Top Ten Reasons to Lower the Voting Age Age

A választójogi korhatár csökkentése sokak számára új fogalom, de számos jó ok van arra, hogy ez egy jó és etikus döntés.

1. A fiataloknak felnőttkori felelősségük van, de ugyanezektől a jogoktól megfosztják őket. A 18 év alattiak a társadalom hozzájáruló és aktív tagjai. Több millióan közülünk dolgoznak és önkénteskednek a közösségeinkben. Sok 18 év alatti embernek vannak “felnőtt” kötelezettségei is – például, hogy ő az elsődleges gondozója egy beteg családtagnak, vállalkozást vezet, és jelentős anyagi hozzájárulást nyújt a háztartásunknak.

Hihetetlen intelligenciára és teljesítményre is képesek vagyunk. A 18 év alattiak képesek Nobel-díjat nyerni, feljutni a Mount Everest csúcsára, rákkutatást végezni, publikáló szerzőkké válni, egyetemi szintű nukleáris fizikát tanítani, saját iskolát vezetni, a NASA-nak dolgozni, és életüket kockáztatni mások megmentéséért. Ha a fiatalok ilyen sokféle elképesztő teljesítményre képesek, akkor bizonyára képesek vagyunk arra is, hogy az érdekeinket legjobban képviselő jelöltre szavazzunk.”

2. A fiataloktól elvárják, hogy kövessék a törvényeket, de nincs beleszólásuk a törvényalkotásba. A 18 év alattiaktól elvárják, hogy kövessék a felnőttek törvényeit, és megtapasztalják a felnőttek következményeit, ha nem így teszünk. Minden államban lehetőség van arra, hogy egy ügyet a fiatalkorúak bíróságáról átkerüljön a felnőttek büntetőbíróságára, és bizonyos államokban minden 16 és 17 évesek által elkövetett bűncselekmény automatikusan átkerül. Az Egyesült Államokban évente körülbelül 250 000 18 év alatti személyt állítanak bíróság elé, ítélnek el vagy börtönöznek be felnőttként. Ez azt jelenti, hogy társadalmunk nemcsak azt várja el a fiataloktól, hogy tudják, mi a “jó és mi a rossz”, és milyen következményekkel jár bizonyos törvények megszegése, hanem azt is, hogy képesek eligazodni a felnőttek jogrendszerében, és elég érettek ahhoz, hogy felnőtt börtönökbe kerüljenek. Álszent dolog azt mondani, hogy érett, felelősségteljes felnőttek vagyunk, amikor bűncselekményt követnek el, de tudatlanok és naivak, amikor szavazni akarunk.

Az adókkal kapcsolatban is elvárják tőlünk a törvények betartását. 2011-ben a 18 év alattiak csak jövedelemadóban több mint 730 millió dollárt fizettek, és nem volt képviseletük abban, hogy ezt a pénzt mire költötték. Ez a “képviselet nélküli adózás” a modern amerikaiak számára nem lehet elviselhetőbb, mint az amerikai forradalom idején volt.

3. A fiatalok már most is részt vesznek a politikában. Annak ellenére, hogy megpróbálnak kizárni minket a politikai folyamatokból, mégis hallatjuk a hangunkat. A fiatalok végső soron sikeres polgármesteri és állami törvényhozási kampányokat indítottak, még mielőtt elég idősek lettek volna ahhoz, hogy szavazhassanak.

A 18 év alattiak is részt vesznek a politikában: politikai akcióbizottságokat alakítanak, kampányokat irányítanak, a törvényhozó testületek előtt kiállnak jogainkért, és alulról jövő aktivistákká válnak. És bár nem szavazhatunk, a fiatalok ugyanúgy képesek pénzt adni egy politikai kampányhoz, mint a felnőttek. Sőt, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a 18 év alattiak kitiltása a politikai folyamatnak ebből a részéből valójában sérti az első alkotmánymódosításhoz fűződő jogainkat.

Függetlenül attól, hogy politikai csoportokat alakítunk az iskolában, tüntetéseket szervezünk, vagy a közösségi médiát használjuk véleményünk kifejezésére, a fiatalok megtalálják a módját annak, hogy részt vegyenek a politikában. És ha ennyire szeretnénk részt venni a politikai folyamatban, hogyan tagadhatják meg tőlünk a politikusok ezt a jogot?

4. A fiatalok jó szavazók. Amikor a választójogi korhatárt 16 évre csökkentették, a fiatalok megmutatták, hogy érdeklődünk a szavazás iránt. 2013-ban, amikor a marylandi Takoma Park 16 évre csökkentette a választójogi korhatárt, a 18 év alatti regisztrált szavazók részvételi aránya négyszer magasabb volt, mint a 18 év feletti szavazóké. A marylandi Hyattsville-ben (az Egyesült Államokban ez volt a második hely, ahol 16 évre csökkentették a választójogi korhatárt) pedig a 16 és 17 éves regisztrált szavazók részvételi aránya magasabb volt, mint az idősebb szavazóké. A 2014-es chicagói előválasztáson is magasabb volt a tizenhét évesek részvételi aránya, mint a 20-50 éveseké.

