Skip to Main Content – Keyboard Accessible
(a) Biztonsági minősítési kategóriák. Azokat az információkat vagy anyagokat, amelyek az Egyesült Államok nemzetvédelme vagy külkapcsolatai (a továbbiakban együttesen: nemzetbiztonság) érdekében védelmet igényelnek a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen, a nemzetbiztonság szempontjából való jelentőségük mértékétől függően szigorúan titkos, titkos vagy bizalmas minősítésűek. Más kategóriák nem használhatók a nemzetbiztonsági érdekből védelmet igénylő hivatalos információk vagy anyagok azonosítására, kivéve, ha jogszabály kifejezetten másként rendelkezik. Ezeket a minősítési kategóriákat a következőképpen határozzák meg:
(1) Szigorúan titkos. A szigorúan titkos olyan nemzetbiztonsági információ vagy anyag, amely a legmagasabb fokú védelmet igényli. A szigorúan titkos minősítés megállapításának tesztje az, hogy annak jogosulatlan felfedése ésszerűen várhatóan kivételesen súlyos kárt okozna-e a nemzetbiztonságnak. A kivételesen súlyos kárra példa az Egyesült Államok vagy szövetségesei elleni fegyveres ellenségeskedés; a nemzetbiztonságot létfontosságúan érintő külföldi kapcsolatok megzavarása; létfontosságú nemzetvédelmi tervek vagy komplex rejtjelezési és hírközlési hírszerzési rendszerek veszélyeztetése; érzékeny hírszerzési műveletek felfedése; és a nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú tudományos vagy technológiai fejlesztések felfedése. Ezt a minősítést a lehető legnagyobb visszafogottsággal kell alkalmazni.
(2) Titkos. A titkos olyan nemzetbiztonsági információra vagy anyagra vonatkozik, amely jelentős fokú védelmet igényel. A Titkos minősítés megállapításának próbája az, hogy annak jogosulatlan felfedése ésszerűen várhatóan súlyos kárt okozna-e a nemzetbiztonságnak. A súlyos kárra példa a nemzetbiztonságot jelentősen befolyásoló külkapcsolatok megzavarása; a nemzetbiztonsággal közvetlenül összefüggő program vagy politika jelentős károsodása; jelentős katonai tervek vagy hírszerzési műveletek feltárása; valamint a nemzetbiztonsággal kapcsolatos jelentős tudományos vagy technológiai fejlesztések veszélyeztetése. A Titkos minősítést takarékosan kell alkalmazni.
(3) Bizalmas. A bizalmas olyan nemzetbiztonsági információ vagy anyag, amely védelmet igényel, de nem az e szakasz a) (1) és (2) bekezdésében leírt mértékben. A Bizalmas minősítés megállapításának próbája az, hogy az információ jogosulatlan nyilvánosságra hozatala ésszerűen várhatóan kárt okozna-e a nemzetbiztonságnak.
(b) A minősített információt a megfelelő védelemmel összhangban lévő legalacsonyabb minősítéssel kell ellátni. A dokumentumokat saját tartalmuk szerint minősítik, és nem feltétlenül más dokumentumokhoz való viszonyuk szerint.
(c) Egy dosszié vagy fizikailag összefüggő dokumentumok csoportjának általános minősítése legalább olyan magas, mint a benne lévő legmagasabban minősített dokumentumé. Amikor egységgé vagy teljes aktává állítják össze, a benne lévő legmagasabb minősítésű dokumentum minősítését a fedőlapon, az iratmappán (előlap és hátlap) vagy más hasonló borítón, valamint az esetleges továbbító leveleken, megjegyzéseken vagy záradékokon feltüntetik.
(d) Adminisztratív ellenőrzési megjelölések. Ezek a jelölések nem biztonsági minősítési jelölések, hanem arra szolgálnak, hogy jelezzék az anyag jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól való védelmére vonatkozó követelményt. Az ezen albekezdés rendelkezései szerint azonosított anyagot ugyanúgy kezelik és védik, mint a Bizalmas minősítésű anyagot, kivéve, hogy az nem tartozik a 3a.71. §-ban leírt központi ellenőrzési rendszer hatálya alá. Az adminisztratív ellenőrzési megjelölések a következők:
(1) Kizárólag hivatalos használatra. Ez a megjelölés olyan információk azonosítására szolgál, amelyek nem igényelnek védelmet a nemzetbiztonság érdekében, de a jogszabályi követelményekkel összhangban vagy közérdekből védelmet igényelnek, és amelyek az 5 U.S.C. 552(b) és e fejezet 388.105(n) §-a alapján mentesülnek a nyilvánosságra hozatal alól.
(2) Korlátozott hivatalos felhasználás. Ezt az adminisztratív ellenőrzési megjelölést a Külügyminisztérium a jogosulatlan hozzáféréstől védelmet igénylő, nem védelmi célú információk azonosítására használja. Az ezzel a jelöléssel azonosított anyagot csak olyan személyeknek szabad megismerniük, akiknek határozottan szükségük van rá hivatalos feladataik ellátása érdekében.
(e) A minősített anyagot továbbító levelet vagy egyéb levelezést legalább a legmagasabb minősítésű melléklet vagy melléklet minősítési szintjével megegyező minősítési szinten kell minősíteni. Erre azért van szükség, hogy a dokumentumcsoportot átvevő vagy kezelő személyek számára azonnal jelezzék az érintett legmagasabb minősítést. Ha a továbbító dokumentum nem tartalmaz minősített információt, vagy ha a benne lévő információ alacsonyabb minősítésű, mint egy melléklet, a kibocsátó erre vonatkozó megjegyzést tesz. (Lásd a 3a.31. § e) pontját.)