UNH Extension

A hemlock-hardwood-pine erdő a legelterjedtebb élőhely New Hampshire-ben. Az appalache-i tölgy-fenyő élőhely (<400′) és az északi keményfa élőhely (>1.500′) magasabb fekvése közötti átmeneti erdei élőhelynek tekinthető, a hemlock-keményfa-fenyő erdők New Hampshire közel 50%-át borítják, nagyrészt a Fehér-hegységtől délre.

A fehérfenyő és a keleti hemlock a leggyakrabban domináns fafajok, de ezek az erdők igen változatosak, és más erdőtípusokban gyakori fák keverékét tartalmazzák. A tipikus hemlock-gyertyán-fenyő erdőkben bükkfát, valamint foltokban cukortarackot és fehér kőrist (a gazdag termőhelyeken), illetve vörös tölgyet (a szárazabb termőhelyeken) is találunk. A lombkorona alatt olyan kis fákat vagy cserjéket keressünk, mint a boszorkánymogyoró, a juharlevelű viburnum, a fekete nyír, a fekete cseresznye és a vasfa, az erdő talaján pedig csillagvirágot és kanadai májvirágot.

A legtöbb fehérfenyő-állomány, amely elhagyott legelőkből nőtt ki, az ilyen típusú erdei élőhely példája. A termékeny talajokon a fehérfenyőt az erdőszukcessziónak nevezett folyamat során idővel felváltja a bürök vagy a keményfa. Bár a valódi idős erdők ritkák New Hampshire-ben, keressünk olyan erdőket, amelyekben az idős erdők jellemzői, mint például a nagy (>18″ átmérőjű) hemlock vagy bükk foltok a lombkoronában, fiatal fák és cserjék rétegei az aljnövényzetben, sok álló holtfa (“snags”) és rengeteg korhadó fa a talajon. A nagyméretű üreges fák, a vizes élőhelyek, a makkokban gazdag tölgyesek, a szivárgások és a “lombkorona feletti” fenyők (az erdő többi része fölé magasodó extra magas fenyők) különösen gazdaggá teszik a Hemlock-Hardwood-Pine erdők egyes területeit a vadvilág számára.

Hol találhatók Hemlock-Hardwood-Pine erdők NH-ban?

Belknap, Merrimack, Hillsborough, Cheshire és Carroll megyék nagy részét hemlock-hardwood-pine erdők borítják, kiváló példák találhatók a tamworthi Five Finger Pointban, a wiltoni Sheldrick Forest Preserve-ben és a New Hampshire-i Egyetem College Woods-ban Durhamben. A Hemlock-hardwood-pine erdők a jobb oldali térkép árnyékolt területein láthatók.

Miért fontosak a Hemlock-hardwood-pine erdők?

A Hemlock-hardwood-pine erdők az az élőhely, amely számos kisebb és egyedi élőhelytípust vesz körül és támogat New Hampshire déli részén. A legtöbb vadon élő állat, amely tavaszi medencéket, mocsári élőhelyeket, forrásvizű patakokat, ártereket, bozótosokat, gyepeket vagy tőzeglápokat igényel, a környező erdőket is használja táplálék-, fedezék- vagy szaporodási igényeinek kielégítésére. A Hemlock-keményfa-fenyves erdők gyakoriak, de nem szabad őket természetesnek venni, mivel fontos támogató szerepet játszanak az ökoszisztémában.

Az ezekben az erdőkben található (érett tölgyek és bükkfák által termelt) kukorica és bükk dió fontos táplálék számos faj számára, köztük a fekete medve, az őz, a fodros fajd, a mókus, a mókus és a kék szajkó számára. A ragadozó madarak, például az északi sólyom és a Cooper-sólyom pedig kisemlősökkel táplálkoznak, és a fehér fenyők lombkoronájában fészkelő- és ülőhelyeket találnak. A nagy kiterjedésű hemlock-hardwood-fenyvesek olyan erdei madaraknak nyújtanak élőhelyet, mint a skarlátvörös tangen, a remetelegy, a feketerigó és a feketetorkú zöldike.

