The Top 10 Deadliest and Most Dangerous Snakes in the World

Larry Slawson received his Master’s Degree from UNC Charlotte. He has a keen interest in reptiles, insects, and arachnids.

10 of the World’s Deadliest Snakes

Around the globe, there exists a handful of snakes capable of causing serious harm or death to humans. Bár a világ kígyóinak többsége viszonylag ártalmatlan (és csak kisebb hússebeket képes okozni), néhány faj agresszív viselkedése és erős mérge miatt igen veszélyes az emberre.

Ez a cikk a jelenleg ismert 10 leghalálosabb kígyót vizsgálja, az általános toxicitásuk és az emberi halálozás lehetőségének elemzése alapján, orvosi ellátás vagy megfelelő ellenméreg hiányában. (A cikk végén talál egy részt tippekkel, hogy mit tegyen, ha megharapja egy mérges kígyó!)

A “leghalálosabb” ugyanaz, mint a “legmérgezőbb”?

Nem. Az alább bemutatott kígyók kiválasztásakor a szerző számos feltételezést tesz. Mivel a legtöbb mérges kígyó harapása ellenméreggel hatékonyan kivédhető, a szerző kénytelen ezeket a kígyókat egy feltételezett gondolkodásmóddal osztályozni. Ennek érdekében az alább felsorolt kígyók mindegyikét aszerint elemezzük, hogy ellenméreg vagy orvosi ellátás hiányában mennyi emberi halálesetet okozhatnak, nem pedig a ténylegesen okozott emberi halálesetek száma alapján.

A harapást követő átlagos halálozási időt és a mérgük általános erejét is figyelembe vesszük, mivel minden mérges kígyó potenciálisan halálos lehet, ha nem kérnek azonnal megfelelő orvosi ellátást. Ez különösen igaz a vidéki és távoli területekre, ahol a kórházak és az orvosok kevésbé elérhetőek az áldozatok számára. Bár nem tökéletes, a szerző úgy véli, hogy ezek a kritériumok a rendelkezésre álló legjobb mérőszámokat kínálják a világ leghalálosabb kígyóinak meghatározásához.

Négy évig dolgoztam egy méreglaborban, és elmondhatom, hogy minden mérges kígyó, amellyel valaha találkoztam, azt szeretné, ha békén hagynák. Különben is, a méreg nagyon drága számukra. Nagyon drága dolog létrehozni, és igyekeznek konzervatívan használni. I see a venomous bite from a snake as a sort of last resort.

— David Penning, Biologist and Snake Expert at Missouri Southern State University

Mojave Rattlesnake (Crotalus scutulatus)

• Average Size: 3.3 feet
• Geographical Range: Southwestern United States and central Mexico
• Conservation Status: Least Concern (Population Stable)

The Mojave Rattlesnake, also known as the Mojave Green, is a highly venomous pit-viper species. It is found predominantly in the desert regions of the southwestern United States as well as central Mexico, and is largely considered by scientists to possess the most toxic venom of all rattlesnake species. A Mojave-csörgőkígyó (átlagosan) körülbelül 3,3 láb hosszúra nő meg, a legnagyobbak elérik a 4,5 láb hosszúságot.

A kígyó színe a világoszöldtől a barnáig változik, így könnyen beleolvad a közeli környezetébe. A kígyó nagyon hasonlít a nyugati gyémántcsörgőkígyóra is, a fő különbség a csörgőfarkuk mentén található sávokban van; a nyugati gyémántcsörgőkígyó sávjai élénkfehérek, míg a mojave-i csörgőkígyó sávjai tompa fehér-bézs színűek.

Mojave-csörgőkígyóharapás tünetei és kezelése

A Mojave-csörgőkígyó mérge rendkívül halálos, és majdnem olyan mérgező, mint számos elapida (például a királykobra és a fekete mamba).

A Mojave-csörgőkígyó harapása gyakran késleltetett tünetekkel jár, ezért az emberek gyakran alábecsülik a harapás súlyosságát. Órákon belül azonban nagyon gyakoriak a látászavarok, a beszéd/nyelési nehézségek, valamint az izomgyengeség. Moreover, the venom often causes difficulty breathing and often leads to respiratory failure if prompt medical treatment is not sought.

Despite its potency, however, fatalities from the Mojave Rattlesnake are relatively rare due to the prominence of CroFab antivenom. This antivenom, which uses the Mojave Rattlesnake venom in its manufacture and development, is highly effective for neutralizing the effects of the snake’s bites.

