Szemhéjproblémák

Szemészeti tünetek és állapotok:

A szemhéjaknak számos funkciója van, többek között védik és kenik a szemet, olajos váladékot termelnek a szem számára, és segítenek a könnyek elvezetésében. Ez az oldal különböző szemhéjproblémákat tartalmaz, a szemhéj csomóitól és dudoraitól kezdve a szemhéj rángatózásáig. A szemhéjak rossz helyzetét (befelé és kifelé fordulás) és a szemhéjak csüngését (ptosis) is tárgyaljuk.

A szemhéjakkal kapcsolatos egyéb problémákat, amelyeket a Tünetek és diagnózis szakasz más oldalain tárgyalunk, az alábbiakban a lehetséges megkülönböztető jegyekkel együtt soroljuk fel.

Az ezen az oldalon tárgyalt állapotok:

• Chalazion
• A szemhéj cellulitise
• A szemhéj ektropiuma (kifordulás)
• A szemhéj intropiuma (befordulás)
• A szemhéj daganatai és daganatai
• A szemhéj daganatai és daganatai. A szemhéj daganatai és daganatai
• A szemhéj rángása (myokymia)
• A szemhéj csüngése (ptosis)
• Más szemhéjproblémák más oldalakon

Chalazion (szemgomba)

A chalazion, vagy szemgolyó, a szemhéjon belüli jól körülhatárolt duzzanat formájában jelenik meg. A felső és alsó szemhéjban egyenként körülbelül 30 olajkiválasztó mirigy található, amelyek a szemhéj szélén nyílnak, és mélyen a szemhéj tarsolylemezében haladnak. Ha egy vagy több ilyen mirigy elzáródik, a mirigy továbbra is termeli a váladékot, de ez a szemhéjon belül reked, és végül egy kerek csomót képez a szemhéjon belül. Kezdetben enyhe fájdalom jelentkezhet, mivel a megrekedt anyag gyulladást okoz a szemhéjban. A duzzanat a szem felé, a külső oldal felé kinyúlhat, és úgy tűnhet, hogy éppen a bőr alatt van, vagy a szemhéj szélénél nyúlik ki. Olyan állapotok, mint a blepharitis és a rosacea vezethetnek chalazion kialakulásához.

A legtöbb esetben a chalazion spontán lefolyik, ha néhány naptól egy hétig naponta néhányszor meleg borogatást alkalmazunk a szemhéjon. Néha antibiotikumos kenőcs vagy szájon át szedhető antibiotikum is segíthet. Azokban az esetekben, amikor a chalazion nem folyik le, műtéti úton, helyi érzéstelenítésben, a rendelőben vagy ambulánsan, enyhe nyugtatással lehet eltávolítani. Ezt az eljárást nem szabad túlzásba vinni, mivel számos szemhéjmirigy elvesztéséhez vezethet, ami egyeseknél szemszárazsághoz vezethet.

Néha a chalazion “granuloma” kialakulásához vezet, ami egy reaktív, húsos kinövés a szemhéj belső oldalán. Ez is eltávolítható, ha szükséges. A szemhéjon lévő tömegek nyomást gyakorolhatnak a szemre, ami átmenetileg asztigmatizmust, vagyis a szem alakjának megváltozását okozhatja.

A szemhéj cellulitise

A cellulitisz a szemhéj fertőzése, és súlyosabb, mint az enyhébb fokú “blepharitis”, amely általában csak viszketést vagy égő tüneteket okoz. A cellulitis az egész szemhéj diffúz duzzanatát okozza, amely általában érzékeny, forró és vörös. A duzzanat kiterjedhet az arcra is, és váladék is jelen lehet. Az alsó szemhéj cellulitise utánozhatja a könnyelvezető zsák fertőzését (dacryocystitis). Fontos megkülönböztetni a csak a szemhéjat érintő fertőzést a szem mögé vagy a szemüregbe terjedő fertőzéstől (orbitális cellulitis), amely általában súlyosabb, és a szem előreesését és kettős látást okoz.

