Trendelenburg’s Test and Trendelenburg’s Gait

Introduction

The aim of the Trendelenburg’s test is to assess the strength of the hip abductors, specifically the gluteus medius and minimus.1

Background

The test is named after Friedrich Trendelenburg, who described the test in 1895.

Hip abductors assessed in Trendelenburg’s test 2

The hip abductors which are assessed with Trendelenburg’s test are shown in the table below.

Origin Insertion Action Nerve
Gluteus medius Gluteal surface of the ilium Greater trochanter of the femur All fibres: abduct the hip
Anterior fibres: flex and medially rotate the hip
Posterior fibres: extend and laterally rotate the hip
Superior gluteal nerve
Gluteus minimus Gluteal surface of the ilium Greater trochanter of the femur Abduct, medially rotate and flex the hip Superior gluteal nerve

Gait cycle in brief

The gait cycle is the sequence of events between the time one foot touches the ground and the time the same foot returns to the same position. Events of the gait cycle include heel strike; foot flat; push off (heel off + toe-off) and the stance and swing phases.1

During the foot flat phase of the gait cycle, the contralateral leg is lifted to do the heel strike. Amíg a kontralaterális láb a levegőben és az ipsilaterális láb a földön van (középállás/egylábú állás), a csípő helyzetét ebben a szakaszban fontos megfigyelni a csípő abduktorok erősségének felmérésekor (mivel a test teljes súlyát az egyik láb viseli).

Ha a csípő abduktorok nem elég erősek, vagy fájdalomgátlás áll fenn, a beteg nem tudja ellensúlyozni a felsőtest súlyát az érintett végtagon. Ennek eredményeként a medence az érintett végtagon állva a padló felé süllyed, szemben a felemeléssel.

Gait cycle
Gait cycle

Mikor végezné el a Trendelenburg-tesztet?

Ha a beteg sántításra vagy csípőfájdalomra panaszkodik, vagy a szokásos, járást értékelő fizikális vizsgálat részeként.

Hogyan kell elvégezni a Trendelenburg-tesztet

További részletekért lásd a csípővizsgálati útmutatót.

A beteg elhelyezése

Ha a beteg egyedül is kényelmesen áll, álljon a beteg mögé. Alternatív megoldásként álljon a páciens elé, az alkarját az Ön alkarjára támasztva.

Egylábú állás

Kérje meg a pácienst, hogy felváltva emelje fel mindkét lábát a talajról.

Amikor a páciens felemeli a jobb lábát, a bal csípő abduktorokat vizsgáljuk.

Amikor a páciens felemeli a bal lábát, a jobb csípő abduktorokat vizsgáljuk.

Megfigyelés

Tegye a kezét a páciens csípőcsúcsára (ügyeljen arra, hogy világosan elmagyarázza az egyes lépéseket, és előtte szerezzen beleegyezést).

Nézze meg figyelmesen, hogy a nem támogatott oldal csípője megemelkedik vagy leesik-e.

Ha a páciens a karját használja támaszként, érezni fogja, hogy az egyik karját nyomja le, ha a csípő abduktorai nem képesek megtartani a súlyát.

Az abduktoroknak kellően erősnek kell lenniük ahhoz, hogy a medencét egylábas állás során vízszintesen tartsák, de normális, ha a medence enyhe emelkedését látjuk a nem támogatott oldalon (ez az abduktorizmok összehúzódásának köszönhető – lásd az 1. ábrát).3

Pozitív jel

A pozitív Trendelenburg-jel (kóros) a medence megereszkedését jelenti a nem alátámasztott oldalon, ami annak köszönhető, hogy az abduktorizmok nem stabilizálják a csípőt a teherviselő combcsont felé (lásd a 2. ábrát).

negatív jel Trendelenburg-teszt's test
1. ábra. Negative sign
Trendelenburg's test - positive sign's test - positive sign
Figure 2. Positive sign

Trendelenburg’s gait

Trendelenburg’s gait involves excessive up-down motion of the pelvis whilst walking.

It occurs as a result of compensatory mechanisms due to the drooping pelvis.3

Unilateral positive Trendelenburg’s sign produces a lurching gait.

Bilaterally positive Trendelenburg’s sign produces a waddling gait.

