Véralvadási zavarok (hiperkoagulábilis állapotok)
Vérrögképződés
Amikor megvágja vagy megsérül, a szervezet vérrögképződéssel állítja meg a vérzést. A vérében lévő fehérjék és részecskék, az úgynevezett vérlemezkék, összetapadnak, és kialakítják a vérrögöt. A vérrögképződés folyamatát véralvadásnak nevezzük. A normális véralvadás fontos egy sérülés során, mivel segít megállítani a vágás vérzését, és elindítja a gyógyulási folyamatot.
A vérnek azonban nem szabadna megalvadnia, amikor csak a testben mozog. Ha a vér túlságosan hajlamos az alvadásra, azt hiperkoagulábilis állapotnak vagy trombofíliának nevezzük.
Veszélyesek a hiperkoagulábilis állapotok?
A hiperkoagulábilis állapotok veszélyesek lehetnek, különösen akkor, ha ezeket az állapotokat nem megfelelően azonosítják és kezelik. A hiperkoagulábilis állapotokban szenvedő embereknél megnő a vérrögök kialakulásának kockázata az artériákban (a vért a szívtől elszállító erek) és a vénákban (a vért a szívhez szállító erek). Az érben lévő vérrögöt trombusnak vagy embóliának is nevezik.
A vénákban vagy a vénás rendszerben lévő vérrögök a véráramban haladva mélyvénás trombózist (vérrög a medence, a láb, a kar, a máj, a belek vagy a vesék vénáiban) vagy tüdőembóliát (vérrög a tüdőben) okozhatnak.
Az artériákban lévő vérrögök növelhetik a stroke, a szívroham, a súlyos lábfájdalom, a járási nehézség vagy akár egy végtag elvesztésének kockázatát.
Mi okozza a hiperkoagulábilis állapotokat?
A hiperkoagulábilis állapotok általában genetikai (öröklött) vagy szerzett állapotok. A rendellenesség genetikai formája azt jelenti, hogy a személy a vérrögképződésre való hajlammal születik. A szerzett állapotok általában műtét, trauma, gyógyszerek vagy olyan betegség következményei, amely növeli a hiperkoagulábilis állapotok kockázatát.
Az öröklött hiperkoagulábilis állapotok közé tartoznak:
- V Leiden faktor (a leggyakoribb)
- Prothrombin génmutáció
- A véralvadást megakadályozó természetes fehérjék (például antitrombin, protein C és protein S)
- A homocisztein emelkedett szintje
- A fibrinogén emelkedett szintje vagy diszfunkcionális fibrinogén (diszfibrinogenémia)
- A VIII. faktor (még vizsgálják, mint örökletes állapotot) és más faktorok, köztük a IX. és XI. faktor emelkedett szintje
- A fibrinolitikus rendszer rendellenes működése, beleértve a hypoplasminogenémiát, dysplasminogenémiát és a plazminogénaktivátor-inhibitor (PAI-1 )
A szerzett hiperkoagulábilis állapotok közé tartoznak:
- Cancer
- Some medications used to treat cancer, such as tamoxifen, bevacizumab, thalidomide and lenalidomide
- Recent trauma or surgery
- Central venous catheter placement
- Obesity
- Pregnancy
- Supplemental estrogen use, including oral contraceptive pills (birth control pills)
- Hormone replacement therapy
- Prolonged bed rest or immobility
- Heart attack, congestive heart failure, stroke and other illnesses that lead to decreased activity
- Heparin-induced thrombocytopenia (decreased platelets in the blood due to heparin or low molecular weight heparin preparations)
- Lengthy airplane travel, also known as “economy class syndrome”
- Antiphospholipid antibody syndrome
- Previous history of deep vein thrombosis or pulmonary embolism
- Myeloproliferative disorders such as polycythemia vera or essential thrombocytosis
- Paroxysmal nocturnal hemoglobinuria
- Inflammatory bowel syndrome
- HIV/AIDS
- Nephrotic syndrome (too much protein in the urine)
enews
Cleveland Clinic is a non-profit academic medical center. Advertising on our site helps support our mission. We do not endorse non-Cleveland Clinic products or services. Policy