A szemhéjcellulitist szájon át szedett antibiotikumokkal, súlyosabb esetekben néha intravénás antibiotikumokkal kezelik. Fontos figyelni, hogy a fertőzés ne terjedjen ki a szemüregbe.

A szemhéj elfordulása

A szemhéj elfordulása, vagyis a szemhéj kifordulása általában az alsó szemhéjat érinti. Az alsó szemhéj elhúzódik a szemtől, és láthatóan úgy tűnik, hogy lefelé lóg és kifordult. A tünetek közé tartozik a szemhéj irritációja, duzzanata és vörössége, könnyezés, valamint a szem irritációja és vörössége. Az alsó szemhéj általában a szemhez simul, és a szemet kenőkönnyben tartja. Ha a szemhéj megereszkedik, a könnyek is elapadnak, és a szem súlyosan kiszáradhat. Könnyezés akkor következik be, ha a szemhéjon lévő, a könnyeket elvezető nyílás elválik a szemtől (orrban helyezkedik el). Így a könnyek nem tudnak máshogy elfolyni, csak az arcra. A szaruhártya kiszáradása karcos érzéshez, szemvörösséghez, fájdalomhoz és homályos látáshoz vezethet. Néha a szaruhártya elfertőződhet.

A legtöbbször az ektropium a bőr általános öregedésével együtt jelentkezik. Az alsó szemhéj meglazulhat, és végül a gravitáció hatására lehúzódhat a szemről. A Bell-bénulás, vagyis az arc oldalsó részének átmeneti bénulása hirtelen sokkal rosszabbá teheti ezeket a normális öregedési változásokat, és a szem az ektropium miatt súlyosan kiszáradhat. Más állapotok a szemhéj alatti bőr hegesedéséhez vezetnek, ami a szemhéjat elhúzza a szemtől.

Az ektropium kezelése egyes esetekben csupán annyi, hogy a szemet a lehető legjobban kenjük, napközben műkönnyekkel, éjszaka pedig kenőccsel. Súlyosabb esetekben, vagy ha a súlyos szárazság miatt a szaruhártya veszélyeztetett, a szemhéj kifordulása helyi érzéstelenítésben műtéti úton korrigálható.

A szemhéj befordulása (inturning)

A szemhéj befordulása (inturning) érintheti a felső vagy az alsó szemhéjat. A tünetek a szem befelé mutató szempillák (trichiasis) által okozott szemkarcolás miatt jelentkeznek. Általában számos szempilla érintett, és nem célszerű mindet kihúzni. Ez az állapot a szemhéj általános öregedési változása miatt léphet fel, fokozatos befelé fordulással. Más eseteket hegesedés okoz, amelyet trauma, fertőzés vagy gyulladásos állapot, például a szemhéj övsömör okoz.

Azokban az esetekben, amikor a szemet súlyosan megkarcolja az entropium, sürgősségi műtétet lehet végezni a szemhéj visszahelyezése érdekében. Más, kevésbé súlyos esetek esetleg kezelhetők a szemre kenhető szemcseppekkel és kenőcsökkel, de általában műtétre lesz szükség. A szemhéjgyulladás krónikus kezelése általában nem célszerű a szemhéj műtéti visszahelyezése nélkül. Néha egy kis szalagdarabot lehet az arcra helyezni, hogy az alsó szemhéj peremére feszültséget helyezzen, ami a műtét elvégzéséig a megfelelő helyzetbe billentheti.

A szemhéj daganatai és kinövései

A szemhéjdaganatokról szóló értekezés a bőrön, a szemhéj szélén vagy belső felületén jelen lévő kinövésekre terjed ki. A chalaziont vagy szemgolyót, amely a szemhéjon belüli csomó, a fenti részben tárgyaljuk.

