Télen:
A tél, az év leghidegebb évszaka, az ősz és a tavasz közé esik. Csökkenő hőmérséklettel és jeges időjárással jár, de hatása és időzítése helytől függően változik. Minél távolabb fekszik egy terület az Egyenlítőtől, annál hidegebb hőmérsékletet tapasztal. Az egyenlítői régiókban a hőmérséklet az évszakok váltakozása ellenére viszonylag állandó marad. Ennek az az oka, hogy a Föld görbülete miatt az egyenlítői területek több napfényt kapnak, az Atmospheric Radiation Measurement (ARM) program szerint.
Változó időkeretek
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a leghidegebb évszak a téli napforduló idején kezdődik, de valójában a télnek két definíciója van.
A csillagászati telet – amit a legtöbb ember télnek gondol – a Föld Nap körüli helyzete határozza meg, és a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart. A téli napforduló azt az időpontot jelöli, amikor a Nap közvetlenül az Egyenlítő felett halad el. Az északi féltekén december 21-e körül, a déli féltekén pedig június 21-e körül következik be az Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) szerint. Ez az év legrövidebb napja, amelyet a világ számos kultúrája megemlít és megünnepel.
A téli napforduló idején a megfelelő pólus az NWS szerint mintegy 23,5 fokkal távolodik a Naptól. Ezen a napon az északi féltekén az északi pólus távolabb van a hőtermelő csillagtól, míg a déli féltekén, ahol nyár van, közelebb.
De aki rendszeresen űz téli sportokat, az elmondhatja, hogy a téli időjárás általában december közepe vagy június előtt szokott beköszönteni. A NOAA szerint a meteorológiai tél hamarabb esik, a decembertől márciusig tartó három hónapos időszakot öleli fel. Ennek alapja az éves hőmérsékleti ciklus és a naptár, nem pedig a Föld Nap körüli útja.
Tél a féltekéken
Az északi féltekén élők nagyobb valószínűséggel tapasztalnak hidegebb telet, mint a déli féltekén élők. Valójában a világ összes leghidegebb országa az északi féltekén található. Ezek közé tartozik Kazahsztán, Oroszország, Grönland, Kanada, az Egyesült Államok, Izland, Finnország, Észtország és Mongólia a Föld & Világ. (Bár nem ország, a déli féltekén található Antarktisz technikailag a Föld leghidegebb régiója.)
Szóval, miért van az, hogy az északi féltekén található országok közül sokan sokkal hidegebbek, mint a déli féltekén lévők? Ez azért következik be, mert a két félteke között van néhány jelentős különbség az éghajlatot befolyásoló tényezők tekintetében: a szárazföldek mérete, a szárazföldek sarkvidékhez való közelsége és az óceánok kiterjedése.
Először is, az északi féltekén nagyobb szárazföldi tömegek vannak magasabb szélességeken, még az északi sarkkörön belül is, mint például Grönland, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland északi részei, valamint Észak-Amerika, Európa és Ázsia frigid tundrái. Ezzel szemben a déli félteke nagyobb szárazföldi tömegei közelebb vannak az Egyenlítőhöz, és az Antarktiszi Körön vagy az alatt egyetlen ország sem található – csak a fagyos, lakatlan Antarktisz kontinens.
A másik fontos hőmérséklet-moderátor az óceán. Az óceánok a déli félteke 81 százalékát borítják, míg az északi féltekén csak 61 százalékát – derül ki az “Atmospheric Temperature Profiles of the Northern Hemisphere” (Springer, 2012) című könyvből. Ez a sok víz, amely jobban tárolja és vezeti a hőt, mint a szárazföld, hozzájárul ahhoz, hogy a hőmérséklet valamivel melegebb és stabilabb legyen.
Alkalmazkodás az időjáráshoz
A tél számos változást hoz a körülötte lévő világban. Télen egyes állatok vándorolnak, ami azt jelenti, hogy egy évszakra egy másik területre költöznek. Általában az állatok télen délre, melegebb területekre mennek. A globális felmelegedés hatására egyes madárfajok már korábban érkeznek a tavaszi költőhelyekre, és korábban rakják le tojásaikat – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből. A jelentés szerint Európában egyes madarak, amelyek általában vándorolnak, teljesen leálltak a vándorlással.
A fajok mozgásának köze van az élőhely változásaihoz is – magyarázta Keith Peterman, a pennsylvaniai York College kémiaprofesszora és Gregory Foy, a pennsylvaniai York College docense a Live Science-nek. A vándorlás nem csak a melegben maradásról szól. Az állatok kiszorulhatnak a szokásos élőhelyükről, mert megváltozik a táplálékellátásuk, és olyan új baktériumok vagy vírusok kerülnek be (a klímaváltozás miatt), amelyekkel szemben gyenge az ellenálló képességük.
Más állatok télen téli álomba merülnek, és az évszak nagy részét szinte alvó állapotban töltik. Mivel sok növény elpusztul vagy nyugalmi állapotban van, az állatok felhalmozhatnak élelmet, hogy átsegítsék őket a hiányos időszakokon.
A helyváltoztatás és a szokások megváltoztatása mellett egyes állatok a külsejüket is megváltoztathatják. Az olyan állatok, mint a nyulak és a rókák megváltoztathatják színezetüket, hogy jobban beleolvadjanak a havas tájba. A hószőr például a meleg hónapokban barna, de aztán fehérré változik, hogy beleolvadjon a hóba – írja a National Geographic. Más állatok vastagabb szőrzetet növeszthetnek, hogy melegebbek maradjanak.
Szélsőséges hőmérsékletek és szokatlan telek
Az Antarktiszon jelenleg a legalacsonyabb hőmérsékletet regisztrálták. A NASA szerint 2010. augusztus 10-én a tudósok mínusz 93,2 Celsius-fokot mértek az Antarktisz Kelet-Antarktiszi-fennsíkján.
