Puerto Ricó-i spanyol
A Puerto Ricóban beszélt spanyolnak vannak közös nyelvi jellemzői más nyugat-indiai szigetekkel és a karibi kontinensen beszélt spanyol nyelvvel, de sajátos jellegzetességei is vannak.
Kétségtelen, hogy Puerto Rico történelme meghatározó tényezője a ma ott beszélt spanyol nyelvnek. A borinquen (ahogy a Puerto Ricó-iak nevezik a nemzetüket) által beszélt őslakos nyelv hatása a spanyolok által hozott nyelvre még mindig nyilvánvaló. Sok öröklött szó van, mint például a hamaca, macana, canoa, güiro és maraca. Számos folyó és város is taino nevet visel, mint például Bayamón, Humacao, Guayama, Utuado és Vieques. Sok ilyen szó kizárólag Puerto Ricóra jellemző, és nem része a nemzetközi spanyol lexikonnak.
A Puerto Ricó-i szavak közül néhány, amely nem szerepel a Royal Academy Dictionaryben: mofongo, envejeciente, candungo, guille, enfogonarse, pichear…
Egy másik befolyásoló tényező a nyelvre az afrikai nyelvek, amelyek a rabszolgákkal érkeztek Amerikába a XVI. században. Néhány “afrikanizmus”, amely beépült a Puerto Ricó-i spanyolba: mondongo (pörköltleves), gandúl (cipekedő), fufú (varázsige) és malanga (gumó).
A Puerto Ricó-i nyelvre és kultúrára a legnagyobb hatást természetesen Spanyolország gyakorolja. Az eredeti telepesek, akik a tizenötödik és a tizennyolcadik században érkeztek Puerto Ricóba, Andalúziából származtak. Emiatt a Puerto Ricó-i spanyolnak vannak olyan vonásai, amelyek az andalúziai spanyolra jellemzőek.
A végződésekből például gyakran kimarad az intervokális “d” (ado-ido-edo). Sevillában és Puerto Ricóban is azt mondják “hablao” helyett “hablado”, “vendío” helyett “vendido”, és “deo” helyett “dedo”. Szintén Sevillából származik az a tendencia, hogy a hangutáni mássalhangzókat, különösen az “s” betűt aspirálják: például “lo do” a “los dos” helyett. Dél-Spanyolországból származik az a vonás is, hogy az “r” helyett “l”-t ejtenek.
A tizenkilencedik században a Kanári-szigetekről érkezett egy újabb gyarmatosító hullám, amelynek eredményeképpen a Puerto Ricó-i spanyol nyelv egy másik erős vonása is megjelent. Ennek eredményeképpen a Kanári-szigetek és Puerto Rico nagyon hasonló intonációval és szintaxissal rendelkezik.
A spanyol-amerikai háború 1898-ban a spanyolok számára az amerikai és ázsiai gyarmataik elvesztését eredményezte, amelyeket átengedtek az Egyesült Államoknak. Bár a szigeten kísérletet tettek az angol nyelv meghonosítására (1902 és 1948 között az angol volt a fő tanítási nyelv az ország állami iskoláiban), a Puerto Ricó-iak anyanyelve továbbra is a spanyol maradt. Az angol lett a második hivatalos nyelv Puerto Ricóban.
Sok Puerto Ricó-i választotta az Egyesült Államokat, és az amerikai nyelv és kultúra hatása Puerto Ricóban tagadhatatlan. Ma már négymillió Puerto Ricó-i él az Egyesült Államokban. A legfrissebb jelentések szerint 2003-ban ez a szám először haladta meg a Puerto Ricóban élők számát. A Puerto Ricó-iak legnagyobb koncentrációja az Egyesült Államokban New Yorkban található.
Ez a migráció többek között a “kódváltás” nevű jelenséget eredményezte, amelyet általában “spanglish” néven ismernek. A nyelvek keveredése nem külön dialektus és nem is a Puerto Ricó-i kultúra egyedi jellemzője. Egyszerűen csak egy kényelmes beszédmód, amelyet olyan emberek használnak, akik egyik nyelvet sem beszélik teljesen folyékonyan.
A Puerto Ricó-i spanglishban gyakori “kódváltás” a “szó” szó használata: “Estoy tarde, so me voy”, ahelyett, hogy a spanyol “porque” szót használná egy másik konfigurációban (“me voy porque estoy tarde”). A spanglishre számos, az angolból kölcsönzött szó is jellemző. De természetesen néhány esetben a spanglish egyszerűen az angol nyelv helytelen használatává válik.
A kiejtés
A különböző társadalmi osztályokból származó puerto ricóiak az “rr”-t “j” hanggal artikulálják, például “ajroj” az “arroz”-ra. Emellett hajlamosak semlegesíteni az “r”-t és az “l”-t a szótag végén, mint például “dolol” helyett “dolor” vagy “amol” helyett “amor”. Az “s” törekvése a szótag végén, mint például az “ehcuela” az “escuela” helyett, szintén gyakori vonás. Az “r” betű kiejtése is “l”-re változik, például a “corbata”-ból “colbata” vagy “cobbata” lesz, a “carne”-ból pedig “calne” vagy “cahne”.
Mondatszerkesztés
Puerto Rico a spanyol karibi térség nagy részével osztozik a névmási redundanciában és a kérdő mondatok elején az alanyi névmás használatában. Például a “¿cuántos años TÚ tienes?” szerkezet a “¿cuántos años tienes TÚ?” helyett.
Puerto ricói identitás
Puerto ricóinak lenni annyi, mint “la mancha de plátano” (a platánfolt). A Puerto Ricó-i Luis Lloréns Torres “La mancha de plátano” című versében úgy írja le ezt a foltot, hogy “sem szappan, sem vasaló nem tudja eltávolítani rólam”, és hogy a Puerto Ricó-iak “por secula seculorum”, azaz örökké hordozzák a foltot.