A hemlock-hardwood-fenyveseket fenyegető veszélyek

Élhelyvesztés a beépítés miatt
A legnagyobb veszélyt a hemlock-hardwood-fenyves élőhelyekre New Hampshire-ben az jelenti, hogy ezek az erdők lakó- és kereskedelmi célú beépítés miatt vesznek el. New Hampshire évtizedek óta New England élén áll a leggyorsabb népességnövekedéssel, és továbbra is vezeti a régiót az erdőterületek elvesztésében. A fejlesztés tartósan megszünteti az élőhelyeket, ami hatással van mind az erdőben élő vadon élő állatokra, mind azokra az állatokra, amelyek az erdőket más élőhelyek, például a vizes élőhelyek közötti folyosóként használják. A burkolt utak építése és építése szétválasztja a vadon élő állatok populációit, gátolja a vándorlást, növeli a ragadozók számát, és elősegíti a vadon élő állatok és járművek ütközését az utakon.

Hemlock woolly adelgid
A hemlock woolly adelgid egy Ázsiából behurcolt rovar, amely a fiatal és érett hemlock fákat egyaránt megtámadja, és idővel elpusztítja őket. A tűk alján lévő gyapjas anyag jelzi a fertőzést (lásd a jobb oldali képet). Dél-New Hampshire számos városában előfordulnak fertőzött fák. A megelőző vagy védekezési intézkedések (pl. rovarölő szerek) néhány fánál több fánál egyszerre hatástalanok. Ha a hemlock woolly adelgid hatására kevesebb hemlockfa lesz az erdőben, a vadon élő állatok, például a szarvasok, a fajdok, a halászok és a sündisznók számára kevésbé lesz elérhető a kritikus téli fedezék, és ez negatív hatással lesz a költöző vándormadarakra, például a feketetorkú zöld pacsirtára is.

Egységesség
A New Hampshire-i hemlock-gyapjasfenyő-erdők nagy része egykorú, nagyjából 80-100 éves. Ezek a múlt század folyamán a kiterjedt fakitermelés és a gazdaságok elhagyása után nőttek vissza. Az ezekben az erdőkben található számos természetvédelmi szempontból fontos vadon élő állatfaj vonzódik a nagyobb erdőterületen belüli öreg vagy fiatal fák foltjaihoz. A mai erdők nem tartják fenn a vadon élő fajok ugyanolyan nagy változatosságát, mint az idősebb erdők, amelyek különböző korú és méretű élő és holt fákat tartalmaznak. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nagyközönség jobban szereti a nagy kiterjedésű, töretlen, érett erdők látványát. Ennek eredményeképpen az erdőgazdálkodók kevésbé valószínű, hogy olyan nagy kiterjedésű nyílásokat (pl. tisztítóvágásokat) végeznek, amelyekből sok vadon élő faj számára szükséges fiatal erdők nőnek ki.

