Vér 4: Passzív vérnyomok – helyszínelés

Cél: Hogyan elemzik a tudósok a vérnyomokat?

Viscosity: Viscosity is defined as a fluid’s resistance to flow. The more viscous a substance is, the more slowly it will flow. The SI unit for viscosity is the Pascal second. Fluid viscosity is compared to water that has a viscosity of one. Blood is thicker than water and is viscous primarily due to the cellular component. The viscosity of some common substances, including blood:

Surface tension: Surface tension is the force that pulls the surface molecules towards the interior of a liquid, decreasing the surface area and causing the liquid to resist penetration or separation. Surface tension is the tendency of the surface of a liquid to contract to the smallest area possible. The fluid is able to do this as the cohesive forces are stronger on the surface of liquids as there are no neighbouring molecules above. Ennek eredményeként a molekulák és a felszínen lévő legközelebbi szomszédaik között erősebbek a vonzóerők; a felületi feszültség erő valójában felfelé ható erőt fejt ki. A felületi feszültség olyan, mintha egy rugalmas film lenne a felszínen.
A felületi feszültség fontos a vérfoltok mintázatának elemzésében, mivel;
a gravitációs erőnek le kell győznie a vér felületi feszültségét, mielőtt a vércsepp le tud esni, és a vércseppek a felületi feszültségnek köszönhetően sértetlenek maradnak, amikor a levegőben mozognak.

A sűrűséget az egységnyi térfogatra jutó tömegként határozzuk meg. A víz sűrűsége 1000 kg/m3. A vér sűrűsége arányos a vér teljes fehérjekoncentrációjával vagy sejtes összetevőjével, és csak kis mértékben befolyásolják a plazmában oldott egyéb ionok, gázok stb. A vérplazma sűrűsége körülbelül 1025 kg/m3 , a vérben keringő vérsejtek sűrűsége pedig körülbelül 11 25 kg/m3 . A teljes emberi vér átlagos sűrűsége körülbelül 1060 kg/m3 .

Vércseppek: A vértömegre kifejtett erő hatására a tömeg cseppekre bomlik. Ahogy a vércsepp a levegőben halad, a felületi feszültség miatt megtartja gömb alakját. A kisebb cseppek (1 mm átmérőjűek és kisebbek) szinte tökéletes gömbök, míg a nagyobb cseppek a cseppre ható egyéb erők miatt oszcillálnak. A cseppek mozgás közben nem “törnek szét”; más erőnek kellene hatnia ahhoz, hogy a cseppek tovább osztódjanak. Az oszcilláció általában nincs hatással a keletkező fröccsenés mintázatára, kivéve azokat az eseteket, amikor csak néhány folt van, és ezek a forrástól kevesebb mint 100 cm-re lévő felületeken vannak jelen.
Hatás: Amikor egy vércsepp 90 fokban vízszintes felületre csapódik, kör alakú foltot hoz létre. Ha a felület textúrája sima, például üveg vagy csiszolt csempe, a felületi feszültség a cseppet a kör alakú mintázatban tartja. Lényegében a felület befolyásolja a kiáramlást. A felületi feszültség biztosítja, hogy a csepp egyenletesen omoljon össze, azonban a sima felület azt jelenti, hogy a perem kiáramlása egyenletes.