Szándékos gyakorlás:

Hogy bármilyen új készséget megtanuljunk vagy szakértelmet szerezzünk, gyakorolnunk, gyakorolnunk, gyakorolnunk kell. Ezen nem sok vita van.

De van itt valami, amit talán nem tudsz: tudományos kutatások szerint a gyakorlás minősége ugyanolyan fontos, mint a mennyisége.

És ami még érdekesebb, ezek a tudósok úgy vélik, hogy a szakértői szintű teljesítmény elsősorban a szakértői szintű gyakorlás eredménye, NEM a veleszületett tehetségnek köszönhető.

Ezt a koncepciót szándékos gyakorlásnak nevezik, és hihetetlenül hatékony.

Először is nézzük, mit mondanak a szakértők. Ezt K. Anders Ericsson, a Floridai Állami Egyetem pszichológusa és tudományos kutatója írta a The Role of Deliberate Practice in the Acquisition of Expert Performance című tanulmányában:

Az emberek úgy vélik, hogy mivel a szakértői teljesítmény minőségileg különbözik a normál teljesítménytől, a szakértő teljesítményt nyújtó személyt minőségileg más tulajdonságokkal kell felruházni, mint a normál felnőtteket. Ez a nézet eltántorította a tudósokat attól, hogy szisztematikusan megvizsgálják a szakértői teljesítményt nyújtókat, és teljesítményüket az általános pszichológia törvényei és elvei alapján számon kérjék.

A közelmúltig az volt az általános nézet, hogy a szakértői szintű teljesítmény egyszerűen a tehetség és a “természetes képességek” eredménye. Ez a nézet hátráltatta a tudományos fejlődést annak megismerése felé, hogy pszichológiai szempontból mitől olyan tehetségesek valójában a szakértők.

Gondoljon egy pillanatra a saját nézeteire.

Hányszor mondja azt, hogy “hű, ez az ember tehetséges”, amikor kedvenc sportolójára, előadóművészére vagy más szakértői szintű példaképére gondol?

Gondolta már, hogy a tehetség hiánya miatt nem alkalmas valamire?

Most itt válik érdekessé a dolog. Visszatérve Ericsson és a Floridai Állami Egyetem munkatársainak megállapításaira:

Egyetértünk azzal, hogy a szakértői teljesítmény minőségileg különbözik a normál teljesítménytől, sőt, a szakértői teljesítményt nyújtók olyan jellemzőkkel és képességekkel rendelkeznek, amelyek minőségileg különböznek a normál felnőttekétől, vagy legalábbis kívül esnek azokon. Tagadjuk azonban, hogy ezek a különbségek megváltoztathatatlanok, azaz a veleszületett tehetségnek köszönhetőek lennének. Csak néhány kivétel, nevezetesen a testmagasság, genetikailag előírt. Ehelyett azt állítjuk, hogy a szakértő teljesítményűek és a normális felnőttek közötti különbségek egy életen át tartó, egy adott területen a teljesítmény javítására irányuló tudatos erőfeszítést tükröznek.

(kiemelés tőlem)

A szakértők tehát nem olyan emberek, akiknek egy adott területen csodabogárszerű természetes képességeik vannak. A szakértők a magas szintű gyakorlás fenntartásának és a teljesítmény javításának szakértői.

Más szóval, nem arról van szó, hogy mivel születünk. Hanem arról, hogy milyen következetesen és tudatosan tudsz dolgozni a teljesítményed javításán.

A szakértelem egyes területein (például a kosárlabdában vagy a lovas zsokéknál) nem lehet tagadni néhány nyilvánvaló genetikai különbség, például a magasság fontosságát, de a legtöbb más területen a motiváció és a szándékos gyakorlás még a kognitív képességekben (agyi teljesítményben) meglévő különbségeket is képes legyőzni.

A szándékos gyakorlás bemutatása

A szándékos gyakorlás olyan erősen strukturált tevékenység, amelyet a teljesítmény javításának konkrét céljával végeznek.

A szándékos gyakorlás különbözik a munkától, a játéktól és egy feladat egyszerű ismétlésétől. Erőfeszítést igényel, nincs pénzbeli jutalma, és eredendően nem élvezetes.

