Tények a katicabogarakról!
Hívunk minden bimbózó ifjú természettudóst! Itt az ideje, hogy megismerkedjetek bolygónk egyik legszebb bogarával… nézzétek meg menő katicabogár tényeket…
Gyors katicabogár tények
Tudományos név: Coccinellidae septempunctata (hétcserepes katicabogár)
Családnév: Coccinellidae
Családbe sorolás: Coccinellidae
Családba sorolás: Coccinellidae
Családba sorolás: Rovarok
IUCN-státusz: Nem értékelt
Élettartam (vadon): Testhossz: kb. egy év (legfeljebb két év)
Testhossz: Főként ragadozó állatok
Élőhely: Terjedési terület:
A világon mintegy 5000 különböző katicabogárfaj él. Ezeket a közkedvelt jószágokat katicabogárnak vagy katicabogárnak is nevezik, és sok kultúrában szerencsét hozónak tartják őket. Sokféle színben és mintázatban léteznek, de az Egyesült Királyságban a legismertebb a hétpettyes katicabogár, amelynek fényes, vörös-fekete teste van. A legtöbb ember azért szereti a katicabogarakat, mert szépek, kecsesek és ártalmatlanok az emberre. A gazdák azonban azért szeretik őket, mert megeszik a levéltetveket és más növényevő kártevőket. És fiacskám, hogy esznek – egyetlen hétpettyes katicabogár egész éves élete során több mint 5000 levéltetvet képes megenni!
A legtöbb katicabogárnak ovális, kupola alakú teste van, hat rövid lábbal. Fajtól függően lehetnek foltosak, csíkosak vagy egyáltalán nem rendelkeznek jelölésekkel. A hétpettyes katicabogarak vörös (vagy néha narancssárga) színűek, mindkét oldalon három pöttyel, középen pedig egy pöttyel. A fejük fekete, mindkét oldalon fehér foltokkal. A katicabogár élénk színei fontos védelmi mechanizmusként működnek, figyelmeztetve az állatokat, hogy jobb, ha nem eszik meg őket. Fenyegetés esetén a bogarak a lábuk ízületeiből olajos, undorító, sárga folyadékot választanak ki – a színük pedig emlékeztetőül szolgál minden olyan ragadozónak, aki már evett a fajtájukból, hogy undorító az ízük!
Ezeknek a ragyogó bogaraknak van egy másik trükkjük is a veszély elkerülésére: mozdulatlanul maradnak, és halottnak tettetik magukat. Egyszerű, mi? A katicabogarak fő ragadozói a madarak, de a békák, darazsak, pókok és szitakötők is áldozatul esnek.
A katicabogarak fürtökbe vagy sorokba rakják tojásaikat a levél alján, általában ott, ahol a levéltetvek összegyűltek. A fajonként eltérő alakú és színű lárvák néhány nap múlva kelnek ki. A hétpettyes katicabogár lárvák hosszúak, feketék és tüskés kinézetűek, narancssárga vagy sárga foltokkal – egyesek szerint kicsit úgy néznek ki, mint a kis aligátorok! A lárvák gyorsan nőnek és többször levedlik a bőrüket. Amikor elérik teljes méretüket, a farkuknál fogva egy levélhez tapadnak, és kialakul a “báb”. Alig egy-két hét múlva a bábból kifejlett katicabogár lesz.
A hétfoltos katicabogarak Európában őshonosak, de Észak-Amerikába az 1900-as évek közepén telepítették be őket a levéltetűpopulációk megfékezésére. Ezek a hihetetlen rovarok sokféle élőhelyen, többek között füves területeken, erdőkben, városokban, külvárosokban és folyók mentén is szívesen tartózkodnak. Tavasszal és nyáron, amikor a legaktívabbak, ezeket a hihetetlen rovarokat a növények levelein röpködve vagy sétálva lehet látni. Amikor azonban ősszel hidegebbre fordul az időjárás, meleg, félreeső helyet keresnek a téli álomra, például korhadó fatörzsekben, sziklák alatt vagy akár házak belsejében. Szeretnek csoportosulni is, és ezek a téli álmot alvó kolóniák néha több ezer katicabogarat is tartalmazhatnak!