Pathophysiology

Imagine a chair…when you remove a leg what happens? The chair will normally fall towards the side that had the leg removed. The human body is the same, the centre of gravity passes midway through the body and through the pubic symphysis.

When standing on one leg, the centre of gravity, much like the chair, shifts to the unsupported leg.

Nem esünk el, mert a csípő abduktorok a medencét a teherviselő láb combcsontja felé húzzák.

A csípőízület karmechanikája

A legtöbb vázizom működése karhatással jár – egy kar segítségével mozgatunk meg egy tárgyat.

A kar egy merev rúd, amely egy fix ponton, az úgynevezett forgásponton mozog, amikor erőt fejtünk ki rá.

Az emberi testben az ízületek a forgáspontok, a csontok pedig karokként működnek.

A karokon keresztül terhelés és erőkifejtés formájában lehet erőt kifejteni.

Az izom összehúzódása adja az erőkifejtést, amelyet az izomnak a csonton való elhelyezkedési pontjánál alkalmazunk.

A terhelést maga a csont jelenti, a rajta lévő szövetekkel együtt.

A karoknak 3 típusa létezik, és attól függően különböznek, hogy a támaszpont, a terhelés és az erőkifejtés hol helyezkednek el egymáshoz képest.6

A csípő ebben az esetben egy 3. osztályú kar. Ez azt jelenti, hogy az erőkifejtés (a csípő abduktorok által kifejtett erő) a forgáspont (csípőízület) és a terhelés (felső testsúly) között helyezkedik el, egy karon (a combnyakon) keresztül – lásd a 3. ábrát.

Trendelenburgi járás's gait
3. ábra. A 3. osztályú kar

A szerkezet abszolút vízszintben tartása érdekében a támaszponttól való távolságukban alkalmazott erők és a terhelés erőinek egyensúlyban kell lenniük és ki kell egyenlíteniük egymást (4. ábra).

4. ábra: A karra ható távolságok közötti erők kiegyenlítődése.
4. ábra. Hogyan egyenlítődnek ki a karon a távolságok közötti erők.

A csípőízületre alkalmazva (5. ábra), mivel a csípőízület és a csípő abduktorok közötti távolság fele a csípőízület és a súlypont (szeméremcsont szimpózisa) közötti távolságnak, ebből az következik, hogy a csípő abduktorok által kifejtett erőnek a felső testsúly által kifejtett erő kétszeresének kell lennie.

5. ábra. A csípőre kifejtett 3. osztályú kar
5. ábra. A csípőre alkalmazott 3. osztályú kar

A Trendelenburg-jel okai

A csípőt érintő bármilyen probléma pozitív Trendelenburg-jelet okozhat (6. ábra). Mivel a felső testsúly nem változtatható vagy befolyásolható, így maradnak a csípőízületet vagy a combcsontot (csontvázi rendellenességek) és a csípő abduktorokat (neuromuszkuláris rendellenességek) érintő állapotok.8

Trendelenburg-jel a csípőben
6. ábra. Trendelenburg-jel a csípőben

Skeletális rendellenességek

Példák a Trendelenburg-jelet eredményező csontrendszeri rendellenességekre:7,8,9

  • A csípőfejlődési diszplázia (DDH) – a csípő spontán ficamát okozó rendellenességek spektruma
  • Coxa vara – a combnyak és a combnyél közötti szög kisebb, mint 120°
  • Slipped capital femoralis epiphysis (SCFE) – a comb metafízis elcsúszik az epifízishez képest
  • Legg-Calve-…Perthes-kór – gyermekkori csípőbetegség, amelyet a combfej nekrózisa jellemez
  • A csípő krónikus szubluxációja/ferdülése – a csípő instabilitását eredményezi
  • Nagyobb trochanter törés (heveny vagy nemegyesült) – a gluteus medius és minimus beilleszkedése veszélyeztetett

Neuromuszkuláris rendellenességek

Példák a Trendelenburg-jelet eredményező neuromuszkuláris rendellenességekre:7,8,9

  • A glutealis nervus superior sérülése – gyakran iatrogén csípőprotézis/hemiarthroplastica után vagy trauma következtében
  • L5 radiculopathia – a glutealis nervus superior az L4, L5 és S1 gerincgyökerekből képződik; gyakran jár együtt lábleeséssel
  • Gluteus medius és minimus gyengeség vagy károsodás (pl.pl. szakadás vagy íngyulladás)
  • Poliomyelitis – a csípő abductorok bénulását okozza
  • Muszkuláris disztrófia és más neuromuszkuláris rendellenességek
  • Fájdalomgátlás, amely gluteális gyengeséghez vezet (pl. csípő osteoarthritis)

