Vénusz

Vénusz a római mitológiában a szerelem, a szex, a szépség és a termékenység istennője volt. Ő volt a görög Aphrodité római megfelelője. A római Vénusz azonban a görög Aphroditénál több képességgel is rendelkezett; ő volt a győzelem, a termékenység, sőt a prostitúció istennője is. Hésziodosz Teogóniája szerint Aphrodité a tenger habjából született, miután Szaturnusz (görögül Kronosz) kasztrálta apját, Uránuszt (Ouranosz), és annak vére a tengerbe hullott. Ez utóbbi magyarázat tűnik népszerűbb elméletnek a számtalan műalkotás miatt, amelyek a tengerből kagylóban kiemelkedő Vénuszt ábrázolják.

Isteni szeretők & Gyermekek

Vénusznak két fő isteni szeretője volt: a férje Vulkán (Héphaisztosz) és Mars (Árész). Van egy mítosz Vénusz és Mars szerelmi viszonyáról, és arról, hogy Vulkán ravaszul egy hálóval csapdába ejtette őket az ágyban. Ezért Vulkánnak és Vénusznak szerelem nélküli házassága volt, és nem született gyermekük. Bár a szerelem és a szex istennője nem volt meddő; számos gyermeke született különböző istenektől. Marssal együtt szülte Timort (Phobos), a félelem megszemélyesítőjét, aki elkísérte apját a csatába, ikertestvérét, Metust (Deimos), a rettegés megszemélyesítőjét, Concordiát (Harmonia), a harmónia és az egyetértés istennőjét, valamint az Amorokat (Erotes), akik a szerelem különböző aspektusait képviselő szárnyas szerelmi istenségek összessége voltak.

A római költő, Ovidius elbeszéli, hogy Aphrodité Hermaphroditost szült Hermésznek, aki a nőiség és az androgünség megtestesítője volt. Ugyancsak Hermésszel vagy Zeusszal szült Fortunát (Tyche), aki a római vallásban a szerencse és a sors megszemélyesítője volt. Vénuszt a kisebbik istenség, Priapus (egy termékenységisten, akit gyakran abszurdan nagy fallosszal jellemeztek) anyjaként Bacchusnak tulajdonítják. Pausanias szerint a Gráciákat Venus és Bacchus utódainak tartották, de gyakrabban születésüket Jupiternek és Euynome-nak tulajdonítják. A Gráciák azonban Vénusz kíséretének részei voltak az Ámorokkal és Suadela istennővel együtt, aki a romantika, a szerelem és a csábítás birodalmában a meggyőzés istennője volt.

Halandó szeretők, gyermekek, & leszármazottak

Vénusznak több halandó szeretője is volt. A két leghíresebb talán Anchises és Adonis, de ő volt Butes szicíliai király szeretője is, és anyja volt fiuknak, Eryxnek és Paethonnak, akivel együtt szült Szandókuszt, aki a Metamorphoses Cinyrasának apja volt. Ovidius Metamorfózisai (X. könyv) elbeszéli, hogy Vénusz beleszeretett a halandó Adoniszba (vagy a szépsége, vagy Ámor nyila miatt), és megkérte Proserpinát (Perszephonét), hogy gondoskodjon róla, amíg el nem jön érte. A két istennő mindketten beleszerettek a halandóba, ezért addig veszekedtek, amíg Zeusz úgy döntött, hogy Adonisz az év egyharmadát mindegyikükkel tölti, egyharmadát pedig ott, ahol neki tetszik. Végül Vénusszal töltötte az idejét, amíg egy vadkan meg nem ölte.

A Homérosz Aphroditéhez írt himnusza szerint, Anchisest, egy dardaniai herceget, Trója szövetségesét Vénusz csábította el. A nő frígiai hercegnőnek álcázta magát, és elcsábította a férfit; csak kilenc hónappal később fedte fel isteni kilétét. Anchisest megajándékozta fiukkal, Aeneasszal. Vénusz figyelmeztette Anchisest, hogy soha ne hencegjen a viszonyukkal, nehogy Jupiter lesújtson rá. Sajnos Anchises mégis hencegett, és Jupiter villáma megnyomorította. Vergilius Aeneise szerint a trójai Aeneasnak az volt a sorsa, hogy isteni anyja, Vénusz vezetésével megalapítsa Rómát. Vergilius szerint Aeneas fia, Ascanius vagy Iulus, Alba Longa királya volt Róma alapítóinak őse: Romulus és Remus, valamint a Gens (család) Julia. A Gens Julia volt az a család, amelyhez Julius Caesar, Augustus (Octavianus) Caesar és leszármazottai tartoztak.

Templomok, kultuszok, & Fesztivál az ókori Rómában

A Vénusz-templom első megjelenése i. e. 295-ben volt. Ez a Venus Obsequens (engedelmes Vénusz) tiszteletére épült az Aventinus-dombon Q. Fabius Gurges által. Ez a templom azonban görög vonatkozásokkal (Aphrodité-kultuszok) diffundált, és nem volt új alkotás. Kr. e. 217-ben a szibiliai orákulum azt sugallta, hogy ha Róma (amely akkoriban vesztésre állt a második pun háborúban) rá tudja venni Eyrcina Vénuszt (Eryx Vénuszát), hogy a karthágói szilíciai szövetségesekről a rómaiakra cserélje hűségét, akkor a háborút megnyerik. Róma ostrom alá vette Eryxet, pompás templomot ajánlott fel az istennőnek, és képmását visszavitte Rómába. Ez az idegen kép lett végül Róma Venus Genetrix (Vénusz az anya). A Capitolium-dombon Venus Genetrix körül kialakuló kultusz a felsőbb osztályok számára volt fenntartva, de Kr. e. 181-ben és Kr. e. 114-ben a plebejusok számára létrehozták Venus Eycina és Venus Verticordia (Venus a szívek megváltoztatója) templomait és kultuszát.

Vénusz hónapja április volt (a tavasz és a termékenység kezdete), amikor a legtöbb ünnepét tartották. Április elsején tartották Venus Verticordia tiszteletére a Veneralia nevű ünnepet. 23-án tartották a Vinalia Urbana-t, amely egy borünnep volt, amely Vénusznak (a profán bor istennőjének) és Jupiternek is szólt. Augusztus 10-én tartották a Vinalia Rusticiát. Ez volt Venus legrégebbi ünnepe, és Venus Obsequens alakjához kapcsolódott. Szeptember 26-án tartották Venus Genetrix, Róma anyjának és védelmezőjének ünnepét.