Szívelégtelenség: Típusok, tünetek, okok és kezelések: A szívelégtelenség megértése

Mi a szívelégtelenség?

A “szívelégtelenség” kifejezés ijesztő lehet. Nem azt jelenti, hogy a szív “meghibásodott” vagy leállt a működése. Azt jelenti, hogy a szív nem pumpál olyan jól, ahogyan kellene.

A szívelégtelenség jelentős egészségügyi probléma az Egyesült Államokban, körülbelül 5,7 millió amerikait érint. Évente körülbelül 550 000 új szívelégtelenségi eset fordul elő. A 65 évnél idősebbeknél ez a vezető oka a kórházi kezelésnek.

Ha szívelégtelenségben szenved, jobb egészségnek és életminőségnek örvendhet, ha vigyáz magára és egyensúlyban tartja magát. Fontos, hogy megtudja, mi a szívelégtelenség, hogyan tartsa egyensúlyban magát, és mikor kell orvoshoz fordulnia.

Milyen gyakori a szívelégtelenség?

Majdnem 6 millió amerikai szenved szívelégtelenségben, és évente több mint 870 000 embernél diagnosztizálnak szívelégtelenséget. Az állapot a 65 év felettiek körében a kórházi kezelés vezető oka.

Szívelégtelenség és az öregedés

Noha a szívelégtelenség kockázata nem változik az életkor előrehaladtával, idősebb korban nagyobb valószínűséggel alakul ki szívelégtelenség.

Nők és a szívelégtelenség

A nőknél ugyanolyan valószínűséggel alakul ki szívelégtelenség, mint a férfiaknál, de van néhány különbség:

• A nőknél általában később alakul ki szívelégtelenség, mint a férfiaknál.
• A nőknél általában magas vérnyomás okozta szívelégtelenség fordul elő, és normális az EF (ejekciós frakció; lásd alább).
• A nőknél nagyobb lehet a légszomj, mint a férfiaknál. A szívelégtelenségben szenvedő férfiak és nők kezelésében nincs különbség.

Melyek a szívelégtelenség típusai?

A szívelégtelenségnek számos oka van, de az állapotot általában két típusra bontják:

Szívelégtelenség csökkent bal kamrafunkcióval (HF-rEF)
A szív bal alsó kamrája (bal kamra) megnagyobbodik (megnagyobbodik), és nem tudja elég erősen összenyomni (összehúzódni) ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű oxigéndús vért pumpálja a szervezet többi részébe.

Szívelégtelenség megőrzött bal kamrafunkcióval (HF-pEF)
A szív normálisan összehúzódik és pumpál, de a szív alsó kamrái (kamrák) vastagabbak és merevebbek a normálisnál. Emiatt a kamrák nem tudnak megfelelően ellazulni és teljesen megtelni. Mivel kevesebb vér van a kamrákban, kevesebb vér pumpálódik ki a test többi részébe, amikor a szív összehúzódik.

Mi az ejekciós frakció?

Az ejekciós frakció (EF) arra utal, hogy a bal kamra (vagy a jobb kamra) milyen jól pumpálja a vért minden egyes szívveréskor. Legtöbbször az EF a bal kamrából minden egyes összehúzódáskor kipumpált vérmennyiségre utal. A bal kamra a szív fő pumpakamrája.

Az EF százalékban van kifejezve. A normálisnál alacsonyabb EF a szívelégtelenség jele lehet. Ha Önnek szívelégtelensége van, és a normálisnál alacsonyabb (csökkent) EF-je (HF-rEF), az EF-je segít orvosának megállapítani, hogy milyen súlyos az állapota.

Hogyan mérik az EF-et?

Az ejekciós frakció mérhető:

• Echokardiogram (echo) – ez a leggyakoribb módja az EF ellenőrzésének.
• A szív mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatával (MRI).
• A szív nukleáris medicinás vizsgálatával (multiple gated acquisition MUGA); nukleáris terheléses vizsgálatnak is nevezik.

Miért fontos ismerni az EF-jét

Ha szívbetegsége van, fontos, hogy Ön és orvosa ismerje az EF-jét. EF-je segíthet orvosának meghatározni az Ön számára legmegfelelőbb kezelési módot. Az EF mérése abban is segít az egészségügyi személyzetnek, hogy ellenőrizze, mennyire jól működik a kezelésünk.

Kérdezze meg orvosát, milyen gyakran kell az EF-jét ellenőrizni. Általában akkor érdemes megméretni az EF-jét, amikor először diagnosztizálják a szívbetegségét, és szükség szerint, ha az állapota megváltozik.

