Véralvadási zavarok (hiperkoagulábilis állapotok)

Vérrögképződés

Amikor megvágja vagy megsérül, a szervezet vérrögképződéssel állítja meg a vérzést. A vérében lévő fehérjék és részecskék, az úgynevezett vérlemezkék, összetapadnak, és kialakítják a vérrögöt. A vérrögképződés folyamatát véralvadásnak nevezzük. A normális véralvadás fontos egy sérülés során, mivel segít megállítani a vágás vérzését, és elindítja a gyógyulási folyamatot.

A vérnek azonban nem szabadna megalvadnia, amikor csak a testben mozog. Ha a vér túlságosan hajlamos az alvadásra, azt hiperkoagulábilis állapotnak vagy trombofíliának nevezzük.

Veszélyesek a hiperkoagulábilis állapotok?

A hiperkoagulábilis állapotok veszélyesek lehetnek, különösen akkor, ha ezeket az állapotokat nem megfelelően azonosítják és kezelik. A hiperkoagulábilis állapotokban szenvedő embereknél megnő a vérrögök kialakulásának kockázata az artériákban (a vért a szívtől elszállító erek) és a vénákban (a vért a szívhez szállító erek). Az érben lévő vérrögöt trombusnak vagy embóliának is nevezik.

A vénákban vagy a vénás rendszerben lévő vérrögök a véráramban haladva mélyvénás trombózist (vérrög a medence, a láb, a kar, a máj, a belek vagy a vesék vénáiban) vagy tüdőembóliát (vérrög a tüdőben) okozhatnak.

Az artériákban lévő vérrögök növelhetik a stroke, a szívroham, a súlyos lábfájdalom, a járási nehézség vagy akár egy végtag elvesztésének kockázatát.

Mi okozza a hiperkoagulábilis állapotokat?

A hiperkoagulábilis állapotok általában genetikai (öröklött) vagy szerzett állapotok. A rendellenesség genetikai formája azt jelenti, hogy a személy a vérrögképződésre való hajlammal születik. A szerzett állapotok általában műtét, trauma, gyógyszerek vagy olyan betegség következményei, amely növeli a hiperkoagulábilis állapotok kockázatát.

Az öröklött hiperkoagulábilis állapotok közé tartoznak:

• V Leiden faktor (a leggyakoribb)
• Prothrombin génmutáció
• A véralvadást megakadályozó természetes fehérjék (például antitrombin, protein C és protein S)
• A homocisztein emelkedett szintje
• A fibrinogén emelkedett szintje vagy diszfunkcionális fibrinogén (diszfibrinogenémia)
• A VIII. faktor (még vizsgálják, mint örökletes állapotot) és más faktorok, köztük a IX. és XI. faktor emelkedett szintje
• A fibrinolitikus rendszer rendellenes működése, beleértve a hypoplasminogenémiát, dysplasminogenémiát és a plazminogénaktivátor-inhibitor (PAI-1 )

A szerzett hiperkoagulábilis állapotok közé tartoznak:

• Cancer
• Some medications used to treat cancer, such as tamoxifen, bevacizumab, thalidomide and lenalidomide
• Recent trauma or surgery
• Central venous catheter placement
• Obesity
• Pregnancy
• Supplemental estrogen use, including oral contraceptive pills (birth control pills)
• Hormone replacement therapy
• Prolonged bed rest or immobility
• Heart attack, congestive heart failure, stroke and other illnesses that lead to decreased activity
• Heparin-induced thrombocytopenia (decreased platelets in the blood due to heparin or low molecular weight heparin preparations)
• Lengthy airplane travel, also known as “economy class syndrome”
• Antiphospholipid antibody syndrome
• Previous history of deep vein thrombosis or pulmonary embolism
• Myeloproliferative disorders such as polycythemia vera or essential thrombocytosis
• Paroxysmal nocturnal hemoglobinuria
• Inflammatory bowel syndrome
• HIV/AIDS
• Nephrotic syndrome (too much protein in the urine)

Get useful, helpful and relevant health + wellness information

enews