Szociopata teszt: Hogyan állapíthatjuk meg, hogy valaki antiszociális személyiségzavarral küzd-e

A legtöbbünk szerencsére nem találkozik nap mint nap olyan emberekkel, akik szociopata tendenciákat mutatnak. Mégis, az életben (vagy a médiában, vagy a fikcióban!) olykor-olykor találkozunk valakivel, aki úgy tűnik, megfelel a definíciónak. Olyan kevéssé veszik figyelembe a körülöttük élőket, vagy úgy tűnik, hogy rendszeresen bűntudat nélkül ártanak másoknak, hogy azon kapjuk magunkat, hogy feltesszük magunknak a kérdést, vajon szociopata lehet-e.

Elgondolkodhatunk azon, hogy van-e mód arra, hogy felmérjük szociopata hajlamaikat – egyfajta szociopatatesztet. Emellett olyan dolgokra is kíváncsiak lehetünk, mint például, hogy mi is valójában a szociopata definíciója, hogyan diagnosztizálják a pszichológusok a szociopatákat, “gyógyítható-e” a szociopátia – és ami talán a legfontosabb, hogyan őrizhetjük meg saját mentális egészségünket, ha valaki az életünkben szociopatának tűnik.

Mi a szociopata?

Míg a “szociopata” szóra mindannyiunk fejében lehet egy laza definíció, a pszichológia és a pszichiátria világában a szociopata az, aki az “antiszociális személyiségzavar” néven ismert személyiségzavarban szenved.”

Tíz alapvető személyiségzavar létezik, többek között az antiszociális személyiségzavar, a nárcisztikus személyiségzavar és a borderline személyiségzavar. A személyiségzavarok abban különböznek más mentális egészségügyi diagnózisoktól, mint például a depresszió vagy a bipoláris zavar, hogy sokkal statikusabbak, és inkább valakinek a belső személyiségéhez, mint az érzelmi állapotához van közük.

A személyiségzavarok, mint például az antiszociális személyiségzavar, általában a serdülőkor vagy a korai felnőttkor elérésekor jelentkeznek, és átmeneti és zavaró viselkedésmódok jellemzik őket.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) szerint az antiszociális személyiségzavarban szenvedők “mások jogainak figyelmen kívül hagyására vagy megsértésére irányuló mintát mutatnak”. Az ebben a személyiségzavarban szenvedő személy “esetleg nem felel meg a társadalmi normáknak, ismételten hazudhat vagy megtéveszthet másokat, vagy impulzívan viselkedhet.”

Nem létezik szociopata teszt, de az antiszociális személyiségzavar szerepel a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-5), a mentális zavarok standard osztályozásában, amelyet a mentális egészségügyi szakemberek használnak az Egyesült Államokban. Egy pszichiáter vagy orvos e kritériumok alapján diagnosztizálhatja az antiszociális személyiségzavart.

Mi a különbség a szociopata és a pszichopata között?

A “szociopata” és a “pszichopata” sem a pszichológiában, sem a pszichiátriában használt kifejezések. Ezek köznyelvi kifejezések olyan személy leírására, aki impulzív, meggondolatlan személyiség, és akiből hiányzik az alapvető empátia mások iránt. A szociopaták a legtöbb ember meghatározása szerint inkább az antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált emberekkel közösek. A pszichopatákat szokatlanul deviánsabbnak és erőszakosabbnak tartják – kevésbé valószínű, hogy beilleszkednek a társadalomba, mint a szociopaták.

Kiknél alakul ki antiszociális személyiségzavar?

Nem világos, hogy egyes emberek miért válnak szociopatává vagy miért alakul ki antiszociális személyiségzavar. Az elméletek között szerepel a genetikai hajlam, valamint a környezeti tényezők. Azok az emberek, akiknek biológiai rokonaik között van a rendellenességben szenvedő személy, nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is ilyenek – ennek oka lehet a genetika, de az is lehet, hogy a rendellenességben szenvedő személy nevelte őket. Akik bántalmazó vagy elhanyagoló családban nőnek fel, vagy olyan családtagok nevelik őket, akik visszaélnek az alkohollal, nagyobb valószínűséggel alakul ki a rendellenesség. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki antiszociális személyiségzavar, mint a nőknél.

Az antiszociális személyiségzavar tünetei

Mégis, bár nincs konkrét “szociopata teszt”, vannak a DSM-5-ben felvázolt konkrét kritériumok, amelyek leírják azt, aki antiszociális személyiségzavarban szenved. Ezek a kritériumok a következők:

• Mások rendszeres megsértése, physically or emotionally
• Instability when it comes to work and home life
• Exhibiting signs of aggression and irritability
• Unremorseful in the face of wrongdoing
• Often irresponsible
• High levels of impulsivity
• Lying and willful deceit
• Behavioral problems in childhood; often diagnosed with a conduct disorder

Other symptoms or behavior patterns of this personality disorder include:

• Inability to have close friendships or relationships
• A “cold” or unfeeling personality
• Substance abuse issues
• Getting in trouble with the law
• A superior attitude, and the inability to admit mistakes
• A bullying demeanor — using threats to deal with personal conflicts
• Inability to learn from mistakes or admit wrong
• Breaking rules, lying
• Manipulative
• Lack of compassion, másokkal való együttérzésre való képtelenség
• Agresszív és néha erőszakos viselkedés
• A mentális egészségi problémák közé tartozhat az öngyilkosságról való beszéd vagy öngyilkossággal való fenyegetés

Az antiszociális személyiségzavar kilátásai

Mivel az antiszociális személyiségzavar egyik fő jellemzője, hogy valaki képtelen bűntudatot érezni vagy kifejezni, vagy beismerni, ha valami rosszat tett, nagyon nehéz lehet beismerni, hogy esetleg a zavarral küzd. Még ha arra bátorítják is őket, hogy kérjék a személyiségzavar értékelését, előfordulhat, hogy visszautasítják. Ezen okok miatt nagyon nehéz lehet, hogy valaki egyáltalán megkapja az antiszociális személyiségzavar diagnózisát.

