Prednisolon és olopatadin-hidrokloriddal sikeresen kezelt intestinalis anisakiasis

Abstract

A gastrointestinalis anisakiasis klinikai jellemzője a nyers hal fogyasztását követő erős hasi fájdalom. A bélrendszeri anisakiasis ritkább, mint a gyomor anisakiasis. A legtöbb bélrendszeri anisakiasisban szenvedő beteg kórházi kezelést igényel, mivel az anisakiasis bélelzáródást, ileust, peritonitist vagy bélperforációt okozhat. Beszámolunk egy bél anisakiasis esetről. Egy 43 éves nő 2 nappal nyers hal fogyasztása után időszakos hasi fájdalom tüneteivel jelentkezett. Testvére ugyanezt az ételt fogyasztotta, és gyomor anisakiasisban szenvedett. A hasi ultrahangvizsgálat ennél a betegnél lokalizált jejunumfal-megvastagodást mutatott a proximális jejunum tágult lumenével és ascitesszel. A klinikai lefolyás és a vizsgálatok alapján bél anisakiasist diagnosztizáltak nála. 5 mg/nap prednizolon és 10 mg/nap olopatadin-hidroklorid adása kórházi kezelés nélkül gyorsan javította a tüneteit. A prednizolont 10 napig, az olopatadin-hidrokloridot pedig összesen 6 hétig adták az ultrahangvizsgálati leletek alapján. Hat hónappal a kezelés után a hasi ultrahangvizsgálat normális leleteket mutatott. Ez az eset azt mutatja, hogy az ultrahangvizsgálat igen hasznos volt a bél anisakiasis diagnózisában és megfigyelésében. Továbbá, a kortikoszteroiddal és antiallergiás szerrel történő kezelés lehetőség lehet a bél anisakiasisban szenvedő betegek számára.

© 2016 A szerző(k). Published by S. Karger AG, Basel

Bevezetés

Az anisakiasis az Anisakis fajok és a Pseudoterranova decipiens lárvális fonálférgek által okozott emberi betegség . A lárvák akkor kerülnek a szervezetbe, amikor az emberek szennyezett nyers halat fogyasztanak. A delfinek vagy más tengeri emlősök a felnőtt Anisakis-férgek gazdái, és jelenlétük a part menti vizekben fokozott lárvaszennyeződéshez vezet, ami súlyos fertőzéseket okoz a halakban, például a makrélában . Az emberi anisakiasis sajátos, mert ez a parazita nem alkalmazkodott az emberben való élethez, és a fertőzés átmeneti. Az anisakis lárvák 14 napon belül elpusztulnak az emberi szervezetben; azonban tartós gyulladás és granuloma maradhat . Mivel az Anisakis lárvák idővel elpusztulnak, a bélrendszeri anisakiasis általában konzervatív kezeléssel enyhül; azonban voltak olyan jelentések, amelyekben a féregtest a bélfalon keresztül a hasüregbe hatolt .

Az anisakiasis általában a gyomrot, ritkán a beleket érinti. Egy Japánban végzett nagyszabású vizsgálat kimutatta, hogy 12 586 anisakiasis esetből csak 567 (4,5%) érintette a beleket . A bél anisakiasis általában alhasi fájdalommal jelentkezik, amely konzervatív módon rendeződik . A legtöbb bél anisakiasisban szenvedő beteg azonban kórházi kezelésre szorult, mert bélelzáródást, ileust, peritonitist vagy bélperforációt okozhat . A bél anisakiasis leghatékonyabb kezelését még nem állapították meg.

Itt egy bél anisakiasis esetet mutatunk be, amelyet hasi ultrahanggal diagnosztizáltak és sikeresen kezeltek prednizolon és olopatadin-hidroklorid szájon át történő adagolásával kórházi kezelés nélkül.