A legalacsonyabb hőmérsékletet az Egyesült Államokban 1971. január 23-án Alaszkában mérték. A Weather Channel szerint a Fairbanks-től északra fekvő Prospect Creekben mínusz 62 Celsius-fokra süllyedt a hőmérő higanyszála.
Noha a tél általában nehéz időszak az állatok és az emberek számára egyaránt, egyes telek szélsőségesebb időjárásnak adnak otthont, mint mások. A szélsőséges viharok közül az alábbiakban felsorolunk néhányat:
Az évszázad viharaként ismert, 1993 márciusában a Mexikói-öböl felett kialakult viharrendszer a NOAA szerint havazással, elszórtan tornádókkal és akár 120 mérföld/órás (193 km/h) hurrikán erejű széllel borította be az Egyesült Államok keleti részét. A vihar 26 államot érintett, és a hó egészen az általában napsütéses floridai Jacksonville-ig esett. A hótorlaszok akár 35 láb magasra is felhalmozódhattak, és sok déli állam, felkészületlenül a nagyarányú hóeltakarítás szükségességére, teljesen leállt.
2012 februárjában halálos hideghullám pusztított Európában, több mint 800 halálos áldozatot követelve. A hőmérséklet elérte a mínusz 38,6 Fahrenheit-fokot (mínusz 39,2 Celsius-fok), és a hó több országot is beterített, sok országban rekordot döntött. Európa második leghosszabb folyója, a Duna befagyott, akárcsak a velencei csatornák. Észak-Afrika is megérezte a vihar leheletét, a Szahara egyes részeit hó borította. Több mint 100 000 ember rekedt a hó és a jég csapdájában.
1940. november 11-én, a “Fegyverszünet napi hóvihar” a Star Tribune szerint gyorsan, kevesebb mint 24 óra alatt 60 fokról egy számjegyűre csökkentette a hőmérsékletet. Az orkán erejű szél – akár 80 mph (129 km/h) sebességgel – 20 láb magas hótorlaszokat sodort a Középnyugaton. A váratlan időjárás-változás 49 emberéletet követelt, sokan közülük távoli területeken rekedt kacsavadászok voltak.
A History Channel szerint 1888 márciusában egy hóvihar 55 hüvelyk (139,7 centiméter) hóval borította be az Egyesült Államok északkeleti részét, Maine-től egészen Washingtonig. Connecticutban és Massachusettsben több mint négy lábnyi hó hullott, míg New Yorkban és New Jerseyben csaknem három és fél lábnyi. A vihar 200 hajót süllyesztett el és 400 embert ölt meg.
Az 1783-as télen a hőmérséklet jelentősen visszaesett Európában, és elérte a 2 Celsius-fokot.
A történelem szempontjából a 14. és 19. század között lezajlott kis jégkorszak valószínűleg a legemlékezetesebb extrém hideg időszak. A Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint több vulkánkitörés váltotta ki a sarkvidéki tengeri jég kiterjedését és indította el az alacsonyabb hőmérséklet láncreakcióját világszerte. A History Channel szerint az éghajlat számos trendhez és eseményhez kötődik, köztük a fekete halálhoz, a harmincéves háborúhoz, a boszorkányüldözésekhez az Atlanti-óceán mindkét partján, a francia forradalomhoz és a kerékpár feltalálásához.
Melegen maradni
A hideg telek gyorsan életveszélyes egészségügyi állapotokhoz, például hipotermiához vezethetnek. A Mayo Clinic szerint hipotermiáról akkor beszélünk, ha az ember testhőmérséklete 35 Celsius-fok alá csökken. A hideg hőmérséklet és a szélcsend miatt az ember testhőmérséklete percek alatt lecsökkenhet.
A hideg hőmérséklet fagyási sérüléseket, azaz a bőr és a szövetek megfagyását is okozhatja. A hideg hőmérséklet csak az egyik tényező, amikor a fagyási sérülésekre való hajlamról van szó. “Más tényezők is szerepet játszanak, beleértve az egyén életkorát/méretét (pl. gyorsabb kialakulás kisgyermekeknél), vagy ha az egyénnek kevésbé optimális a keringése a távoli testrészekben, például a kézben/ujjakban/lábujjakban/ujjakban/ujjakban” – mondta Dr. Nicholas Lorenzo, a MeMD, egy webalapú egészségügyi szolgáltató főorvosa.
A hipotermia és a fagyás elkerülése érdekében fontos, hogy hideg időben minden bőrfelületet fedve és szárazon tartsunk. Ha valakinek hipotermiája vagy fagyási sérülése van, az elsődleges kezelés a beteg újramelegítése.
Téli idézetek
“Most van elégedetlenségünk télje”. – William Shakespeare
“Ha eljön a tél, messze lehet-e a tavasz”? – Percy Bysshe Shelley
“A nevetés a nap, amely elűzi a telet az emberi arcról.” — Victor Hugo
“Winter is not a season, it’s an occupation.” ― Sinclair Lewis
“Winter is the time for comfort, for good food and warmth, for the touch of a friendly hand and for a talk beside the fire: it is the time for home.” ― Edith Sitwell
“You can’t get too much winter in the winter.” — Robert Frost
“Winter is nature’s way of saying, ‘Up yours.'” ― Robert Byrne
“What good is the warmth of summer, without the cold of winter to give it sweetness.” ― John Steinbeck
“Melancholy were the sounds on a winter’s night.” ― Virginia Woolf
“I had slumps that lasted into the winter.” — Bob Uecker
Additional reporting by Traci Pedersen and Alina Bradford, Live Science contributors.