Philippine Cobra (Naja philippinensis)

• Average Size: 3.3 feet
• Geographical Range: Northern Philippines
• Conservation Status: (Populáció csökken)

A Fülöp-szigeteki kobra, más néven észak-filippinai kobra, egy erősen mérgező kígyófaj, amely a Fülöp-szigetek legészakibb sarkaiban él. Gyakran lakik a Fülöp-szigetek alacsonyan fekvő síkságain és erdővidékein, és jellemzően édesvízforrások közelében található.

A faj meglehetősen zömök, és csuklyával rendelkezik, amelyet fenyegetés esetén fel tud emelni. A kígyó színe általában barna, az idősebb kígyók barna színe a kor előrehaladtával világosodik. A kobra átlagos hossza körülbelül 3,3 láb, de egyes Fülöp-szigeteki kobrákról ismert, hogy elérik az 5,2 láb hosszúságot.

Fülöp-szigeteki kobra harapás tünetei és kezelése

A Fülöp-szigeteki kobra mérge egy posztszinaptikus neurotoxinból áll, amely közvetlenül az áldozatok légzőrendszerére hat, ezért a Fülöp-szigeteki kobra mérge rendkívül erős. It is also known to cause paralysis of the neuromuscular system.

Symptoms of a cobra’s bite include extreme nausea, vomiting, migraines, abdominal pain, dizziness, diarrhea, difficulty speaking and/or breathing. Unlike the Mojave Rattlesnake, symptoms often appear very rapidly (within 30 minutes).

Although treatments are available to help mitigate the venom, they are not always successful, and the cobra’s bites often result in death. To make matters worse, the Philippine Cobra also possesses the ability to spit its venom at potential victims, causing serious damage to the eyes if hit (including permanent blindness).

Death Adder (Acanthophis antarcticus)

• Average Size: 1.3 feet
• Geographical Range: Kelet- és partvidéki Dél-Ausztrália
• Megőrzési státusz: Veszélyeztetett

A Halálos Vipera egy erősen mérgező, Ausztráliában, Új-Guineában és a környező térségben található elapid kígyó. A világ egyik leghalálosabb kígyójaként tartják számon, és körülbelül hét különböző faj alkotja a teljes nemzetségét. Bár a halálos Vipera viperaszerűen néz ki, valójában a kígyók elapid családjába tartozik, amelybe a kobrák és a fekete mambák is tartoznak.

A halálos Vipera meglehetősen alacsony, háromszög alakú fejjel és apró pikkelyekkel díszített testtel. Nagy agyarakkal is rendelkeznek, valamint egy “csalival” a farkuk végén, amely egy kis féregre hasonlít. Jellemzően a Halál Vipera a fekete vagy a szürke árnyalatát őrzi. Egyes halálos Vipera fajok azonban vöröses-sárga, barna vagy zöldes-szürke árnyalatot is felvehetnek.

A halálos Vipera harapásának tünetei és kezelése

A halálos Vipera mérge egy rendkívül mérgező idegméreg. Bites from a Death Adder are extremely deadly and can result in death within six hours if treatment is not sought out. Similar to other snakes in this list, the venom often causes paralysis, as well as a complete respiratory system shutdown. Although antivenoms have been developed for the Death Adders, deaths still occur from their bite as antivenom is only able to slow down the progression of symptoms to a degree.

Tiger Snake (Notechis scutatus)

• Average Size: 3.9 feet
• Geographical Range: Southeastern Australia (including the Bass Strait islands and Tasmania), and the southwestern part of Australia
• Conservation Status: (populáció stabil)

A tigriskígyó egy erősen mérgező kígyó, amely Ausztrália déli részén és Tasmániában található. A tigriskígyó gyakran megtalálható a tengerparti régiókban, vizes élőhelyeken és mocsarakban, mivel az ilyen jellegű környezetekben bőséges a zsákmány.”

A tigriskígyók körülbelül 3,93 láb hosszúságot érnek el, és elhelyezkedésüktől függően sokféle színben (olajzöld, sárga, narancssárga, barna és fekete) fordulnak elő. A kobrákhoz hasonlóan a tigriskígyó meglehetősen agresszív, ha megijed, és lelapítja a testét, hogy a fejét a talajszint fölé emelje.