Mikor szándékosan gyakorolsz, a teljesítményed idővel történő javítása a célod és a motivációd.

Ez nem jelenti azt, hogy a szándékos gyakorlás nem lehet szórakoztató, de önmagában nem eredendően élvezetes.

Ha gyorsan akarsz készségeket szerezni vagy megközelíteni a szakértői szintet valamiben, meg kell értened a tudatos gyakorlás fontosságát, és meg kell tanulnod, hogyan építsd be a mindennapi életedbe.

A tudatos gyakorlás négy alapvető összetevője

Az oktatás történetének (több ezer éves) kutatásai, valamint az újabb tudományos kísérletek az optimális tanulás és fejlődés számos feltételét feltárták. Ismét K. Anders Ericssontól, íme a szándékos gyakorlás négy alapvető összetevője.

Amikor ezek a feltételek teljesülnek, a gyakorlás javítja a pontosságot és a teljesítmény sebességét a kognitív, perceptuális és motoros feladatokban:

1. Meg kell motiválni, hogy a feladatra figyeljen, és erőfeszítéseket tegyen a teljesítménye javítása érdekében.

2. A feladat kialakításánál figyelembe kell venni a már meglévő tudását, hogy a feladatot rövid instrukció után helyesen megértse.

3. You should receive immediate informative feedback and knowledge of results of your performance.

4. You should repeatedly perform the same or similar tasks.

It’s important to note that without adequate feedback about your performance during practice, efficient learning is impossible and improvement is minimal.

Simple practice isn’t enough to rapidly gain skills.

Mere repetition of an activity won’t lead to improved performance.

Your practice must be: intentional, aimed at improving performance, designed for your current skill level, combined with immediate feedback and repetitious.

What Deliberate Practice Means for You

1. Natural ability is no excuse.

If you’re 5’5″, maybe you shouldn’t set your sites on becoming an NBA center. Some physical limits are obvious. A legtöbb más “korlát” kibúvó vagy a tehetséggel kapcsolatos régi félreértések maradványa.

Az a klassz, hogy még az agyi képességek korlátait is le lehet küzdeni tudatos gyakorlással. Az egyéni korrepetálás bizonyítottan nagymértékben csökkenti a különböző kognitív képességű tanulók közötti teljesítménykülönbségeket.

2. Az, hogy hogyan gyakorolsz, számít a legtöbbet.

Hogy hasznot húzz a gyakorlásból és elérd a benned rejlő lehetőségeket, folyamatosan kihívások elé kell állítanod magad.

Ez nem azt jelenti, hogy ismételgeted azt, amit már tudsz.

Ez azt jelenti, hogy megismered a gyengeségeidet, és a gyakorlatban olyan konkrét feladatokat találsz ki, amelyekkel ezeket a hiányosságokat orvosolod.

3. Az, hogy mennyi ideig kitartasz, meghatározza a határaidat.

A szakértővé válás maraton, nem sprint.

Nem érheted el a szellemi és fizikai határaidat néhány hét vagy hónap alatt. Ahhoz, hogy a csúcsra jusson, évekig kell kitartania.

A gyakorlásnak tudatosnak és intenzívnek kell lennie, ugyanakkor gondosan kell ütemezni és korlátozni, hogy elkerülje a kiégést és a hosszú távú (szellemi és fizikai) fáradtságot.

4. A szakértelem igazi korlátjává a motiváció válik.

A gyakorlás nem mindig szórakoztató. Ez egy befektetés önmagad, a képességeid és a jövőd fejlesztésébe.

Hogy szándékosan gyakorolj elég hosszú ideig ahhoz, hogy szakértővé válj vagy hasznos képességeket szerezz, meg kell találnod a motivációt a befektetéshez.

Honnan fogod megtalálni ezt a motivációt?

Mélyebb olvasásra

A közelmúltban több könyv is született, amelyek az ebben a bejegyzésben említett alapkutatáson alapulnak. Kezdetnek nézd meg ezeket a kiváló olvasmányokat:

• Bounce: Mozart, Federer, Picasso, Beckham és a siker tudománya

• A tehetség kódja: A nagyság nem születik. It’s Grown. Here’s How.

• Talent Is Overrated: What Really Separates World-Class Performers from Everybody Else

• Outliers: The Story of Success

Published February, 2012