Részvényár

A közgazdaságtanban és a pénzügyi elméletben az elemzők véletlen séta technikákat használnak az eszközárak, különösen a tőzsdei részvényárak viselkedésének modellezésére. Ez a gyakorlat azon a feltételezésen alapul, hogy a befektetők racionálisan és elfogultság nélkül cselekszenek, és minden pillanatban a jövőbeli várakozások alapján becsülik meg egy eszköz értékét. Ilyen feltételek mellett minden meglévő információ befolyásolja az árat, amely csak akkor változik, ha új információ jelenik meg. Definíció szerint az új információk véletlenszerűen jelennek meg, és véletlenszerűen befolyásolják az eszköz árát.

Empirikus vizsgálatok kimutatták, hogy az árak nem követnek teljesen véletlen sétákat. Rövid távon alacsony soros korrelációk (0,05 körül), hosszabb távon pedig valamivel erősebb korrelációk léteznek. Ezek előjele és erőssége számos tényezőtől függ.

A kutatók megállapították, hogy a véletlen sétáktól való legnagyobb áreltérések közül néhányat a szezonális és időbeli minták eredményeznek. Különösen a januári hozamok jelentősen meghaladják a többi hónap hozamát (januári hatás), és hétfőnként a részvényárfolyamok nagyobb mértékben esnek, mint bármely más napon. A megfigyelők már több mint fél évszázada figyelték meg ezeket a hatásokat számos különböző piacon, anélkül azonban, hogy sikerült volna teljesen kielégítő magyarázatot adniuk állandóságukra.

A technikai elemzés a legtöbb anomáliát arra használja fel, hogy a múltbeli adatokból információt nyerjen a jövőbeli ármozgásokra vonatkozóan. Egyes közgazdászok – például Eugene Fama – azonban azzal érvelnek, hogy e minták többsége véletlenül, és nem a befektetők irracionális vagy nem hatékony viselkedésének eredményeként alakul ki: állítólag a kutatók számára elemzésre rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiség okozza az ingadozásokat.

Egy másik iskola, a viselkedési pénzügyek, a nem véletlenszerűséget a befektetők kognitív és érzelmi elfogultságainak tulajdonítja. Ezt szembe lehet állítani a fundamentális elemzéssel.

Hosszú időszakokat vizsgálva a részvényárfolyam a vállalat jövőbeli nyereségére és osztalékára vonatkozó várakozásokkal függ össze. Rövid időszakokban, különösen a fiatalabb vagy kisebb cégek esetében, a részvényárfolyam és az osztalékok közötti kapcsolat egészen páratlan lehet.