Tigriskígyóharapás tünetei és kezelése

A tigriskígyó mérge rendkívül erős neurotoxinokból, koagulánsokból, myotoxinokból és hemolysinokból áll. A harapásuk tünetei közé tartozik a láb és a nyak extrém fájdalma, a test bizsergése, a túlzott izzadás, a zsibbadás, a légzési nehézségek és a bénulás. Luckily, there is an effective antivenom (provided that the bite victim receives care in time).

The mortality rate for untreated Tiger Snake bites is nearly 60%. Of the recorded snake bites in Australia between 2005 and 2015, Tiger Snakes accounted for approximately 17% of all bites in the region (Wikipedia.org). Out of 119 bites, 4 individuals died from complications.

Snake Quote

“The snake will always bite back.”

— Jake “The Snake” Roberts, American Actor and Professional Wrestler

Russell’s Viper (Daboia russelii)

• Average Size: 4 feet
• Geographical Range: India, Srí Lanka, Banglades, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Pakisztán, Kambodzsa, Tibet, Kína (Guangxi, Guangdong), Tajvan és Indonézia
• Megőrzési státusz: (populáció stabil)

A Russell-vipera, más néven láncvipera a Viperidae családba tartozó mérges kígyó. Elsősorban Délkelet-Ázsiában, Kínában, Tajvanon és Indiában található meg. A láncviperák meglehetősen gyakoriak, és jellemzően füves vagy bozótos területeken találhatók. Farmok környékén is gyakoriak, de általában kerülik az erdős területeket, valamint a mocsarakat és a mocsarakat.

A láncos vipera egyik elsődleges táplálékforrása a rágcsálók. Ennek következtében ezek a kígyók gyakran megtalálhatóak az emberi települések környékén, tekintettel arra, hogy a patkányok és egerek általában az emberek közelében tartózkodnak.

A láncviperák lapos, háromszög alakú fejjel rendelkeznek, lekerekített (és felemelt) orral. Színmintázatuk kígyónként változik, de jellemzően sárga, barnásbarna és barna színűek. Ezek a halálos kígyók elérhetik az 5,5 láb hosszúságot, szélességük pedig körülbelül hat hüvelyk.

A láncos vipera harapásának tünetei és kezelése

A láncos viperák jelentős mennyiségű mérget termelnek harapásaikban, amelyek 40-70 milligrammos dózisban rendkívül halálosak az emberre.

A láncvipera harapásának gyakori tünetei közé tartozik a túlzott vérzés (különösen az ínyben és a vizeletben), a vérnyomás (és a pulzusszám) gyors csökkenése, hólyagosodás, elhalás, hányás, arcduzzanat, veseelégtelenség és véralvadás.

A sürgősségi ellátást kérő személyek számára az ellenméreg viszonylag hatékony a láncvipera ellen. A csípés okozta fájdalom azonban gyakran körülbelül négy hétig tart, és köztudottan súlyos szövetkárosodást okoz. A túlélők körülbelül 29%-a az agyalapi mirigyek károsodásától is szenved.

Fekete mamba (Dendroaspis polylepis)

• Átlagos méret: 6.6-10 láb
• Földrajzi elterjedési terület: Afrika déli és keleti része
• Megőrzési státusz: Least Concern (Populáció stabil)

A fekete mamba egy rendkívül mérges kígyófaj, amely a Szaharától délre fekvő Afrikában él. Ez a kígyó ismert arról is, hogy mind a földön, mind a fákon él. Ennek következtében gyakran megtalálható a szavannák, erdők, erdők és sziklásabb régiók mentén. Ezeken a területeken a fekete mamba gyakran zsákmányol madarakat és más kis állatokat. Tekintettel gyors sebességére (körülbelül 10 mérföld/óra), a kígyó a legtöbb zsákmányát könnyedén legyőzi.

A Mamba hosszúságáról ismert, átlagosan körülbelül 6,6 és 10 láb közötti hosszúságáról. Egyes fekete mambák a közel 14,8 láb hosszúságot is elérték, így a világ egyik leghosszabb mérgeskígyója. A Fekete Mamba színe gyakran szürke, olajzöld és sötétbarna, a felnőttek jóval sötétebbek, mint a fiatalabb mambák.

