Pszichológiai tesztelés
A mérés általános problémái a pszichológiában
A fizikai dolgokat tulajdonságaik vagy attribútumaik révén érzékeljük. Egy anya közvetlenül érzékelheti a hőmérsékletnek nevezett tulajdonságot a csecsemője homlokának tapintásával. Mégsem tudja közvetlenül megfigyelni a kólikás érzéseket, vagy osztozni a csecsemő személyes éhségélményében. Ezeket a nem megfigyelhető magánérzéseket a csecsemő sírásának vagy gurgulázásának hallásából kell kikövetkeztetnie; abból, hogy látja, amint a gyermek a karjaival hadonászik, a homlokát ráncolja vagy mosolyog. Ugyanígy a mérésnek nevezett dolgok nagy részét is következtetés útján kell elvégezni. Így egy anya, aki azt gyanítja, hogy a gyermeke lázas, használhat lázmérőt, és ebben az esetben a lázmérőt megnézve állapítja meg a lázát, nem pedig úgy, hogy közvetlenül megérinti a fejét.
A következtetésen alapuló mérés valóban különösen jellemző a pszichológiára. Az olyan absztrakt tulajdonságokat vagy attribútumokat, mint az intelligencia vagy az introvertáltság, soha nem lehet közvetlenül mérni, hanem a megfigyelhető viselkedésből kell következtetni rájuk. A következtetés lehet meglehetősen közvetlen vagy meglehetősen közvetett. Ha a személyek intelligensen válaszolnak (pl. helyesen következtetnek) egy képességtesztre, akkor biztonsággal következtethetünk arra, hogy bizonyos fokú intelligenciával rendelkeznek. Ezzel szemben az emberek azon képessége, hogy egy tesztben bemutatott dolgok vagy ötletek között – különösen szokatlan – asszociációkat vagy kapcsolatokat tudnak létrehozni, felhasználható a kreativitásra való következtetés alapjául, bár egy kreatív termék előállításához más tulajdonságokra, többek között motivációra, lehetőségre és technikai készségre van szükség.
Mérési skálák típusai
Mérni bármilyen tulajdonságot vagy tevékenységet azt jelenti, hogy egy numerikus skálán egyedi pozíciót rendelünk hozzá. Ha a számokat pusztán egyének vagy osztályok azonosítására használják (mint például egy futballcsapat sportolóinak hátán), akkor nominális skálát alkotnak. Ha a számok halmaza csak a dolgok relatív sorrendjét tükrözi (pl. a szagok kellemessége-kellemetlensége), akkor ordinális skálát alkot. Az intervallumskála egyenlő egységekkel és egy tetszőlegesen kijelölt nulla ponttal rendelkezik; ilyen skála például a Fahrenheit-féle hőmérsékleti skála. Az arányskálák nemcsak egyenlő egységeket adnak meg, hanem abszolút nulla ponttal is rendelkeznek; ilyenek például a súly és a távolság mérése.
Bár voltak leleményes kísérletek abszolút nulla ponttal rendelkező pszichológiai skálák létrehozására, a pszichológusok általában megelégszenek az intervallumskálák közelítésével; gyakran használnak ordinális skálákat is.