Az antiszociális személyiségzavar kezelése is nehéz, még akkor is, ha a kezelés már elkezdődött – ismét a zavarral küzdő személy ellenállása miatt. Létezik azonban a rendellenesség kezelése, amely magában foglalhat pszichoterápiát és gyógyszeres kezelést, és hasznos lehet azon betegek számára, akik hajlandóak elkötelezni magukat a gyógyulás mellett. Előfordul, hogy a személyiségzavarban szenvedők más mentális betegségek, például depresszió miatt kezdik el a terápiát, és csak ezután kapják meg a személyiségzavar diagnózisát.

Hogyan diagnosztizálnak valakit szociopatának?

Bár az interneten rengeteg “szociopata tesztet” lehet kipróbálni, az egyetlen személy, aki diagnosztizálni tud egy szociopatát, vagy valakit antiszociális személyiségzavarral, az egy orvos vagy egy pszichiáter.

Az antiszociális személyiségzavar felmérése magában foglalhatja:

• A személy mentális egészségének felmérését: gondolatok, érzések, viselkedés, családtörténet, kapcsolati előzmények
• A teljes kórtörténet
• A tünetek értékelése a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-5)

Noha az antiszociális személyiségzavar tünetei már tinédzserkorban jelentkezhetnek, általában 18 éves korig vagy annál idősebb korig nem diagnosztizálják.

Szükség van-e kezelésre egy szociopatának?

A szociopata, vagyis az antiszociális személyiségzavarban szenvedő személyt nem lehet egyedül meggyógyítani, és még az sem tudja meggyógyítani, aki szoros kapcsolatban áll vele. Hajlandónak kell lenniük beismerni, hogy problémájuk van, kezelést kell kérniük, és hajlandónak kell lenniük követni a kezelési tervet. Ismétlem, ezek a dolgok jellemzően és sajnos nem történnek meg valakivel, aki antiszociális személyiségzavarban szenved, mert erős az ellenállásuk.

Az antiszociális személyiségzavar kezelési lehetőségei közé tartoznak:

• Terápia, például dühkezelési terápia, kábítószerrel való visszaélés terápiája vagy kognitív viselkedésterápia
• Medicinális kezelés, amely magában foglalhat antipszichotikus gyógyszereket vagy más mentális zavarok kezelésére szolgáló gyógyszereket

Hogyan birkózzon meg valakivel, aki szociopata

A szociopata vagy antiszociális személyiségzavarban szenvedő személlyel együtt élni vagy szoros kapcsolatban lenni zavaró és rendkívül nehéz lehet. Lehet, hogy vég nélkül próbálod megváltoztatni ezt a személyt, vagy rávenni, hogy segítséget kérjen a rendellenessége miatt, de eredménytelenül. A saját mentális egészsége szenvedhet, és azt hiheti, hogy valahogyan ön okozta vagy megérdemli azt a bánásmódot, amelyet önre zúdít.

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet, ha antiszociális személyiségzavarral vagy bármilyen személyiségzavarral küzdő személlyel áll kapcsolatban, hogy erős határokat állít fel. Lehetnek módjai annak, hogy kapcsolatba lépj vele, de ezt biztonságos módon, a saját feltételeid szerint kell tenned. Ez időnként korlátozott kapcsolatot jelenthet az illetővel, vagy olyan módokon való érintkezést, amelyek kevésbé károsak az Ön számára.

Ha szoros kapcsolatban áll egy szociopatával, érdemes lehet csoportterápiát kérnie, ha az illető hajlandó részt venni benne. Nehéz lehet meggyőzni valakit, aki antiszociális személyiségzavarral küzd, hogy egyéni terápiára járjon, de lehet, hogy szívesebben megy el önnel csoportos tanácsadásra vagy házassági terápiára. Még ez is kihívást jelenthet.

A szociopatával való megbirkózás során talán az a legfontosabb, hogy ne feledje, hogy nem ön a hibás, és hogy a rendellenesség természetéből adódóan csak korlátozottan tudja megváltoztatni ezt a személyt. A saját mentális egészségének, valamint a személy életében érintett mások mentális egészségének védelme lehet a legjobb és legtermékenyebb módja annak, hogy megbirkózzon vele, és hogy egészséges, kiegyensúlyozott életet éljen.

Ha olyan valakivel küzd, akiről azt gyanítja, hogy antiszociális személyiségzavarral küzd, fontolja meg, hogy beszéljen egy engedéllyel rendelkező online terapeutával – ez egy kényelmes és olcsó első lépés.