Az eset leírása

Egy 43 éves, allergiás rhinitisben szenvedő nő időszakos erős hasi fájdalomra panaszkodott, és e tünet jelentkezése után 5 órával jelentkezett a klinikán. A nő és testvére 2 nappal a tünetek megjelenése előtt együtt fogyasztottak pácolt makrélát (nyers halat), és testvére gyomor anisakiasisban szenvedett (1. ábra), amelyet a tünetek megjelenése előtti napon diagnosztizáltak. Vérnyomása 112/70 mmHg, pulzusa 62 bpm, testhőmérséklete 36,4 °C volt. A fizikális vizsgálat során a periumbilicalis régiót tapintva spontán fájdalmat és érzékenységet észleltek; izomvédekezés és visszaható érzékenység azonban nem volt jelen. A laboratóriumi adatok az IgE-RIST szint (236 NE/ml; normál tartomány <170 NE/ml) és az anti-Anisakis IgG/A antitest szérumtiterének (1,75; normál tartomány <1,50) enyhe emelkedését mutatták. A hasi ultrahangvizsgálat a jejunalis fal egy részén (12 cm hosszú, 9 mm vastag) kifejezett helyi ödémát, az orális oldali lumen tágulatát folyadékfelhalmozódással és ascitist mutatott ki (2. ábra). Az ödémás jejunális falban a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti rétegek megvastagodtak, normális rétegszerkezettel. Ultrahangvizsgálattal Anisakis testet nem észleltek.

1. ábra.

A beteg testvérének endoszkópos képe. Egy Anisakis lárva volt látható a gyomorban, és a szomszédos nyálkahártya duzzadt volt.

/WebMaterial/ShowPic/507030

Fig. 2.

Képek a beteg hasi ultrahangvizsgálatáról. a Hosszanti felvétel. A jejunum egy részén kifejezett ödémás fal (nyilak) és az orális oldali lumen tágulata (nyílhegy) látható. b Keresztmetszeti kép. Az ödémás jejunum falában a nyálkahártya (nyílhegy) és a szubmukózus (nyíl) rétegek megvastagodtak. c A Douglas-zacskóban ascites volt látható.

/WebMaterial/ShowPic/507029

A klinikai lefolyás és a vizsgálatok alapján bél anisakiasist diagnosztizáltak. Azt tanácsoltuk neki, hogy kérjen kórházi felvételt, de elutasította a kórházi kezelést, és a konzervatív ambuláns kezelést választotta járóbetegként. Kezelését napi 5 mg prednizolon és 10 mg olopatadin-hidroklorid szájon át történő adagolásával végeztük. A gyógyszeres kezelés megkezdése után a beteg tünetei azonnal javultak. Három nappal a tünetek megjelenése után az ultrahangvizsgálat azt mutatta, hogy a jejunalis falvastagság csökkent, a luminális tágulat eltűnt és az ascites csökkent. Prednizolont összesen 10 napig, olopatadin-hidrokloridot pedig 14 napig adtak, mivel az Anisakis maximum 2 hétig képes élni, és teste elpusztulása esetén is több napig a bélfalban maradhat. Két héttel később a betegnek már nem voltak hasi tünetei, az ultrahangvizsgálat azonban a jejunumban maradt egy kb. 3 cm hosszú, egyoldali falvastagságot mutatott ki (3. ábra). Ezért olopatadin-szulfátot adtak további 28 napig (összesen 42 nap). Hat hónappal a kezelés után a betegnek nem volt hasi tünete, és a hasi ultrahangvizsgálat normális volt.

3. ábra.

Hasi ultrahangkép 15 nappal a kezelés kezdete után. Egyoldalú falvastagodás volt látható a jejunumban (nyilak).

/WebMaterial/ShowPic/507028

Diszkusszió

A gasztrointesztinális anisakiasis klinikai jellemzője a nyers hal fogyasztása utáni erős hasi fájdalom. Hányinger, ascites és hashártyagyulladás gyakran megfigyelhető, és bélelzáródás és ileusz is előfordult bélrendszeri anisakiasisban szenvedő betegeknél . A bélrendszeri anisakiasis éves előfordulási gyakorisága Japánban a becslések szerint évente 1 millió emberre vetítve körülbelül 3,0 . A bél anisakiasisban szenvedő betegeket kezdetben konzervatív terápiával kell kezelni. Számos jelentésben a betegeknél konzervatív terápiaként koplalást, folyadékinfúziót, nazogasztrikus cső vagy hosszú cső behelyezését és antibiotikumok beadását alkalmazták . Egy korábbi jelentésben azonban az ileus, a perforáció, a vérzés és az intussuscepció előfordulási gyakorisága 50, 8, 2 és 0,5% volt. A betegek hét százalékánál volt szükség sebészeti kezelésre. Az átlagos tartózkodási idő 9,6, illetve 13,2 nap volt a nem műtéti, illetve a műtéti esetekben .

