Salakkúp

A hamukúp, más néven hamukúp, egy vulkáni kút körül lerakódott, piroklasztikus kőzetdarabokból (amelyek vulkáni vagy magmás tevékenység során keletkeztek) vagy salakból állnak, amelyek felhalmozódnak és fokozatosan kúpos hegyet alkotnak, amelynek tetején egy tál alakú kráter található. A salakkúpok mafikus (nehéz, sötét ferromagnéziumos) és intermedier lávák robbanásszerű kitöréséből alakulnak ki, és gyakran pajzsvulkánok oldalai mentén találhatók. A kúp külseje gyakran körülbelül 30°-os dőlésszöggel dől el, ami a nyugalmi szög (az a lejtés, amelyen a laza salak egyensúlyban tud állni). A salakkúpok lehetnek csak néhány tíz méter magasak, de akár több száz méter magasra is megnőhetnek, mint például a mexikói Paricutín. A lávafolyamok kitörhetnek a kúpból vagy áttörhetik azt, vagy alagutakon keresztül áramolhatnak a kúp alól. A salakkúpok szinte minden vulkáni körzetben nagy számban fordulnak elő. Bár laza vagy csak mérsékelten konszolidált salakból állnak, sok közülük meglepően tartós tájképi elem, mivel a rájuk hulló eső az erősen vízáteresztő salakba süllyed, ahelyett, hogy a lejtőkön lefolyva erodálná őket.