PMC

Atipikus limfociták olyan reaktív limfociták, amelyek számos etiológiában előfordulnak. Míg az olyan fertőzések, mint az Epstein-Barr-vírus (EBV) és a citomegalovírus jól ismert okai az atipikus limfocitáknak a perifériás vérben, a szórványos jelentések szerint atipikus morfológiájú limfociták az újonnan megjelenő súlyos akut légzőszervi szindróma 2 (SARS-CoV-2) koronavírussal fertőzött betegeknél is megfigyelhetők , , , , ]. A SARS-CoV-2-vel kapcsolatos limfocita-atípia mértékének és lehetséges jelentőségének feltárása érdekében felmértük az atipikus limfocita jellegzetességek spektrumát a New York-i Mount Sinai Kórházban, az Egyesült Államokban a járvány epicentrumában, 33 SARS-CoV-2 betegtől gyűjtött perifériás kenetben.

A vizsgálatot az intézményi IRB protokolljainak megfelelően végeztük. Megvizsgáltuk a limfociták morfológiáját 33 perifériás vérkenetben, amelyeket a klinikai hematológiai laboratórium orvostechnológusai jelöltek patológiai felülvizsgálatra, és összehasonlítottuk egy másik, 20 kenetből álló csoporttal, amelyet kontrollként nem SARS-CoV-2 betegekből jelöltek. A SARS-CoV-2 kohorszba tartozó betegeknél a fertőzés pozitív voltát a torokkenetből vett tamponminták SARS-CoV-2 nukleinsav-vizsgálatával igazolták RT-PCR segítségével. Az atipikus limfocita jellegzetességeket azonosították, táblázatba foglalták és összehasonlították a negatív kontrollkohorszból származó perifériás kenetekben való jelenlétükkel. A két csoport abszolút limfocitaszámát és morfológiai jellemzőit összehasonlítottuk és elemeztük a statisztikai szignifikancia szempontjából 0,05 alfa szinten Student’s t teszttel az IBM SPSS Statistics Subscription (Armonk, NY, USA) segítségével.

Amint várható volt, a SARS-CoV-2 betegek 79%-a (n = 26) volt limfopénikus (<1,0 × 103 μL). Atipikus limfocita morfológiát 75 %-ban (n = 25) azonosítottak a következők szerint: tizenhatnál csak plazmacitoid jellegzetességek voltak (1. ábra felső sor); ötnél EBV-szerű jellegzetességek (Downey II-szerű sejtek) (1. ábra alsó sor), négynél pedig mindkét jellegzetességet kimutatták. Összességében 20 beteg kenetében voltak jelen plazmacitoid jellemzők, míg a Downey II-szerű sejtek csak kilencben voltak jelen. A nem SARS-CoV-2 betegek közül a plazmacitoid morfológiájú limfociták hiányoztak, míg hat betegnél Downey II-szerű sejtekkel rendelkező limfociták fordultak elő. A SARS-CoV-2 betegeknél a plazmacitoid limfociták gyakorisága szignifikánsan különbözött a nem SARS-CoV-2 betegekéhez képest (p < .05; Student’s t-teszt). Különösen érdekes volt a SARS-CoV-2 betegek körében a Downey II-szerű sejtek jellemzői és a normális abszolút limfocitaszám közötti összefüggés (p < .05; Student’s t-teszt) a SARS-CoV-2 betegeknél.

A SARS-CoV-2 betegek perifériás keneteinek limfocita-morfológiájáról szóló rövid beszámolóban megerősítjük, hogy az atípusos limfociták gyakori leletnek számítanak a SARS-CoV-2 betegek vérkenetében, még limfopénia mellett is. Leggyakrabban plazmacitoid limfociták fordulnak elő, és nagymértékben társulnak a SARS-CoV-2 fertőzéshez, legalábbis a magas SARS-Cov-2 prevalenciájú környezetben, jelen esetben New York Cityben.

Atipikus limfociták a limfociták heterogén csoportja, változó morfológiai jellemzőkkel, amelyek az antigénstimulációra adott poliklonális immunválaszhoz társulnak. McKinley és Downey úttörő munkája 1923-ban a fertőző mononukleózisban megfigyelhető atipikus limfociták kategorizálása volt az egyik első, amely a limfociták ilyen jellegű változásait tanulmányozta . Eredményeink alapján a SARS-CoV-2 betegek atipikus limfocita morfológiája két fő kategóriába sorolható: 1. Plazmacitoid jellegzetességek (1. ábra, felső sor): amelyek kis méretű, érett limfociták excentrikus maggal és mélykék citoplazmával; ebbe a kategóriába tartoznak a plazmablasztikus jellegzetességekkel rendelkező sejtek, amelyekben a sejt kissé nagyobb, nyitott kromatinnal és kiemelkedő nukleolusszal; és 2. Downey II-szerű sejtek (1. ábra, alsó alsó alsó): a környező vörösvértesteket körülvevő nagy limfociták bőséges citoplazmával, és esetenként az eredeti Downey II sejtekhez hasonló morfológiájú citoplazmatikus granulákkal . A perifériás kenet bármelyik jellemzőt vagy mindkettő spektrumát mutathatja. Bár az atipikus limfocita morfológia általában véve nem ritka a vírusfertőzésekben, a tüdőgyulladást okozó vírusok, beleértve az influenza A-t, a SARS-1-et és a sertésinfluenzát, általában nem járnak atipikus limfocita morfológiával . Néhány vírusfertőzés plazmacitoid limfocitákkal jár együtt, beleértve a Dengue-lázat és kisebb mértékben a rubeolát . Ezért e vizsgálat eredményei a SARS-CoV-2 vírus egyedi jellemzőire mutatnak rá, amelyek az immunreakció és a diszreguláció olyan mechanizmusainak tulajdoníthatók, amelyeket más vírusoknál nem gyakran látunk.

Eredményeink összhangban vannak a SARS-CoV-2 világjárvány által érintett különböző országokból származó jelentésekkel, amelyekben atipikus limfocitákat írtak le , , , , ]. A limfociták morfológiájának részletes morfológiai értékelését tartalmazó szisztematikus áttekintés elvégzésével azonban bizonyítékot szolgáltatunk a SARS-CoV-2 esetében megfigyelhető változásokról. Kimutattuk, hogy az atipikus limfocita morfológia gyakori a SARS-CoV-2 betegek perifériás vérében. Konkrétan, az atipikus plazmacitoid limfociták nagymértékben társulnak a SARS-CoV-2-vel, ami szokatlan a vírusfertőzések között. A klasszikus Downey II-szerű sejtek, amelyek általában gyakoriak a vírusfertőzésekben, ritkábban fordulnak elő SARS-CoV-2 fertőzésben.