A szemhéj bőrdaganata általában lassan növekvő csomó formájában jelenik meg, általában az alsó szemhéjon. A leggyakoribb típus a “bazális sejtes” rák, amely általában szilárd, gyöngyházfényű csomó, amely nem érzékeny. Ha a szemhéj szélén van jelen, előfordulhat a szempillák elvesztése. A bazális sejtes rákok nem rosszindulatúak, de helyileg destruktívak lehetnek. A faggyúmirigy-karcinóma, a szemhéj bőrrákjának egy másik típusa, a szemhéj krónikus fertőzésére vagy blepharitisre hasonlít, a szemhéj bőrpírjával. A melanoma érintheti a szemhéj külső vagy belső oldalát, és általában változó, sötéten pigmentált daganat. Néha a melanóma nem pigmentált.

A szemhéj gyanús daganatainak kezelése kimetszéses biopsziával történik, laboratóriumi vizsgálattal annak megállapítására, hogy a daganat rákos-e, és hogy teljesen eltávolították-e.

A szemhéj nem rákos daganatai közé tartoznak:

• Bőrcsomók vagy bőrszarvak, amelyek húsos vagy szarvszerű bőrkinövések egy száron. Ezek szükség esetén eltávolíthatók.
• A szeborreás keratózisok “feltapadtnak tűnő” kinövések a bőrön. Ezek inkább kozmetikai problémát jelentenek, és ritkán kell őket eltávolítani, de rendkívül gyakoriak, és bárhol megjelenhetnek a testen, különösen az arcon és a nyakon.
• Az inklúziós ciszták kerek, buborékszerű duzzanatok a szemhéjon, amelyek jönnek-mennek. Ha egyszerűen lecsapolják őket, általában kiújulnak. A kimetszés általában ambulánsan, műtéti mikroszkóp segítségével történik, mivel a ciszta teljes egészében történő eltávolításához aprólékos boncolásra van szükség a kiújulás megelőzése érdekében.
• A vírusos papillómák vagy szemölcsszerű kinövések húsos kinövések, általában a szemhéj szélén. Ezeket el lehet távolítani, ha zavaróvá, irritálttá vagy nagyméretűvé válnak.
• A granulomák a szemhéj belső vagy külső oldalán lévő gyulladásos kinövések, amelyek szemgolyó vagy chalazion után fordulhatnak elő.
• A Molluscum contagiousum a szemhéj vagy a bőr kis vírusos kinövése, amely terjedhet. Általában egy apró, kerek, fehér csomó a szemhéjon. Az ebből leváló vírusrészecskék irritálhatják a szemet, és viszketéshez és bőrpírhoz vezethetnek. A kezelés kimetszéssel történik.

A szemhéjak belső felén előfordulhatnak meszesedések vagy “konkréciók”. Ha a szemhéjat megfordítjuk, egy apró, nagyon fehér részecske vagy részecskecsoport látható a belső felületen. Ezeket általában a szemhéj belsejét bélelő átlátszó hártya fedi. Ritkán átfúródhatnak a kötőhártya felszínén és megkarcolhatják a szemet, ilyenkor eltávolíthatók.

A szemhéj rángása (myokymia)

A szemhéj rángása gyakori és bosszantó probléma. Általában a felső vagy alsó szemhéj bőr alatti apró izomszakasz látszik ritmikusan, szórványosan és kontrollálatlanul rángatózni. Gyakran a szemet figyelő többi ember számára alig látható, de a beteg számára nagyon bosszantó lehet. A szemhéj bőre alatti izomrostok körkörösen futnak a szem körül, így a rángás mintha belülről vagy kívülről is húzódna.

Az okok között szerepel a helyi szemirritáció, például a szemszárazság és a szemhéjgyulladás, és a műkönny segíthet. A fáradtság, a stressz és az alváshiány további ismert okok. Az olyan stimulánsok, mint a koffein és a dekongesztánsok szintén vezethetnek rángatózáshoz. Ritkán az izmot irányító idegre ható artéria lüktetése okoz rángást.

A szemhéjrándulás általában idővel spontán megszűnik. Ennek súlyosabb változata, az úgynevezett blepharospasmus a szemhéjak súlyos, kontrollálhatatlan összeszorításához vezet. Ez a probléma szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, például Botox-injekcióval kezelhető. Ezt a problémát általában szemészorvosnak kell kiértékelnie.

