Tanulmány áttekintése:
Az édesítőszerek étrendhez való hozzáadásának ajánlása enyhén szólva is ellentmondásos döntés volt. Sokan úgy gondolják, hogy az édesítőszerek hatékony eszközként helyettesíthetik a cukrot az étrendben, bár sokan nem támogatják a használatukat a lehetséges anyagcsere-hatásaik, különösen az inzulinrezisztencia fokozott kockázata miatt.
A tanulmány
A The Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent új tanulmány talán képes megvilágítani a kérdést. A franciaországi Centre Hospitalo-Universitaire (CHU) de Rennes kutatói azt vizsgálták, hogy az aszpartám és az aceszulfám K édesítőszerek milyen hatással vannak mind az inzulinérzékenységre, mind az inzulinszekrécióra nem cukorbeteg felnőtteknél.
A 24 hetes vizsgálatot 50 olyan személyen végezték, akiknek nem voltak ismert egészségügyi problémái. Ezek között különböző testsúlyú férfiak és nők voltak, akik közül egyesek túlsúlyosnak, mások egészséges testsúlyúnak minősültek. A résztvevőket két csoport egyikébe sorolták be. Az egyik csoport 12 héten keresztül naponta kétszer 129 mg aszpartámot és 13 mg aceszulfám K-t tartalmazó szénsavas italt fogyasztott, míg a kontrollcsoport egy cukrozatlan szénsavas vizes italt fogyasztott.
A 12 hetes vizsgálat végén mindkét csoportban orális glükóztolerancia-tesztet (OGTT) végeztek, amelynek során megmérték az éhomi vércukorszintet, 75 g cukrot fogyasztottak, majd ezt követően vércukorszintmérésre került sor. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy felmérjék a résztvevők glükóz-anyagcsere képességét és mérjék az inzulinérzékenységet a Matsuda inzulinérzékenységi index néven ismert képlet segítségével.
Ezeken kívül felmérték a vér lipidprofilját, étkezési szokásokat és fizikai aktivitást vizsgáló kérdőíveket vettek fel, valamint súly- és derékmérést végeztek.
Azután következett egy négyhetes kimosási időszak, amelyben a résztvevők nem fogyasztottak nagy intenzitású édesítőszert tartalmazó italokat. Ezután a kísérleti és a kontrollcsoportot felcserélték, és megismételték a protokollt.
Mit találtak
Az OGTT eredményei nem mutattak jelentős különbséget a résztvevők inzulinérzékenységében a két 12 hetes időszak alatt. Ezen kívül az inzulinszekrécióban sem volt szignifikáns változás a két időszak alatt.
A vizsgálat során nem történt antropometriai változás (a testalkat változása), a BMI, a testsúly és a derékméretek nem változtak.
Az eredmények különösen érdekesek lehetnek a 2-es típusú cukorbetegek számára, mivel az édesítőszerek használata nagyon praktikus és hatékony módja lehet a cukor helyettesítésének. Így csökken annak a valószínűsége, hogy a vércukorszint megugrik.
A tanulmány némi megnyugvást nyújt abban, hogy ez a két gyakori mesterséges édesítőszer a jelek szerint nem befolyásolja az inzulinérzékenységet. A mesterséges édesítőszerek egészségével kapcsolatban azonban vannak más megfontolások is, amelyeket most megvizsgálunk.
Az édesítőszereket Remsen és Fahlberg 1879-ben történt bevezetésük után éveken át az elhízott és hasonló egészségi állapotú emberek a cukor helyettesítésére való képességük miatt értékelték. Ez az izgalom azonban nem tartott sokáig. Az 1900-as évek közepén különböző tanulmányok bukkantak fel, amelyek már jóval savanyúbb hangvételűek voltak. Az édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban különböző egészségügyi kockázatok merültek fel: azt állították, hogy rákot okoznak, befolyásolják a glükóz-anyagcserét, sőt még a kalóriabevitelt is növelik.
Az édesítőszerek károsak az egészségre?
Az édesítőszerek károsak? Bármennyire is hasznos lenne egy egyértelmű igen vagy nem válasz, a bizonyítékok jelenleg nem meggyőzőek. Az édesítőszereket övező félelem nagy része a 70-es években rágcsálókon végzett vizsgálatok közvetlen eredménye. Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a patkányoknak adott nagy dózisú szacharin a húgyhólyagban rák kialakulásához vezetett.
Ezeket a patkányvizsgálatokat azóta megcáfolták, és az anyagot törölték az USA Toxikológiai Programjának rákkeltő anyagok listájáról. Ennek az az oka, hogy a patkányoknál rákot okozó mechanizmus az embernél nincs jelen. Különböző epidemiológiai vizsgálatok szintén nem találtak kapcsolatot a szacharin és a hólyagrák között.
Ez összhangban van az aszpartámmal végzett kutatásokkal. A Nemzeti Toxikológiai Program által végzett vizsgálat szintén azt találta, hogy az aszpartám nem okozott rákot egerekben.
A rákon kívül az édesítőszereket a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkre gyakorolt hatásuk miatt is kritizálták. Egy 17 elhízott résztvevőn végzett vizsgálat, amely teljesen ellentmond az új tanulmánynak, azt találta, hogy egy másik édesítőszer, a szukralóz fogyasztása 10 perccel a glükózterhelés előtt jelentősen megnövelte a vércukorszintet.
Az édesítőszerekről azt is feltételezték, hogy megváltoztatják a baktériumok kényes egyensúlyát az egerek bélrendszerében, ami glükóz-intoleranciához vezet.
Az egymásnak ellentmondó tanulmányok sokasága mind egy igazságra utal, mégpedig arra, hogy jelen állás szerint nem tudjuk, hogy az édesítőszerek károsak-e az egészségre.
Az persze általánosan elfogadott, hogy a túlzott cukorfogyasztás rossz, így ha az édesítőszerekkel megkerülhetjük ezt a veszélyt, sokan úgy vélik, hogy ez a kisebbik rossz.
A Low Carb programban igyekszünk távol maradni az édesítőszerektől, mivel ezek miatt nehezebben alkalmazkodhatunk más élelmiszerek finomabb édes ízéhez. Az olyan egyszerű lépések, mint a szénsavas italok szénsavas vízre cserélése citromszeletekkel vagy a választott bogyós gyümölcsökkel, az édesítőszerek elhagyása után az íze az unalmas és unalmas helyett édes és ízletes lesz.
A mi etikánk az, hogy az óvatosság oldalára tévedünk. Próbáljon meg nem fogyasztani túl sok cukrot vagy édesítőszert. A mértékletesség a kulcs.