A vizsgálat korlátai

A pozitív Trendelenburg-jel az osteonecrosis korai stádiumában elrejthető, és egészséges, normális csípő abductor mechanizmussal, de nem megfelelő funkcióval rendelkező egyéneknél is előfordulhat medenceesés.8

Téves pozitív eredményt adhat a megértés/megfelelés hiánya, jelentős csípőfájdalom és skoliózis (a bordaszegély a csípőcsúcsra ütközhet).

Téves negatív eredményt adhat, ha a beteg a törzs (és a súlypont áthelyezésével a súlyt viselő csípőre kompenzál, ezért figyelni kell a felsőtest mozgására.9

További vizsgálatok

A cél a rendellenes járás kiváltó okának azonosítása. Alapos anamnézis és klinikai vizsgálat elengedhetetlen a további vizsgálatok mérlegelése előtt.

Képalkotó vizsgálatok:

  • A helyi ízületek röntgenfelvétele (pl. térd, csípő, ágyéki gerinc)
  • Megfontolandó az ultrahang, CT vagy MRI

Laborvizsgálatok:

  • Vérvizsgálatokat lehet végezni a rendszer betegségeire utaló jelek kiszűrésére (pl. gyulladásos ízületi betegségek)

Speciális vizsgálatok:

  • izombiopszia
  • idegvezetési vizsgálatok

Differenciáldiagnosztika

Haszon, ha meg tudjuk különböztetni a Trendelenburg-járást más gyakori járásmintáktól, beleértve:3,4

  • Antalgikus járás: a terheléskor fellépő fájdalom miatt következik be, ami miatt a beteg csak rövid ideig lép a fájdalmas oldalra
  • Rövid lábú járás: a két láb közötti hosszkülönbség okozza; a medencének a rövidebb oldalon való következetes beesése figyelhető meg

Főbb pontok

  • A Trendelenburg-teszt a csípő abductorok erejét vizsgálja.
  • Rutin járásvizsgálat részeként végzik, vagy ha a beteg sántításra vagy csípőfájdalomra panaszkodik.
  • A pozitív Trendelenburg-jel (kóros) a medence megereszkedését jelenti a nem alátámasztott oldalon, mivel az abduktorizmok nem képesek stabilizálni a csípőt a teherviselő combcsont felé.
  • If a positive sign is present, Trendelenburg’s gait may also be observed.
  • Causes of a positive Trendelenburg’s sign include skeletal and neuromuscular abnormalities affecting the hip and hip abductors respectively.
  • Trendelenburg’s gait should be differentiated from antalgic gait (due to pain) and short-leg gait (due to differences in leg length).

Reviewer

Miss Margaret Brooks

Orthopaedic Registrar

University Hospitals of Birmingham NHS Foundation Trust

  1. The Orthopaedic Physical Examination 2nd ed, Elsevier, 2005
  2. Trail Guide to the Body 3rd ed, Books of Discovery, 2005
  3. Hamblen and Simpson. Adams’s Outline of Orthopaedics 14th ed, Churchill Livingstone Elsevier, 2010
  4. Solomon, Warwick and Nayagam. Apley and Solomon’s Concise System of Orthopaedics and Trauma, 4th ed, Taylor & Francis Group, 2014
  5. Duckworth and Blundell. Lecture Notes: Orthopaedics and Fractures 4th ed, Wiley-Blackwell, 2010
  6. Marieb and Hoehn. Human Anatomy and Physiology, 7th ed, Benjamin Cummings, 2011
  7. Azar, Beaty and Canale. Campbell’s Operative Orthopaedics 13th ed, Elsevier, .2017
  8. Gandbhir VN, Rayi A. Trendelenburg Gait, StatPearls Publishing; 2020 Jan –
  9. Hardcastle and Nade. The Significance of the Trendelenburg Test (JBJS Br, 67-B no 5. 1985)

Images

  • Figure 1 and 2: Illustrated by Leyla Noury, Sketchbook, 2020
  • Figures 3 to 6: Illustrated by Leyla Noury, Paint, 2020