A szemhéj lecsüngése (ptosis)

A felső szemhéj lecsüngéséhez, az úgynevezett ptosishoz (toe-sis) számos probléma vezethet. Vannak, akik ezzel az állapottal születnek, és panaszok vagy tünetek nélkül élik le az életüket. Az ázsiai szemhéjnál a ptosis gyakran normális eltérésként jelentkezik. Ez sokaknál még kozmetikai problémát sem jelent, különösen, ha a két szem között szimmetrikus (mint Marilyn Monroe egyes fotóin). Azonban azoknál az embereknél, akiknél az egyik vagy a másik szemen egyre súlyosbodó ptosis alakul ki, a szemek nyitva tartása küzdelemmé válhat. A felső szemhéjak jelentős ptózisa elzárhatja a felső látómezőt. Az okok közé tartoznak:

• Az öregedés okozta változások – egyes embereknél a felső szemhéjat emelő izom idővel visszacsúszik, és a szemhéj megereszkedik.
• Trauma – a szemet ért ütés vagy szakadás károsíthatja vagy kioldhatja a szemhéj magasságát szabályozó izmot.
• Szemműtét – ismeretlen okból néhány embernél szürkehályogműtét vagy más szemműtét után ptosis alakul ki.
• Myasthenia gravis – ez a szokatlan betegség az egyik vagy mindkét szemhéj átmeneti, gyakran súlyos lecsüngéséhez vezet. Ez a lógás gyakran rosszabbodik a nap előrehaladtával vagy fáradtsággal. Máskor a szemhéjak magassága teljesen normális lehet. Ez izomgyengeséggel és fáradtsággal, valamint változó kettős látással járhat. Gyógyszeres kezeléssel kezelhető.
• Idegbénulás – a szemmozgást irányító egyik ideg a szemhéjat felhúzó izmot is irányítja. Ha az érintett szemhéj felemelkedik, általában a személynek kettős látása lesz. Erről bővebben az idegbénulásról szóló részben esik szó. Egy másik, “Horner-szindróma” nevű állapot is okozhat ilyet, bár általában kevésbé súlyos ptózissal, és az érintett oldalon a pupilla kisebb. Mindkét állapot azonnali szemészorvosi kivizsgálást igényel, mivel életveszélyes szövődményekkel járhat.
• Szemöldök ptosis – ebben az állapotban, amely különösen férfiaknál gyakori, az egész szemöldök területe leesik. Ha ekkor bőrredők akadályozzák a látást, sebészeti korrekciót lehet végezni.
• Néhány embernél a szemhéjak laza, túlnyúló bőre alakul ki, vagy a szemhéjakon kiálló és kidudorodó zsírzsebek alakulnak ki, az úgynevezett dermatochalasis. Ez szükség vagy kívánság szerint műtétileg korrigálható.

A pupillára benyomuló és a felső látómezőt elzáró tágulás műtétileg korrigálható. A kevésbé súlyos ptosis kozmetikai műtéttel korrigálható.

Más oldalakon található egyéb szemhéjproblémák:

Az egyes állapotokhoz tartozó linket az állapot egyéb jellemzőivel együtt felsoroljuk.

• Pajzsmirigy szembetegség – okozhat szemhéjduzzanatot és “behúzódást” (a szem tágra nyílt megjelenése)
• Myasthenia Gravis – az egyik vagy mindkét felső szemhéj lógását okozhatja, gyakran rosszabb a nap végén vagy fáradtság esetén.
• Dacryocystitis – a könnyelvezető rendszer fertőzése okozhat szemhéjduzzanatot és fájdalmat.
• Trichiasis (befordult szempillák) – a szemhéjprobléma, amely karcos szemérzethez, bőrpírhoz és könnyezéshez vezet.
• Orbitális fertőzés – a szem mögötti fertőzés szemduzzanathoz vezethet.
• Ocularis cicatricialis pemphigoid – autoimmun betegség, amely a szemhéj és a szempillák befordulásával járó kötőhártya hegesedéshez vezet.