Tojósejt
Az állatoknál a petesejteket ovumnak is nevezik (egyes számban ovum, a latin ovum ‘tojás’ szóból). Az állatoknál az ovulum kifejezést az állat fiatal petesejtjére használják. A gerinceseknél a petesejteket a női ivarmirigyek (nemi mirigyek), az úgynevezett petefészkek termelik. Az emlősökben születéskor számos petesejt van jelen, amelyek az oogenezis útján érnek. White és munkatársai megcáfolták azt a régóta fennálló dogmát, hogy az összes petesejt a születés előtt termelődik. A bostoni Vincent Center for Reproductive Biology (Massachusetts, Boston) kutatócsoportja kimutatta, hogy a petesejtképződés a reproduktív korú nők petefészkeiben zajlik. Ez a jelentés megkérdőjelezte azt az 1950-es évek óta uralkodó alapvető hiedelmet, miszerint a női emlősök véges mennyiségű petesejtkészlettel születnek, amely egész életük során kimerül, és a menopauzában kimerül.
Emlősök, beleértve az embert isSzerkesztés
In all mammals the ovum is fertilized inside the female body.
The human ova grow from primitive germ cells that are embedded in the substance of the ovaries. Each of them divides repeatedly to give secretions of the uterine glands, ultimately forming a blastocyst.
The ovum is one of the largest cells in the human body, typically visible to the naked eye without the aid of a microscope or other magnification device. Az emberi petesejt átmérője körülbelül 0,1 mm (0,0039 in).
OoplazmaSzerkesztés
Az ooplazma (más néven: ooplazma) a petesejt sárgája, a közepén lévő sejtanyag, amely tartalmazza a sejtmagot, amelyet csírakapszulának nevezünk, és a nukleolust, amelyet csírafoltnak nevezünk.
Az ooplazma a közönséges állati sejt citoplazmájából áll a spongioplazmával és a hyaloplazmával, amelyet gyakran formatív sárgájának neveznek; valamint a tápláló sárgájából vagy deutoplazmából, amely a citoplazmába ágyazott zsíros és albuminoid anyagok kerekded szemcséiből áll.
Az emlősök petesejtjei csak egy kis mennyiségben tartalmazzák a tápláló sárgáját, amely csak az embrió táplálására szolgál a fejlődés korai szakaszában. Ezzel szemben a madártojások elegendő mennyiséget tartalmaznak ahhoz, hogy a keltetés teljes időtartama alatt táplálékkal lássák el a fiókát.
A petesejtek fejlődése a párosujjú állatokbanSzerkesztés
A párosujjú állatokban (minden madár, a legtöbb hal, kétéltűek és hüllők) a petesejtek védőréteget képeznek, és a petevezetéken keresztül a testen kívülre jutnak. A hím spermiumok megtermékenyítik őket vagy a nőstény testében (mint a madaraknál), vagy azon kívül (mint sok halnál). A megtermékenyítés után egy embrió fejlődik ki, amelyet a petesejtben lévő tápanyagok táplálnak. Ezután kikel a petesejtből, az anya testén kívül. A párosujjú állatok petesejtjeiről lásd: tojás.
A petesejt citoplazmája és mitokondriumai az egyedüli eszközei annak, hogy a megtermékenyítés után a pete mitózis útján szaporodjon, és végül blasztocisztát alkosson.
OvoviviparitásSzerkesztés
Létezik egy köztes forma, az ovoviviparitású állatok: az embrió egy petesejtben fejlődik és táplálkozik, mint az oviparitás esetében, de aztán röviddel a születés előtt, vagy közvetlenül azután, hogy a petesejt elhagyja az anya testét, az anya testében kikel. Egyes halak, hüllők és számos gerinctelen állat használja ezt a technikát.