Az Egyesült Államokon kívül is hasonló tendenciák mutatkoztak. A 16-17 éves szavazóknak magasabb volt a részvételi aránya, mint az idősebb, 30 év alatti szavazóknak a 2011-es norvégiai választásokon, a 35 év alatti szavazóknak a 2014-es skóciai népszavazáson, valamint a 18-20 éves szavazóknak a 2011-es és 2014-es ausztriai választásokon.

Noha nehéz meghatározni, mi számít “jó szavazatnak” (lásd alább), egy kutatócsoport megpróbálta meghatározni a 18 év alattiak által leadott szavazatok minőségét, összehasonlítva, hogy szavazataik mennyire felelnek meg a kinyilvánított értékeknek. A 16-17 éves korú szavazókról kiderült, hogy “jobban megfeleltek a párt álláspontjának”, így a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy “úgy tűnik, a szavazati korhatár leszállítása nem befolyásolja negatívan a demokratikus döntések legitimitását és minőségét.”

5. A választási korhatár leszállítása segíteni fog a választási részvétel növelésében. A szavazás egy megszokott cselekedet – azok, akik az egyik választáson szavaznak, nagyobb valószínűséggel mennek el a következőn is. A választójogi korhatár csökkentése új szavazókat fog létrehozni, amikor az emberek kevésbé valószínű, hogy egyetemre járás vagy a családjuk elhagyása miatt elköltöznek. A 18 év alattiak általában erősebben kötődnek közösségükhöz, gyakran évek óta ugyanazon a területen élnek, és kapcsolatokat alakítottak ki iskolájukkal, családjukkal, barátaikkal és más közösségi csoportokkal. Ezáltal ismerjük és értékeljük a helyi problémákat. Mivel kevésbé valószínű, hogy távol élünk otthonunktól, nem kell foglalkoznunk a lakóhelyre vonatkozó homályos törvényekkel vagy a távollévőkkel, amelyek elriaszthatják az egyetemistákat vagy más új szavazókat. A szavazás megszokott jellege miatt az új szavazók fiatalabb korban történő ösztönzése növeli a választási részvételt, ahogy a lakosság idősödik. A szavazó fiatalok szüleik választási részvételét is befolyásolják. A Kids Voting programról (ahol a 18 év alattiak szavazhattak egy próbaválasztáson) készült tanulmány szerint azok a szülők, akiknek a gyermekei részt vettek a programban, nagyobb valószínűséggel mentek el szavazni a tényleges választáson.

6. A szavazati korhatár csökkentése javítani fogja a fiatalok életét. A fiataloknak joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket, és hogy érdekeinket komolyan vegyék. A fiatalok jogfosztásával azonban a társadalom azt üzeni nekünk, hogy nincs semmi érték, amit hozzá tudnánk adni a társadalmunkban folyó politikai beszélgetésekhez. Ez egyben engedélyt ad a politikusoknak, hogy figyelmen kívül hagyják az érdekeinket, mivel a 18 év alattiaknak nincs módjuk arra, hogy képviselőiket felelősségre vonják.

Ez különösen aggasztó, mivel vannak bizonyos kérdések, például a környezetromlás, a közoktatási politika, a hosszú távú államadósság, a testi fenyítésről szóló törvények és a szegénység, amelyek a fiatalokat mindenki másnál jobban érintik. A fiatalabbak talán jobban tisztában vannak az internetes adatvédelemmel és a közösségi média használatával kapcsolatos modern kérdésekkel is. Mivel azonban a fiatalok alulreprezentáltak a politikában, a minket érintő kérdések is alulreprezentáltak. A választójogi korhatár csökkentése szintén hozzájárul a fiatalok polgári szerepvállalásának növeléséhez. A szenátus igazságügyi bizottsága előtt 1971-ben a választójogi korhatár csökkentését támogató szavak ugyanúgy igazak akkor, mint most:

“Az anakronisztikus választójogi korhatár-korlátozás hajlamos elidegeníteni őket a rendszeres politikai folyamatoktól, és arra készteti őket, hogy alternatív, néha erőszakos eszközöket keressenek, hogy kifejezzék a nemzet megállapodásai és tettei közötti szakadék miatti csalódottságukat. A választójogi korhatár csökkentése közvetlen, konstruktív és demokratikus csatornát biztosít számukra, amelyen keresztül kifejthetik véleményüket, és felelősségteljes részesedést kapnak a nemzet jövőjében.” (1971 U.S. Code Cong. Admin. News at pp. 365-367)

7. A tudás és a tapasztalat nem feltétele a választójogosultságnak. Bár a fiatalok éppúgy lehetnek politikailag tájékozottak, mint az idősebbek, egyik csoportnak sem követelmény, hogy egyáltalán politikai ismeretekkel rendelkezzenek. Valójában, valahányszor teszteket alkalmaztak a választók regisztrálásához, az mindig arról szólt, hogy megakadályozzák, hogy bizonyos embercsoportok politikai hatalomhoz jussanak, nem pedig arról, hogy a választók a lehető legjobban tájékozottak legyenek. Diszkriminatív jellegük miatt a tudás- vagy műveltségi teszteket sehol sem használják az Egyesült Államokban.