Fekete Mamba harapás tünetei és kezelése

A többi kígyótól eltérően a Fekete Mamba jellemzően több harapást ad, amikor lecsap. Mérge, amely elsősorban neurotoxinokból áll, 10 percen belül tüneteket okoz, és halálos, ha nem adnak gyorsan ellenmérget.

Ahelyett, hogy helyi duzzanatot és nekrózist okozna (mint sok mérges kígyómarás), a Black Mamba mérge gyakran okoz erős bizsergést, fémes ízt a szájban, lecsüngő szemhéjakat, neurológiai zavarokat, homályos látást és a légzőrendszer bénulását. Rendkívüli álmosság, beszédképtelenség, hányinger, hányás és extrém izzadás is gyakori.

A Black Mamba által megmart emberek általában az injekció beadását követő 30 perctől 3 óráig terjedő időn belül meghalnak, ha nem történik gyors orvosi ellátás, de már az injekció beadását követő 20 percen belül halálos kimenetelű esetekről is beszámoltak. Sajnos az ellenméreg nem áll széles körben rendelkezésre a Fekete Mamba által lakott vidéki területeken, ahol még mindig gyakoriak az e rendkívül mérges kígyó okozta halálesetek.

Eastern Brown (Pseudonaja textilis)

• Average Size: 4.9–6.6 feet
• Geographical Range: Eastern and central Australia and southern New Guinea
• Conservation Status: Least Concern (Population Stable)

Eastern Browns are found in nearly all environments, except for dense forests, around Australia. They are most common around farms, as their main prey includes the populous house mouse.

This extremely deadly snake is quite slender in appearance and reaches an average length of 4.9 to 6.6 feet. As its name implies, the Eastern Brown is typically brown in color, with some snakes taking on a blackish appearance as well. Eastern Browns are well known for their small fangs, dark tongues, and dark black eyes. Emellett meglehetősen magányosak, és általában a nappali órákban a legaktívabbak.

Keleti barna kígyóharapás tünetei és kezelése

A keleti barna kígyó mérge rendkívül halálos, és több halálesetért felelős Ausztráliában, mint bármely más kígyófaj. A 2000 és 2016 között Ausztráliában bejelentett 35 kígyómarás okozta halálesetből 23-at a keleti barna kígyó okozott (University of Melbourne, 2017).

Ezzel együtt az e kígyó által okozott harapások halálozási aránya meglehetősen alacsony – mindössze 10-20% -, mivel a kígyó jellemzően nem bocsát ki nagy mennyiségű mérget minden egyes harapással. A keleti barna kígyó harapásának korai tünetei közé tartozik a vér alvadása, a hirtelen vérnyomásesés, a súlyos vérzés és a szívelégtelenség. További tünetek közé tartozik a veseelégtelenség, a szélsőséges hányinger és hányás, valamint a migrén.

A tünetek gyorsan (a harapástól számított 15 percen belül) kezdődnek. A harapás során befecskendezett méreg mennyiségétől függően azonban egyes egyedeknél már két percen belül szélsőséges tünetek jelentkeznek.

A keleti barna kígyó harapásakor ritka az idegméreg, mivel mérge jellemzően az áldozat szív- és érrendszerét támadja meg. Bár 1956 óta kapható ellenméreg, a tünetek gyors jelentkezése gyakran semmissé teszi az ellenméreg előnyeit, mivel az áldozatok gyakran szívmegállásba esnek, mielőtt megfelelő ellátást tudnának nyújtani.

Belföldi tajpan (Oxyuranus microlepidotus)

• Átlagos méret: 5.9 láb
• Földrajzi elterjedési terület: Queensland nyugati és délnyugati része, Új-Dél-Wales messze nyugati része Dél-Ausztrália északkeleti sarkáig, valamint az Északi Terület délkeleti része
• Megőrzési státusz: (populáció stabil)

A Taipan egy erősen mérgező kígyó, amely Ausztrálázsiában él. Az elapidfélék családjába tartozik (amelybe a kobrák is tartoznak), és ma a világ egyik leghalálosabb kígyójaként tartják számon. A tajpánnak három faja ismert, köztük a parti tajpán, a belföldi tajpán és a Central Ranges tajpán. A legtöbb Taipan-faj Queensland északkeleti partvidékén, valamint Pápua Új-Guinea déli részén található. Elsősorban patkányokkal és bandicootokkal, valamint más kisemlősökkel táplálkozik.