A humán anisakiasis főként allergiás és emésztési tünetekből áll, bár esetenként extradigesztív manifesztációkat is megfigyeltek. A korábbi jelentésben 5, Anisakis simplex által okozott akut, kialakult bélelzáródásban szenvedő beteget kezeltek intravénás kortikoszteroidokkal (6-metilprednizolon 1 mg/kg/24 h, 5 nap), ami mind az 5 betegnél drámai klinikai és radiológiai javulást eredményezett . Egy esettanulmányban kimutatták, hogy egy antiallergiás gyógyszer és 5 mg prednizolon szájon át történő adása hasznos volt konzervatív kezelésként a gyomor anisakiasisban szenvedő betegeknél .

A vékonybél nagyon vékony falú és szűk lumenű a gyomorhoz képest, ezért a bél anisakiasis súlyos szövődményeket okozhat. Matsuo és munkatársai két bél anisakiasisban szenvedő betegről számoltak be, akiknek a 23. és a 35. kórházi műtétre volt szükségük . Ezért úgy döntöttünk, hogy ennek a betegnek erős és hosszú távú (több mint 5 hetes) antiallergiás kezelésre van szüksége. Ezt követően a prednizolon és az olopatadin-hidroklorid szájon át történő adagolása drámai javulást eredményezett a hasi tüneteiben. A járóbeteg-rendelőben először a prednizolon kisebb dózisát volt könnyebb beadni, és emellett antihisztamin hatóanyagot is adtunk. Bár vannak olyan jelentések, amelyek a kortikoszteroid hatását mutatják anisakiasis esetén, antihisztaminról anisakiasis esetén még nem számoltak be. Az antihisztamin anisakiasisra gyakorolt hatásának megerősítéséhez prospektív vizsgálatra vagy nagyobb számú betegre vonatkozó jelentésekre van szükség. Az ilyen típusú fertőzés esetében arról számoltak be, hogy az ultrahangvizsgálat és a CT hasznos volt a diagnózis felállításában. Ebben az esetben az ultrahangvizsgálat igen hasznos volt a diagnózis felállításában és a konzervatív kezelés alatti megfigyelésben.

Ez az eset arra utal, hogy a kortikoszteroid és az antiallergiás szer azonnali adagolása bél anisakiasis esetén azonnal javíthatja a hasi tüneteket, és segíthet elkerülni a szövődményeket, például az ileust, a peritonitist és a perforációt. A megfelelő gyógyszeres kezelést azonban nem lehet előre meghatározni, mert az a betegek egyéni állapotától függhet. Továbbá az ambuláns kezelést fiatal vagy középkorú, súlyos kísérőbetegségek nélküli betegekre kell korlátozni, mert a szövődmények idős betegeknél kritikus helyzetet okozhatnak.

Végeredményben arról számoltunk be, hogy egy bél anisakiasis esetet diagnosztizáltunk hasi ultrahanggal, és sikeresen kezeltük prednizolon és olopatadin-hidroklorid adásával kórházi kezelés nélkül. Az ultrahangvizsgálat igen hasznos volt a betegség állapotának megállapításához. Treatment with corticosteroid and an antiallergic agent could be an option for patients with intestinal anisakiasis.

Statement of Ethics

The authors have no ethical conflicts to disclose.

Disclosure Statement

The authors declare that they have no competing interests.

  1. Sakanari JA, McKerrow JH: Anisakiasis. Clin Microbiol Rev 1989;2: 278–284.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)

  2. Moore DA, Girdwood RW, Chiodini PL: Treatment of anisakiasis with albendazole. Lancet 2002;360: 54.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  3. Audicana MT, Kennedy MW: Anisakis simplex: from obscure infectious worm to inducer of immune hypersensitivity. Clin Microbiol Rev 2008;21: 360–379.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  4. Sasaki T, Fukumori D, Matsumoto H, Ohmori H, Yamamoto F: Small bowel obstruction caused by anisakiasis of the small intestine: report of a case. Surg Today 2003;33: 123–125.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  5. Ishikura H: Epidemiological aspects of intestinal anisakiasis and its pathogenesis; in Ishihara H, Kikuchi K (eds): Intestinal Anisakiasis in Japan. Tokyo, Springer, 1990, pp 3–21.
    External Resources

    • Crossref (DOI)