Mit jelentenek a számok?

Ejekciós frakció (EF) 55% és 70% között

• A szív pumpáló képessége: Normális.
• A szívelégtelenség mértéke/hatása a pumpálásra: A szívműködés lehet normális, vagy lehet szívelégtelensége megőrzött EF-fel (HF-pEF).

Ejekciós frakció (EF) 40%-54%

• A szív pumpálási képessége: Kissé a normális alatt.
• A szívelégtelenség mértéke/hatása a pumpálásra: Kevesebb vér áll rendelkezésre, így kevesebb vér ürül ki a kamrákból. A normálisnál kevesebb oxigénben gazdag vér áll rendelkezésre a szervezet többi része számára. Előfordulhat, hogy nincsenek tünetei.

Ejekciós frakció (EF) 35% és 39% között

• A szív pumpáló képessége: Mérsékelten a normális alatt.
• A szívelégtelenség mértéke/hatása a pumpálásra: Enyhe szívelégtelenség csökkent EF-fel (HF-rEF).

Ejekciós frakció (EF) 35%-nál kisebb

• A szív pumpálási képessége: Súlyosan a normális alatt.
• A szívelégtelenség mértéke/hatás a pumpálásra: Közepes vagy súlyos HF-rEF. A súlyos HF-rEF növeli az életveszélyes szívdobogások és a szív diszszinkronizáció/deszinkronizáció (a jobb és a bal kamra nem egy ütemben pumpál) kockázatát.

Normális szív. A normális bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) 55% és 70% között mozog. A 65%-os LVEF például azt jelenti, hogy a bal kamra teljes vérmennyiségének 65%-át pumpálja ki minden egyes szívdobbanással. Az Ön EF értéke a szív állapotától és a kezelés hatékonyságától függően emelkedhet és csökkenhet.

HF-pEF. Ha Önnek HF-pEF-je van, akkor az EF-je a normál tartományban van, mert a bal kamra még mindig megfelelően pumpál. Orvosa meg fogja mérni az EF-jét, és ellenőrizheti a szívbillentyűit és az izmok merevségét, hogy megállapítsa, mennyire súlyos a szívelégtelensége.

HF-rEF. Ha az Ön EF-je 35%-nál kisebb, akkor nagyobb az életveszélyes szabálytalan szívverés kockázata, amely hirtelen szívmegállást/halált okozhat. Ha EF-je 35% alatt van, orvosa beszélhet Önnel a beültethető kardioverter defibrillátorral (ICD) vagy szívritmus-szabályozó terápiával (CRT) történő kezelésről. Kezelőorvosa speciális gyógyszereket vagy egyéb kezeléseket is javasolhat, attól függően, hogy mennyire előrehaladott a szívelégtelensége. A kevésbé gyakori kezelési lehetőségek közé tartozik a szívátültetés vagy a kamrai segédeszköz (VAD). Ha az Ön életminősége nagyon rossz, vagy orvosa azt mondta Önnek, hogy az állapota nagyon súlyos, kérjük, érdeklődjön más lehetséges kezelésekről.

Egyes betegeknél a HF-rEF (és 40%-nál alacsonyabb EF) mellett a HF-pEF jelei, például merev (de nem mindig megnagyobbodott) bal kamra jelentkeznek.

Melyek a szívelégtelenség tünetei?

Valamikor a tünetek enyhék, vagy egyáltalán nincsenek tünetei. Ez nem jelenti azt, hogy már nincs szívelégtelensége. A szívelégtelenség tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és jöhetnek és elmúlhatnak.

A szívelégtelenség általában idővel rosszabbodik. Ahogy súlyosbodik, több vagy különböző jelek vagy tünetek jelentkezhetnek. Fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, ha új tünetei jelentkeznek, vagy ha tünetei rosszabbodnak.