Tapánharapás tünetei és kezelése

A taipan mérge nagy mennyiségű idegmérget tartalmaz. A taipán egyetlen harapása gyakran az áldozat idegrendszerének megbénulását eredményezi, és megalvad a vér, megakadályozva a vér megfelelő áramlását az ereken keresztül. Headache, nausea/vomiting, convulsions, paralysis, and myolysis are also common results of Taipan bites, with respiratory paralysis setting in anywhere from 2 to 6 hours after the bite.

Prior to the development of Taipan-specific antivenom in 1956, only two individuals were reported to have survived the snake’s bite. But the window of use for this antivenom is fairly small, so getting medical help immediately is critical (as with all venomous snake bites, of course!).

Blue Krait (Bungarus candidus)

• Average Size: 3.6 feet
• Geographical Range: Throughout Thailand and much of Southeast Asia
• Conservation Status: Least Concern (Population Stable)

The Blue Krait, or Malayan Krait, is a highly venomous snake of the elapid family. A kígyó átlagosan körülbelül 3,6 láb hosszúságot ér el, és színmintázata kékes-fekete keresztsávokból áll, amelyeket sárgás-fehéres közök választanak el egymástól.

A kék krait főként Délkelet-Ázsiában található meg, beleértve Indokínát és Indonéziát is. Elsősorban egerekkel, más kígyókkal (köztük más kék kreitekkel), hüllőkkel és kisebb rágcsálókkal táplálkozik.

A jelenlegi vizsgálatok szerint a kék kreit a mezőket, lyukakat, sőt még a házakat is kedveli élőhelyéül. A kék kreit szintén kedveli a vízforrásokat, és gyakran megtalálható folyók, tavak és tavak közelében. Azt is megállapították, hogy a kék kreiták elsősorban éjszakai vadászati szokásokat követnek.

Kék kreiták harapásának tünetei és kezelése

A kék kreiták mérge rendkívül erős, és rendkívül erős neurotoxinokból áll, amelyek megbénítják az áldozat izomzatát. A neurotoxinok preszinaptikus és posztszinaptikus toxinokból állnak, amelyekről ismert, hogy közvetlenül támadják az egyén beszéd- vagy gondolkodási képességét. A kék krait mérge az egyén légzőrendszerét is megtámadja, és négy órán belül fulladást okoz a légzésképtelenség miatt.

A krait harapásának egyéb tünetei közé tartozik a bénulás, a súlyos hasi fájdalom/görcsök, az arcizmok megfeszülése, valamint a vakság. Ellentétben más kígyókkal, például a láncos viperával, amelyek harapása 40-70 milligramm mérget termel, a kék krait csak 10 mg-ot. Azonban még ez a kis mennyiség is rendkívül erős, és a cikkben felsorolt többi mérgeskígyóhoz hasonló hatásokat biztosít az összmennyiségüknek csupán a negyedével.

Noha az emberek gyakran nem éreznek fájdalmat egy krait harapástól (ami hamis megnyugvást nyújt számukra), a halál gyakran négy órán belül bekövetkezik, ha nem kezelik őket. A kék krait harapások kezeletlen halálozási aránya megdöbbentő 70-80%.

Belcher’s Sea Snake (Hydrophis belcheri)

• Átlagos méret: 1.5-3,3 láb
• Földrajzi elterjedési terület: Elsősorban az Indiai-óceán, a Thai-öböl, Új-Guinea, Indonézia és a Fülöp-szigetek partvidékének trópusi zátonyai közelében (néhány példányt Ausztrália és a Salamon-szigetek partjainál is találtak)
• Természetvédelmi helyzet: Ismeretlen (hiányos adatok)

A Belcher-féle tengeri kígyó, más néven halványsávos tengeri kígyó, egy rendkívül mérgező kígyó, amely az elapidfélék családjába tartozik. Félénk és félénk természete ellenére a Belcher-féle tengeri kígyót a világ legmérgezőbb kígyójának tartják. A kígyó viszonylag kis termetű, karcsú teste sárga alapszíne zöld keresztpánttal.

A kígyó általában az Indiai-óceánban, valamint a Fülöp-szigeteken, a Thai-öbölben, a Salamon-szigeteken és Ausztrália északnyugati partjainál fordul elő. Jellemzően trópusi zátonyok mentén található, és közel nyolc órán át képes visszatartani a lélegzetét, mielőtt levegőért felbukkanna. A jelenlegi megfigyelések szerint a Belcher-féle tengeri kígyó jellemzően kis halakat és angolnát fogyaszt.