  6. Akbar A, Ghosh S: Anisakiasis – a neglected diagnosis in the West. Dig Liver Dis 2005;37: 7–9.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  7. Ishida M, Harada A, Egawa S, Watabe S, Ebina N, Unno M: Three successive cases of intestinal anisakiasis. Dig Surg 2007;24: 228–231.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  8. Takano Y, Gomi K, Endo T, Suzuki R, Hayashi M, Nakanishi T, Tateno A, Yamamura E, Asonuma K, Ino S, Kuroki Y, Nagahama M, Inoue K, Takahashi H: Small intestinal obstruction caused by anisakiasis. Case Rep Infect Dis 2013;2013: 401937.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  9. Shrestha S, Kisino A, Watanabe M, Itsukaichi H, Hamasuna K, Ohno G, Tsugu A: Intestinal anisakiasis treated successfully with conservative therapy: importance of clinical diagnosis. World J Gastroenterol 2014;20: 598–602.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  10. Yasunaga H, Horiguchi H, Kuwabara K, Hashimoto H, Matsuda S: Clinical features of bowel anisakiasis in japan. Am J Trop Med Hyg 2010;83: 104–105.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  11. Ramos L, Alonso C, Guilarte M, Vilaseca J, Santos J, Malagelada JR: Anisakis simplex-induced small bowel obstruction after fish ingestion:preliminary evidence for response to parenteral corticosteroids. Clin Gastroenterol Hepatol 2005;3: 667–671.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  12. Yamamoto K, Kurihara T, Fukuo Y: A unique and simple treatment method for anisakiasis (in Japanese). Nihon Ika Daigaku Igakkai Zasshi 2012;8: 179–180.
    External Resources

    • Crossref (DOI)

  13. Matsuo S, Azuma T, Susumu S, Yamaguchi S, Obata S, Hayashi T: Small bowel anisakiosis: a report of two cases. World J Gastroenterol 2006;12: 4106–4108.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  14. Ido K, Yuasa H, Ide M, Kimura K, Toshimitsu K, Suzuki T: Sonographic diagnosis of small intestinal anisakiasis. J Clin Ultrasound 1998;26: 125–130.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  15. Shirahama M, Koga T, Ishibashi H, Uchida S, Ohta Y, Shimoda Y: Intestinal anisakiasis: US in diagnosis. Radiology 1992;185: 789–793.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  16. Shibata E, Ueda T, Akaike G, Saida Y: CT findings of gastric and intestinal anisakiasis. Abdom Imaging 2014; 39: 257–261.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

Author Contacts

Kyosuke Tanaka, MD, PhD

Department of Endoscopic Medicine, Mie University Hospital

2-174 Edobashi, Tsu, Mie 514-8507 (Japan)

E-Mail [email protected]

Article / Publication Details

Received: October 20, 2015
Accepted: December 01, 2015
Megjelent online: Február 29, 2016
Kiadás megjelenési ideje: Január – április

Nyomtatott oldalak száma: 6
Táblázatok száma: 0

eISSN: 1662-0631 (Online)

Közelebbi információkért: Bp: https://www.karger.com/CRG

Open Access License / Drug Dosage / Disclaimer

A cikk a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License (CC BY-NC) licenc alatt áll. A kereskedelmi célú felhasználáshoz és terjesztéshez írásos engedély szükséges. Gyógyszeradagolás: A szerzők és a kiadó minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy az ebben a szövegben szereplő gyógyszerválasztás és adagolás megfeleljen a megjelenés időpontjában érvényes ajánlásoknak és gyakorlatnak. Tekintettel azonban a folyamatos kutatásokra, a kormányzati szabályozás változásaira, valamint a gyógyszerterápiával és a gyógyszerreakciókkal kapcsolatos információk folyamatos áramlására, az olvasót arra kérik, hogy ellenőrizze az egyes gyógyszerek betegtájékoztatóját az indikációk és az adagolás esetleges változásai, valamint a hozzáadott figyelmeztetések és óvintézkedések tekintetében. Ez különösen fontos, ha az ajánlott szer új és/vagy ritkán alkalmazott gyógyszer. Jogi nyilatkozat: A jelen kiadványban szereplő kijelentések, vélemények és adatok kizárólag az egyes szerzők és közreműködők, nem pedig a kiadók és a szerkesztő(k) sajátjai. A reklámok és/vagy termékreferenciák megjelenése a kiadványban nem jelent garanciát, jóváhagyást vagy jóváhagyást a reklámozott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve azok hatékonyságára, minőségére vagy biztonságosságára vonatkozóan. A kiadó és a szerkesztő(k) nem vállalnak felelősséget a tartalomban vagy a hirdetésekben hivatkozott ötletekből, módszerekből, utasításokból vagy termékekből eredő személyi vagy vagyoni károkért.