Robin
Robin, a rigók (Turdidae család) két fajának egyike, melyeket narancssárga vagy tompa vöröses színű mellük különböztet meg. Az amerikai vörösbegy (Turdus migratorius), egy nagy termetű észak-amerikai rigó, az Egyesült Államok keleti részén élő egyik legismertebb énekesmadár. A korai gyarmatosítók azért nevezték el vörösbegynek, mert mellének színe hasonlít egy kisebb rigóéra, az európai vörösbegyére (Erithacus rubecula).
Az amerikai vörösbegy körülbelül 25 cm (10 inch) hosszú, felső része szürkésbarna, a melle rozsdabarna, a faroktollai pedig fehér végűek. A madarak lombhullató erdőkben élnek, de ismerős látványt nyújtanak az amerikai városokban is. A legtöbb madár erősen vándorló, a telet az Egyesült Államok déli részén tölti rajokban, bár néhányan egészen Észak-Kanada déli részéig telelnek. Az amerikai vörösbegy földigilisztákkal, rovarokkal és bogyókkal táplálkozik. A fészket, amelyet gallyakból, gyökerekből, fűből és papírból építenek szilárdan megformázott belső sárréteggel, fákon vagy épületek párkányain helyezik el. A négy-hat kékeszöld tojást a nőstény 12-14 napig kelteti. A nőstény kelteti a tojásokat, a hím pedig táplálékot szerez a kicsinyeknek, amelyek 14-16 nap múlva repülnek. There may be two or three broods per season. The name robin is also applied to other New World thrushes of the genus Turdus.
Tom Mangelsen/Nature Picture Library
© Index Open
Jeff Foott/Bruce Coleman Inc.
A vörösbegy vagy vörösbegy egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrika egyes részein költő csetepaté (Saxicolinae alcsalád). Észak-Európában vándorló, de délebbre csak részlegesen vándorló, illetve ülőmadár. Pufók, kis csőrű madár, 14 cm hosszú, felső része olajbarna, hasa fehér, arca és melle rozsdás narancssárga. Az európai vörösbegy főként rovarokkal táplálkozik. Levelekből és mohából épített, tollakkal bélelt fészkét a falakon, padokon és fákon lévő lyukakban vagy résekben helyezi el. Az öt-hat fehéres színű tojást 13-14 napig kelteti a nőstény, akit néha a hím táplál. A fiatalok 12-14 nap múlva repülnek, majd egy második fészekaljat nevelnek. Az európai vörösbegy egész évben énekel, és magas hangú trillákat ad ki.
William Osborn/Nature Picture Library
A vörösbegy elnevezést egy tucat más, az Erithacus és a Tarsiger nemzetségbe tartozó csetepatéra is alkalmazzák, valamint néhány más rokon fajra, nevezetesen az indiai vörösbegyre (Saxicoloides fulicata), amely körülbelül 15 cm (6 hüvelyk) hosszú, fekete tollazata fehér vállfoltokkal és vöröses foltokkal az alsó részen.
A vörösbegy kifejezés gyakran más nevekkel együtt szerepel – pl. bokor-robin, bozót-robin, vörösbegy-csicsergő (lásd rigó), szarka-robin, pekin-robin (lásd Leiothrix). Az Ausztráliában és Új-Guineában élő, a Muscicapidae családba tartozó, a rigófélékhez hasonló, földön táplálkozó egyes, nem rokon földön élő légykapó madarakat szintén vörösbegynek nevezik. Ausztráliában ismert a skarlátvörös vörösbegy (Petroica multicolor), egy 11 cm magas, fekete, fehér és élénk skarlátvörös jegyekkel tarkított faj.