A szívelégtelenség gyakori jelei és tünetei

• Légszomj vagy légzési nehézség. Légzési nehézségei lehetnek, amikor sportol, vagy amikor pihen vagy laposan fekszik az ágyban. A légszomj akkor jelentkezik, ha folyadék torlódik fel a tüdőben (pangás), vagy ha a szervezeted nem kap elég oxigéndús vért. Ha éjszaka hirtelen felébred, hogy felüljön és levegőt vegyen, a probléma súlyos, és orvosi kezelésre van szüksége.
• Fáradtságérzés (fáradtság) és lábgyengeség, amikor aktívan mozog. Ha a szíve nem pumpál elég oxigéndús vért a főbb szervekhez és izmokhoz, fáradt lesz, és a lábai gyengének érezhetik magukat.
• Duzzanat a bokában, a lábakban és a hasban; súlygyarapodás. Amikor a veséi nem szűrnek elég vért, a teste felesleges folyadékot és vizet tart vissza. A testében lévő extra folyadék duzzanatot, ödémát és súlygyarapodást okoz.
• Éjszakai pihenés közben vizelési kényszer. A gravitáció hatására több vér áramlik a vesékbe, amikor Ön fekszik. Így a veséi több vizeletet termelnek, és Önnek vizelési igénye van.
• Szédülés , zavartság, koncentrációs nehézség, ájulás. Ezek a tünetek azért jelentkezhetnek, mert a szíve nem pumpál elég oxigéndús vért az agyba.
• Szapora vagy szabálytalan szívverés (szívdobogás): Amikor a szívizom nem pumpál elég erővel, a szíve gyorsabban verhet, hogy megpróbáljon elegendő oxigénben gazdag vért juttatni a főbb szervekhez és izmokhoz. Szabálytalan szívverése lehet akkor is, ha a szíve a normálisnál nagyobb (szívroham után vagy a vérében lévő kálium rendellenes szintje miatt).
• Száraz, szúró köhögés. A szívelégtelenség okozta köhögés nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha Ön lapos fekvésben van, és extra folyadék van a tüdejében.
• Teli (puffadt) vagy kemény gyomor, étvágytalanság vagy gyomorpanaszok (hányinger).

Nagyon fontos, hogy kezelje egyéb egészségügyi állapotát, például a cukorbetegséget, vesebetegséget, vérszegénységet, magas vérnyomást, pajzsmirigybetegséget és asztmát vagy krónikus tüdőbetegséget. Egyes állapotoknak a szívelégtelenséghez hasonló jelei és tünetei vannak. Ha új vagy súlyosbodó, nem sürgős tünetei vannak, tájékoztassa egészségügyi szolgáltatóját.

Mi okozza a szívelégtelenséget?

A szívelégtelenséget számos olyan betegség okozhatja, amely károsítja a szívizmot. A leggyakoribb betegségek a következők:

• A koszorúér-betegség (más néven koszorúér-atheroszklerózis vagy “az artériák megkeményedése”) azokat az artériákat érinti, amelyek a vért és az oxigént szállítják a szívbe (koszorúerek). Az artériák belsejében lévő normális bélés lebomlik, az artériák falai megvastagodnak, és a zsír- és plakklerakódások részben elzárják a vér áramlását. Idővel az artériák nagyon beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, ami szívrohamot okoz. Az elzáródás megakadályozza, hogy a szív elegendő vért tudjon pumpálni a szervek és szövetek (beleértve a szívet is) egészségének megőrzéséhez. Ha az artériák elzáródnak, mellkasi fájdalom (angina) és a szívbetegség egyéb tünetei jelentkezhetnek.
• Szívroham. A szívroham akkor következik be, amikor egy koszorúér hirtelen elzáródik, és a vér nem tud eljutni a szívizom minden területére. A szívizom maradandóan károsodik, és az izomsejtek elhalhatnak. A normális szívizomsejtek keményebben dolgozhatnak. A szív megnagyobbodhat (HF-rEF) vagy megmerevedhet (HF-pEF).
• Kardiomiopátia. A kardiomiopátia a szívizom károsodását és megnagyobbodását írja le, amelyet nem a koszorúerekkel vagy a véráramlással kapcsolatos problémák okoznak. A kardiomiopátia számos ok miatt kialakulhat, többek között vírusok, alkohol- vagy drogfogyasztás, dohányzás, genetika és terhesség (peripartum kardiomiopátia) miatt.
• Születéskor meglévő szívhibák (veleszületett szívbetegség).
• Cukorbetegség.
• Magas vérnyomás (hipertónia). A vérnyomás a vér ereje, amellyel a vér az erek (artériák) falát nyomja. Ha magas a vérnyomása, az azt jelenti, hogy az artériáiban a nyomás magasabb a normálisnál. Ha a vérnyomás magas, a szívének erősebben kell pumpálnia, hogy a vért a szervezetbe juttassa. This can cause the left ventricle to become thick or stiff, and you can develop HF-pEF. High blood pressure can also cause your coronary arteries to become narrow and lead to coronary artery disease.
• Arrhythmia (abnormal heart rhythms, including atrial fibrillation).
• Kidney disease.
• Obesity (being overweight).
• Tobacco and illicit drug use.
• Medications. Some drugs used to fight cancer (chemotherapy) can lead to heart failure.