Tonika – szubdomináns – domináns – Miért kell tudni
Ha valaha is kinyitottál egy zeneelméleti könyvet, látni fogod az akkordok “funkcióit” egy skálán belül. Ezek híres neve:
A “funkciók”: Tonika, Szubdomináns, Domináns
- Tonika (ez az első skálafokozatra épülő akkord)
- Subdomináns (ez a negyedik skálafokozatra épülő akkord) és
- Domináns (ez az ötödik skálafokozatra épülő akkord).
De miért, ó miért olyan nagy dolog ez? És miért kell ezt tudnod basszusgitárosként?
Egyrészt azért, mert ha megkomponálsz egy dallamot, és harmonizálni akarod, akkor ezek az akkordok nagyon jól jönnek. És attól függően, hogy melyik akkordot választod, ízesíted a dallamot, és értelmet adsz a történetednek.
Az egyszerűt szeretem, és ez a rövidítés – bár valóban leegyszerűsítve – nagyon jól összefoglalja:
- TONIK = otthon
- SUBDOMINÁNS = megyek valahová/elhagyom az otthonom
- DOMINÁNS = feszültség! Haza akarok menni!
Még sok country és népdalban is figyelj erre
Még ezt is nézd meg: IV – I – V (ebben a sorrendben) egy részlet az ötösök ciklusából. Az ötödök egy nagyon erős és kellemes hangzású basszusugrást alkotnak. Gondolatébresztő.
Mi a helyzet a moll akkordokkal?
Oké, eddig a dúr skálán belüli három dúr akkordról és azok hatalmas funkcióiról beszéltünk. Ezek a hangok olyan erősek, hogy még a 3 moll akkord, amit egy dúr skálába építhetek, is megakasztja őket. A moll akkordok és a diminished akkord a fentiek alfunkciói lesznek.
Íme, hogyan:
- A harmadik skála fokon és a hatodik skála fokon lévő akkordok két hangon osztoznak a tonikával. Ebből következik, hogy a 2: TONIKUS FUNKCIÓ a hatodik és a harmadik skálafokú akkordok esetében.
- A második skálafokú akkord két hangot oszt meg a negyedik skálafokú akkorddal: tehát SUBDOMINANT FUNKCIÓ.
- A hetedik skálafokú csökkentett akkord két hangot oszt meg a domináns akkorddal: tehát DOMINANT FUNKCIÓ.
Hé, várj, nem oszt meg a harmadik skálafok két hangot a dominánssal is? Okos megfigyelés, és igen. De csak azért nem hangzik feszesnek, mert nem tartalmazza a negyediket, amely a tritónus intervallumát képezi a 7. hanggal, a vezető hangnak nevezett hangot, mert az említett negyedik skála fokozattal kombinálva buzgón hazavezet a tonikához. A III-moll akkord tehát közelebb hangzik a haza variációjához, tehát a tonika funkcióhoz. És nézd meg, milyen erősen domináns hangzású az a 7. skálafokozat.
Tudnivalók:
- A skála minden egyes skálafokozatából építhetsz akkordokat.
- Ezt a képlet alkalmazásával teheted meg: “play one” – skip one – ” play one” – skip one – “play one” – csak az általad használt skála hangjait veszed.
Példa: G-dúr. A skála G A B C D E F# G. Tegyük fel, hogy az első skálafokozatból építesz egy akkordot: G B D. Most próbáld ki a második skálafokozatot (válaszok alul). - Ha különböző skálafokozatokra építesz akkordokat, akkor három dúr akkordot, három moll akkordot és egy csökkentett akkordot kapsz. Csináld ezt G-dúrban, és találd meg mind a hét akkordot. (Válasz alul, de előbb próbáld ki).
- Nézd meg az összes akkordot:
- A dúr akkordok az első, negyedik és ötödik skálafokozaton vannak.
- A moll akkordok a második, harmadik és hatodik skálafokozaton vannak.
- A hetedik skálafokozaton egy csökkentett hármashangzat található.
- Adhatunk hozzá egy negyedik hangot, akkor hetedik akkordokat kapunk.