Belcher-féle tengeri kígyó harapásának tünetei és kezelése

A Belcher-féle tengeri kígyó annyira mérgező, hogy egyetlen harapás kevesebb mint 30 perc alatt megölheti az embert. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy mérge 100-szor erősebb, mint a belföldi tajpan kígyóé. Szerencsére a kígyó enyhe viselkedése és temperamentuma gyakran megakadályozza, hogy emberre támadjon. Sőt, tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a kígyó képes kontrollálni a méregkiválasztását, és csak a harapások negyedében bocsát ki mérget.

A kígyó mérge nagy mennyiségű neurotoxint és myotoxint tartalmaz. Úgy gondolják, hogy egyetlen csepp mérge elég erős ahhoz, hogy 1800 embert megöljön. Csípésének általános tünetei a szélsőséges hányinger és hányás, migrénes fejfájás, hasmenés, szélsőséges hasi fájdalom, szédülés és görcsök. Other symptoms include paralysis, muscle impairment, extreme bleeding, hysteria, respiratory failure, and renal failure.

Although antivenoms exist to counteract the snake’s deadly bite, immediate treatment is crucial for preventing death.

Honorable Mention: Saw-Scaled Viper (Echis carinatus)

• Average Size: 1–3 feet
• Geographical Range: Africa, India, Sri Lanka, Pakistan, and the Middle East
• Conservation Status: Least Concern (Population Stable)

Though the saw-scaled viper might not have the most potent venom (it is lethal in less than 10% of untreated victims), some scientists believe it to be responsible for more human fatalities than all other snakes combined due to a lack of readily accessible antivenom in the rural parts of this snake’s range (Palermo, 2013).

Works Cited

• Beatson, C. (28 March, 2019). Eastern Brown Snake. Australian Museum. Retrieved on October 19, 2019.
• Black Mamba. National Geographic. Retrieved on October 19, 2019.
• CSL Taipan Antivenom. Az Adelaide-i Egyetem. Retrieved on October 21, 2019.
• CSL Tiger Snake Antivenom. The University of Adelaide. Retrieved on October 21, 2019.
• Halálos kígyómarások Ausztráliában: tények, statisztikák és történetek. The University of Melbourne. Retrieved on October 19, 2019.
• Palermo, E. (26 February, 2013). Melyek a világ leghalálosabb kígyói? LiveScience. Retrieved on October 19, 2019.
• Pultarova, T. (9 November, 2017). Pet Snake Nearly Kills Teen: Why the Inland Taipan Is So Deadly. LiveScience. Retrieved on October 29, 2019.
• Rafferty, J. 9 of the World’s Deadliest Snakes. Encyclopaedia Britannica. Retrieved on October 20, 2019.
• Slawson, Larry. “Belcher tengeri kígyója”. Owlcation. Retrieved on March 9, 2020.
• Slawson, Larry. “A fekete mamba: Mérges, agresszív és rendkívül veszélyes”. Owlcation. Retrieved on January 27, 2020.
• Slawson, Larry. “A 10 legmérgesebb kígyó Ausztráliában”. Owlcation. 2020.
• Kígyómarás. HealthDirect. Retrieved on October 26, 2019.

A tartalom a szerző legjobb tudása szerint pontos és igaz, és nem helyettesíti a szakképzett szakember hivatalos és egyéni tanácsát.

Kérdések & Válaszok

Kérdés: Miért nem a fűrészes vipera az #1 ezen a listán?

Válasz: Miért nem a fűrészes vipera az #1 ezen a listán?

Válasz:

Kérdés: Bár a fűrészes vipera több halálesetért felelős, mint bármely más kígyófaj, mérgének mérgező hatása nem éri el a listán szereplő többi kígyó (különösen a belföldi tajpán és a Belcher-féle tengeri kígyó) erejét.

Kérdés: Válasz: Hány mérges kígyó él a világon?

Válasz: Hány mérges kígyó van a világon? Válasz: 2020-ban körülbelül 600 mérges kígyófaj van a világon. Ezek közül közel 200 képes orvosilag jelentős harapást okozni, amely (kezelés nélkül) életveszélyes lehet. E számok ellenére a kígyók túlnyomó többsége (összesen több mint 3600 különböző faj) teljesen ártalmatlan az emberre. Valójában a kígyók közel 83 százalékának nincsenek meg a szükséges méregmirigyei ahhoz, hogy kárt tegyen az emberben.