A nyárfa-keményfa-fenyves erdők éghajlati sebezhetősége

• Mivel ezek az erdőtípusok annyira elterjedtek, az éghajlatváltozás általános hatásai valószínűleg nagyon változóak lesznek, és gyakran a konkrét területi feltételek (talaj, meglévő fajösszetétel stb.) korlátozzák őket. Általánosságban elmondható, hogy a bürök-keményfenyő fajok nagyobb valószínűséggel tolódnak északra vagy a lejtőn felfelé, és felváltják az északi keményfa-tűlevelű erdőkre jellemzőbb fajokat. Az ilyen elmozdulás időzítése a fajok között jelentős eltéréseket mutat, és a vándorlás valószínűleg hosszabb időtávban fog lezajlani, mint amit ez az értékelés figyelembe vesz. Ugyanakkor New Hampshire déli részének egyes területein az appalache-i tölgy-fenyő erdők felválthatják a hemlock-keményfa-fenyő erdőket.
• A gyakoribb zavaró események (pl. hurrikánok, jégviharok, tornádók) valószínűleg az árnyékot nem tűrő, korai szukcessziós fajoknak (papírnyír és nyárfa) kedveznek az árnyékot tűrő, késői szukcessziós fajokkal (bükk és hemlock) szemben. A nagyobb mértékű zavarás az erdő különböző szérális fázisainak relatív arányát is megváltoztatná.
• A melegebb és/vagy szárazabb körülmények között egyes erdei kártevők valószínűleg növekedni fognak (pl. a hemlock wooly adelgid). Különösen az adelgid képes jelentős mennyiségű hemlockot eltávolítani és drámaian megváltoztatni az erdő összetételét.
• Mind a zavarás, mind a kártevőkkel/patogénekkel kapcsolatos pusztulás nagyobb fakitermelési területeket és ebből eredő élőhelyi változásokat eredményezhet. Ez viszont hatással lehet a tápanyag-körforgásra és a helyi hidrológiára.

Kattintson ide a Hemlock-Hardwood-Pine Climate Assessmentért, amely az Ecosystems and Wildlife Climate Change Adaptation Plan (2013), an Amendment to the NH Wildlife Action Plan

Wildlife Found in Hemlock-Hardwood-Pine Forests

Az itt felsorolt vadon élő fajok a hemlock-hardwood-pine erdőket használó vadon élő állatok egy része. Figyelje ezeket a fajokat, és kövesse a természetvédelmi irányelveket, hogy segítsen fenntartani vagy javítani a Hemlock-keményfa-fenyő élőhelyeket. a természetvédelmi szempontból fontos fajok – azok a vadon élő állatfajok, amelyeket a vadvédelmi cselekvési tervben a legnagyobb védelemre szorulóként határoztak meg – az NH Wildlife Action Plan profiljaihoz kapcsolódnak.

• American toad
• American woodcock
• Barred owl
• Black bear
• Black-throated green warbler
• Blackburnian warbler
• Blanding’s turtle**
• Blue-spotted salamander
• Bobcat
• Broad-winged hawk
• Canada warbler
• Cerulean warbler
• Cooper’s hawk
• Eastern pipistrelle
• Eastern red bat
• Eastern small-footed bat
• Eastern towhee
• Flying squirrel
• Fisher
• Jefferson’s salamander
• Moose
• Northern goshawk
• Northern long-eared bat
• Pine elfin butterfly
• Porcupine
• Purple finch
• Red-breasted nuthatch
• Red-shouldered hawk
• Red squirrel
• Ribbon snake
• Ruffed grouse
• Silver-haired bat
• Six-spotted tiger beetle
• Smooth green snake
• Spotted turtle*
• Timber rattlesnake**
• Veery
• Whip-poor-akarat
• Facska nimfa lepke
• Fehérfarkú szarvas
• Vadgulyás
• Facska rigó
• Facska teknős

