését is elutasították a Berni Egyetemen. Ha ön is ebben a helyzetben találja magát, a következő évben újra jelentkezhet, akárcsak a híres fizikus.

Bővebben a Letters to Young Scientistsből