A kongresszus ennek ellenére megpróbálta meghatározni, hogy egy potenciális választópolgárnak mekkora tudásra lehet szüksége, és még akkor is arra a következtetésre jutott az 1965-ös választójogi törvényben, hogy a hatodik osztályos végzettség “elegendő műveltséget, szövegértést és intelligenciát biztosít ahhoz, hogy bármely választáson szavazhasson”. Később, a törvény 1975-ös megújításakor a szenátus igazságügyi bizottsága tovább erőltette ezt az elképzelést, amikor kijelentette: “Nehéz belátni, hogy az írni-olvasni nem tudó polgárokat miért kellene megakadályozni abban, hogy részt vegyenek a környezetüket közvetlenül érintő döntésekben”. (S. Rep. No. 94-295, 1975: 24)

Ha Önnél fejlődési elmaradást diagnosztizálnak, vagy agykárosodást tapasztal, nem veszíti el automatikusan a választójogát, sőt, számos államban olyan törvényt hoztak, amely kifejezetten biztosítja, hogy a választójogát megtartja, kivéve, ha azt bírósági úton elveszik.

8. Nincsenek rossz szavazatok. Egy demokráciában nem tagadjuk meg az emberektől a szavazati jogot, mert úgy gondoljuk, hogy esetleg rosszul szavaznának. Könnyen előfordulhat, hogy zavarba jövünk attól, ahogyan más emberek szavaznak, még akkor is, ha nagyon jól ismerjük őket. Sokan úgy vélik, hogy vannak olyan szavazók, akik teljesen tájékozatlanok a kérdésekben, akik szánalmasan félreértik a gazdaságot, akik a politikai elképzeléseiket az elfogult médiából merítik, akik a személyiségük alapján szavaznak a jelöltekre, és akik teljesen naivak a világgal kapcsolatban. Mégis, az emberek jogfosztása pusztán azért, mert nem értünk velük egyet, nem számít komoly álláspontnak, kivéve, ha az adott csoport történetesen már eleve jogfosztott.

A szavazati korhatár csökkentésének egyetlen szószólója sem hiszi, hogy a fiatalok mindig intelligensen fognak szavazni, különösen mivel nem mindenki ért egyet abban, hogy ez mit jelent. De ugyanez elmondható a felnőttekről is. Miért kell a fiatalokat magasabb mércével mérni, mint mindenki mást?

9. A szavazati korhatár leszállítása elleni érvek a felnőttek jogfosztására is felhasználhatók. Egy demokráciában az általános választójog minden állampolgárt megillet, és a választójogot nem szabad könnyelműen vagy önkényesen elvenni. Ha egy csoportot meg akarnak fosztani a választójogtól, akkor a bizonyítás terhét azoknak kell viselniük, akik el akarják venni a választójogot, nem pedig az elnyomott csoportnak kell bizonyítania, hogy miért érdemli meg a jogot.

A történelem során a választójog növelése elleni érvek mindig is kétes érvek voltak, és most is azok – függetlenül a csoporttól. Ha úgy gondolja, hogy a fiatalok túl naivak vagy műveletlenek ahhoz, hogy szavazzanak, akkor tegye fel magának a kérdést, hogy mit szólna ahhoz, ha tesztet kapna, mielőtt szavazhatna. Nem számít a teszt, sok felnőtt megbukna. Vannak olyan felnőttek is, akikből hiányzik az érettség vagy könnyen manipulálhatók. Azzal az érvvel, hogy az emberek bizonyos csoportjai nem rendelkeznek a szavazáshoz szükséges tudással vagy érettséggel, a történelem során a nem földbirtokosok, a szolgák és a nők szavazati jogának növelése ellen is előfordult már.

10. A választójogi korhatár csökkentésére irányuló törvényhozásnak nagyobb a támogatottsága, mint gondolná. Amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy minden választáson megszünteti az életkor szerinti megkülönböztetést a 18 éven felüliek számára, elfogadta a 26. alkotmánymódosítást. A módosítás elsöprő és kétpárti támogatottsága lehetővé tette, hogy a valaha volt leggyorsabban ratifikált alkotmánymódosításként írja be magát a történelembe.

Most is széles körű támogatottsága van a választójogi korhatár csökkentésének. Az elmúlt két évtizedben az amerikai államok közel felében történtek törvényhozási kísérletek a választójogi korhatár csökkentésére, köztük Maryland négy városában, ahol sikeresen 16 évre csökkentették a választójogi korhatárt. Nemzetközi szinten több mint 25 országban 18 évnél alacsonyabb a választójogi korhatár, és még több országban tervezik, hogy követik a példájukat. A választójogi korhatár csökkentésének széles körű támogatásáról többet megtudhat a választójogi korhatár helyzetéről szóló jelentésünkből.