Kérdés:

Válasz: Van különbség a mérgező és a mérgező között?

Válasz: Van különbség a mérgező és a mérgező között? Igen. Általánosságban a mérgező olyan állatra utal, amely vagy csíp, harap, vagy méreganyagot fecskendez az áldozatba. Ezzel szemben a mérgező általában olyan állatra utal, amely nem agresszív módon bocsát ki mérgeket (pl. ha megeszik vagy megérintik). És bár mind a méreg, mind a méreg méregnek minősül, a méreg csak akkor hatékony, ha bejut a szervezet véráramába, míg a méreg a bőrön keresztül (vagy fogyasztásból) képes felszívódni. Röviden, a kettő közötti különbség a molekuláris összetételükben, valamint abban rejlik, hogy milyen módon juttatják ki őket.

Kérdés: Melyik kígyó okozza a legtöbb halálesetet?

Válasz: Melyik kígyó okozta a legtöbb halálesetet?

Válasz: Melyik kígyó okozta a legtöbb halálesetet? A fűrészes vipera több emberi halálesetért felelős, mint bármely más kígyófaj a Földön. Bár mérge nem olyan erős, mint más kígyóké (például a belföldi tajpáné), az állat rendkívül agresszív, és évente több ezer harapást okoz.

Kérdés: Válasz: Melyik kígyónak van a leghalálosabb mérge?

Válasz: Melyik kígyónak van a leghalálosabb mérge? A Belcher-féle tengeri kígyót tartják a világ legmérgezőbb kígyójának. Megfelelő tesztek hiányában azonban ezt az elméletet nemrégiben több tudós is támadta, akik azt állítják, hogy a belföldi tajpan mérge a leghalálosabb a világon. Amíg nem végeznek több kutatást mindkét kígyón, addig ez a vita valószínűleg a belátható jövőben is folytatódni fog.

Kérdés: Válasz: Megölhet-e egy vöröshasú fekete kígyó?

Válasz: Igen. Bár a Red-Bellied Black Snake nem került be a leghalálosabb kígyók top 10-es listájára, erős mérge miatt rendszeresen a világ legveszélyesebb kígyói közé sorolják. Mérgük erős neurotoxinokból és myotoxinokból áll, amelyek hemolitikus hatást fejtenek ki áldozatuk véráramában. És bár a vöröshasú fekete kígyó harapásainak halálozási aránya nem ismert, általánosan elfogadott, hogy a harapást életveszélyes vészhelyzetnek kell tekinteni, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Kérdés: Válasz: Hány mérges kígyó él az Egyesült Államokban?

Válasz: Hány mérges kígyó van az Egyesült Államokban? Az Egyesült Államokban 2020-ban 21 mérges kígyófaj létezik. Ezek közül 16 csörgőkígyó. Az Egyesült Államok legveszélyesebb és legmérgezőbb kígyója a mojavei zöld csörgőkígyó, amelyet a keleti gyémánthátú követ.

Kérdés: Válasz: Melyik a leghalálosabb kígyó a világon?

Válasz: Melyik a leghalálosabb kígyó a világon?

Válasz: Melyik a leghalálosabb kígyó a világon? A méreg toxicitását (és erejét) tekintve a belföldi tajpánt és a Belcher’s Sea Snake-et tartja a tudományos közösség a világ leghalálosabb kígyóinak. A kígyók által okozott halálesetek számát tekintve azonban a fűrészes vipera több halálesetért felelős (évente), mint bármely más faj a Földön. Bár kevésbé veszedelmes, mint ausztrál társaik, a fűrészes vipera rendkívül agresszív, és évente több ezer egyedet harap meg.

Kérdés: Válasz: Mennyi időbe telik, amíg a királykobra mérge megöl?

Válasz: Mennyi időbe telik, amíg a királykobra mérge megöl? Bár kevésbé mérgező, mint az ebben a listában leírt kígyók, a királykobra mérge egy sor neurotoxinnal és citotoxinnal rendelkezik, amelyek körülbelül 15 perc alatt képesek megölni egy embert (súlyos mérgezés esetén). A királykobra kezeletlen halálozási aránya körülbelül 50-60 százalék, míg a kezelt esetekben a halálozási arány viszonylag magas, 28 százalék.