*államilag veszélyeztetett fajok, **államilag veszélyeztetett fajok

A Hemlock-keményfa-fenyves erdőkre vonatkozó természetvédelmi irányelvek

• A nagy kiterjedésű (>1000 hektár) hemlock-keményfa-fenyves erdők megóvása a beépítéstől élőhelyet biztosít a széleskörű vadvilág számára, mint például a fekete medve, a hiúz, az északi sólyom, a Cooper-sólyom és a kopasz sas.
• Rendszeresen ellenőrizze a hemlockfákat a hemlock woolly adelgid jelenlétére. Az új kitörések megelőzése és megszüntetése, valamint az új fertőzések felszámolása a leghatékonyabb védekezés. A University of New Hampshire Cooperative Extension és az N.H. Division of Forests & Lands segíthet az azonosításban és a védekezési lehetőségekben.
• Mind a földvédelmi, mind a földgazdálkodási erőfeszítések esetében a hemlock-keményfa-fenyő élőhelyekre kell összpontosítani, amelyeket olyan egyedi jellemzők jellemeznek, mint például:
  • A nagy fákkal rendelkező területek (>18″ átmérőjűek), amelyek fontosak a denevérek és a sólymok fészkei számára, valamint a medvék, denevérek, madarak és más vadon élő állatok jövőbeli holtfái és odúfái.
  • Sziklás sziklák, amelyek napozóhelyet biztosítanak a hiúznak.
  • Vizes élőhelyek, patakok, tavak vagy szivárgók közelében lévő erdős területek, amelyek nedves élőhelyet biztosítanak a fakopáncs, a kékfoltos szalamandra, a szalagkígyó és számos énekesmadár számára.
  • Fiatal, újranövő erdők területei (lásd a jobb oldali képet), amelyek kritikus élőhelyet biztosítanak számos természetvédelmi szempontból fontos vadon élő fajnak, például az amerikai fajdnak, a kanadai pacsirtának és a hiúznak. Az éger, a nyárfa, a nyír és a cseresznye foltjai különösen értékesek a vadon élő állatok számára.
  • Az idős erdőterületek olyan öregkori jellegzetességekkel rendelkeznek, mint:
    • sok horgas és üreges fa,
    • a fák méretének változatossága, beleértve a fiatal és idős fákat is, amelyek az erdő minden szintjén nőnek,
    • kidőlt, korhadó fák az erdő talaján,
    • a lombkoronában lévő rések, ahol fák kidőltek vagy kivágták őket.

• Az erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával dolgozzon a fák korosztályainak és fafajtáinak keverékének megújításán. A korosztályok teljes skálája, jól eloszlatva a tájban, fontos a hemlock-keményfa-fenyő élőhelyektől függő vadvilág nagy változatosságának fenntartásához. További információt arról, hogy az erdőgazdálkodás hogyan javíthatja az élőhelyeket, a Good Forestry in the Granite State, 2. kiadás című kiadványban talál.
• A fiatal, megújuló erdei élőhelyek folyamatos kínálatának biztosítása legalább 2 hektár méretű foltokban a vadon élő állatok, bogyótermő cserjék, keményfa tuskók és a “korai szukcessziós” élőhelyek más kulcsfontosságú jellemzői (lásd Shrublands) érdekében. Minél nagyobb az erdőnyílás vagy a tarvágás, annál nagyobb előnyökkel jár a költő madarak számára, beleértve a környező erdőkben költő madarakat is. Az új erdőnyílások vadon élő állatok számára nyújtott előnyeinek maximalizálása érdekében hozzon létre új, legalább 5 hektár méretű foltokat közműfolyosók, bokros vizes élőhelyek vagy bozótos régi mezők közelében.
• Mindig konzultáljon egy engedéllyel rendelkező New Hampshire-i erdész szakemberrel, mielőtt fakitermelést hajtana végre a birtokán. Ismerje meg és tartsa be a vizes élőhelyek és víztestek közelében történő fakitermelésre vonatkozó összes törvényt. Follow established Best Management Practices, and harvest timber near wetlands only when the soils are either frozen (winter) or very dry (summer).

Resources for Hemlock-Hardwood-Pine Forests

• Habitat Stewardship Brochure for Hemlock-Hardwood Pine Forests – order hard copies.
• Good Forestry in the Granite State, 2nd Edition
• Highgrade Harvesting: Understand the Impacts, Know Your Options
• VT Audubon Forest Birds Initiative
• More publications on Habitat Management, and Habitat
• More publications on Woodlot Management
• NH Division of Forests & Lands, Forest Health Bureau

Photo credits this page: Robert Anderson, USDA Forest Service; Malin Clyde, UNH Cooperative Extension; Ben Kimball, NH Natural Heritage Bureau; Scott A. Young.

A weblap és a hozzá tartozó Habitat Stewardship kiadványok elkészítéséhez szükséges kutatásokat az UNH Cooperative Extension munkatársai végezték a Sustainable Forestry Initiative és az NH Fish & Game

támogatásával.