- A feszültség a domináns hét akkordban az akkord harmadik és hetedik hangja közötti tritonusból ered, amelyek a hetedik és a negyedik skálafokozat – skálafokozat – közötti magas feszültség, amely fel akar oldódni! És érdekes módon mindkét hang inkább egy féllépésnyi mozgással oldódik fel
Mit jelent mindez a basszusgitáros számára:
- Ha valaha is abba a helyzetbe kerülsz, hogy egy dalt írsz vagy társszerzőként írsz, a diatonikus akkordok (“haza/elhagyom az otthonom/ haza akarok menni”) hatásainak ismerete nagyon hasznos a történet elmeséléséhez.
- A moll akkordok helyettesítésével a főakkordok színes variációit hozhatod létre (az akkordhangszereseknek azonban be kell avatkozniuk ebbe). Kísérletezhetsz különböző basszushangokkal, de nem mondom, hogy bármelyik I-t helyettesítheted VI-mollal vagy III-mollal. Ez bizonyos hatást kelt – kísérletezz vele, és nézd meg, hogy hallod-e a “haza” variációit.
Nemegyszer az emberek elkezdik behozni a módokat, amikor a skála fokozatokról és akkordokról beszélnek. És bár ez igaz (és praktikus is), itt szeretném leszögezni, hogy a fentiek mind a funkcionális harmóniára vonatkoznak – ami egy olyan kontextust jelez, ahol a feszültség és a feloldás a funkciók révén jön létre – Otthon/elhagyom az otthonom/ haza akarok menni.
Ez nagyon különbözik a modális harmóniától. Bár használjuk a G-dúr módusait, mondjuk, amikor egy Amin – D7 – Gmaj7 akkordmenet fölött improvizálunk (ez egy II-V-I) – a G-dúr minden módusa nyilvánvalóan ugyanazt a 7 hangot használja. Tehát A dór = G-dúr hangok. D mixolydiai = a G-dúr hangjai. G-dúr = a G-dúr hangjai. Azt javaslom, hogy gondolkodj “G-dúr fújás”, miközben figyelj arra a döntő fontosságú első hangra az intézkedésben, hogy a soraid szépen szóljanak az alapul szolgáló akkord felett. De, hé, a mindezek alapjául szolgáló tonális anyag egy skála – G-dúr. Nem négy, hozzáadva A dór, C lydiai, D mixolydiai). Ha inkább így gondolsz rájuk, az önmagában nem baj. De mivel a funkcionális harmónia földjén vagyunk, nem tartom ezt különösebben jó felhasználási módnak a módusokról való gondolkodásra. A modusok nagyszerűek a modális zenéhez. *
A modális zene nem a funkcionális kontextus feszültségének/feloldásának felhasználásával hozza létre a dal cselekményét, hanem a skálák és akkordok színekként való használatával. A lídiánnak van egy bizonyos színe, míg a locriánnak egy egészen más színe. Továbbá, attól függően, hogy milyen modális zenéről van szó, a történet elmesélésének más elemei kerülnek előtérbe a funkcionális akkordokkal szemben. Ilyenek lehetnek például a dallamvonalak, a ritmikai sűrűség, a harmonikus színek a sötéttől a világosig. Ez a funkcionális harmónia kontextusán kívül történik (és ezért a móduszokat sokkal markánsabban halljuk). Próbálj meg dórban improvizálni egy moll 6-os akkord fölött elszigetelten vagy egy funkcionálisan nem kapcsolódó akkord kontextusában – a dór karakter ki fog ugrani. Ha az A dór hangnemet II V- I kontextusban használod, sokkal inkább hallod a G-dúr funkcionális kontextusát.
Hogyan tetszik egy vizuális mnemonika?
- Tony Tonic otthon van, hogy elkortyoljon egy gin-tonikot.
- Sally Subdominant kimegy.
- Dominique Dominant épp most szállt le a tetőre, és be akar menni a nappaliba. V->I olyan, mint a gravitáció – egy lehúzás, az alapvonal felé.
És itt egy rövid videó a funkcionális kontra modális zenéről:
Ez egy részlet a tanfolyamunkból
Lábjegyzet:
*Egy kivétel az, amikor a kulcsjegyhez kromatikus hangokat tartalmazó módokat különböző színhatások létrehozására használják. Például: az “alterált skála”, azaz a dallam-moll 7. módusának használata a domináns akkord fölött.