Vanna White a Szerencsekerékből sosem volt senkinek a segítője
Vanna White egy amerikai ikon – nem abban a túlzó módon, ahogyan azt a médián keresztül sorolják, hanem a valódi, valódi módon. A Szerencsekerék képernyős duójának egyik feleként ő a rejtvénytábla őrzője, aki egykor a betűket keltette életre egy kocka megfordításával. Ma már a szavak digitálisak, és csak egy koppintást igényelnek, és 37 évnyi kamera előtti szereplés után biztos benne, hogy több ezer mérföldet járt már be, mindezt a szavak felfedése érdekében, amelyek több ezer és ezer dollárnyi hihetetlen pénzzel és nyereményekkel érnek fel.
A héten először változott meg a szerepe. A műsorvezető Pat Sajakot sürgősségi műtéten kellett átesnie, és White-ot az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be és vegye át a műsorvezetői feladatokat három hétre. Az epizódokat már leforgatták, Sajak felépült, és visszavette a műsorvezetői feladatokat, de néhány hétre Vanna csendesebbé vált a Kerékben.
Félreértés ne essék – a műsorvezetői feladatra nem pályázik, és nem is előléptetésként vagy lefokozásként tekint rá. Vanna White senkinek sem a segédje. Ő egy amerikai intézmény egyik fele, és a puzzle-kerék ugyanolyan fontos, mint az a férfi (vagy nő), aki a kereket forgatja.”
Esquire ellopott néhány percet az idejéből, hogy beszéljen arról, milyen volt az a három hét műsorvezetés, hogyan alkottak Sajakkal egy megbonthatatlan csapatot, és hogy a puzzle-táblán való munka ugyanolyan fontos, mint a műsorvezetői hely. És bónusz: még egy magánhangzót sem kellett vennünk tőle. Az interjút a hosszúság és az érthetőség kedvéért enyhén szerkesztettük.
Esquire: Fel kell tennem a nyilvánvaló kérdést, amit tudom, hogy valószínűleg már legalább egy tucatszor feltettek neked. Milyen érzés a kormány melletti helyre lépni?
Vanna White: Olyan, mintha az első bázist játszottam volna ebben a labdajátékban, és egyszer csak odajön a kapitány, és azt mondja, hogy ma te leszel a dobó. Ez olyan, mintha, ó, várj, tudom, hogyan kell az első bázison játszani, és tudom, hogyan kell játszani a játékot, de egy másik pozícióba helyezni magam teljesen más.
ESQ: Természetesen.
VW: Nagyon ideges voltam, de úgy éreztem, hogy a show-nak folytatódnia kell. Megcsinálom Patért és mindenki másért, érted? Azt hiszem, az emberek jól érzik magukat velem és Pat-tel. Már 37 éve együtt látnak minket, és úgy gondoltam, hogy nagyon furcsa lenne, ha valaki más állna ott fent, így hát én léptem be.
ESQ: Nos, olyan természetesnek tűnt, szinte azonnal. Ez olyasmi, amit már korábban is meg akartál csinálni?
VW: Nem. Nem. Ez nem az én világom. Soha nem is gondoltam rá. Csak úgy megtörtént, és nem volt elég időm gondolkodni rajta.
ESQ: Úgy tűnik, mintha lenne egy olyan beszélgetéses eleme a műsorvezetésnek, amit talán még nem tapasztaltál korábban, de úgy tűnik, nagyon gyorsan rájöttél. Aggasztott ez egyáltalán?
VW: Igen, mert már régóta csinálom ezt, és soha nem hallasz engem beszélni, igaz? Azt hiszem, az elmúlt pár napban több szót hallottál tőlem, mint 37 év alatt.
ESQ: De azért is király, mert mindannyian hozzászoktunk, hogy Pat vezeti a műsort, de – azt hiszem, tegnap este lehetett – tettél egy megjegyzést az egyik versenyző cipőjére. Pat nem tett volna ilyet. Egy teljesen más szemszögből nézheted a következő pár hétben.
VW: Nem, ez az! Vannak különbségek a személyiségek között, tudod? Amit én érdekesnek találok, azt Pat talán nem. Szerintem nagyon érdekes volt a cipője. Én akartam egy párat azokból a cipőkből; biztos vagyok benne, hogy Pat nem. Mindenki másképp lát valamit, úgyhogy én csak önmagam voltam ott fent. Nem próbáltam úgy tenni, mintha ő lennék.
ESQ: Befejezte a forgatást? Tudom, hogy idő előtt leforgatja.
VW: Befejeztük. Három hét műsort csináltam, és természetesen ezen a héten és a jövő héten két olyan hét lesz adásban, aminek én voltam a házigazdája, majd január 6-án egy olyan hét lesz adásban, aminek én voltam a házigazdája.
ESQ: Pat most jól van, igaz?
VW: Remekül van. Múlt csütörtökön kezdtük újra, és a múlt héten két hét műsort forgattunk, és most itt vagyunk ma. Ma és holnap is forgatunk. Visszatért a normális kerékvágásba!
ESQ: Tudsz nekünk egy apró tippet adni, hogy ki lesz végül Mickey és Minnie helyettese a rejtvénytábla forgatóként a futás utolsó hetében?
VW: Nem, sajnálom! Ez egy meglepetés. Be kell hangolódnotok.
ESQ: Néha a legjobb meglepetésekre érdemes várni.
VW: Kellemes meglepetés lesz, mindenki imádni fogja.
ESQ: Gyerekkorom óta figyellek téged. Mindenki ismeri Patet és Vannát, de úgy képzelem, hogy a mostani kislányok és az akkori kislányok számára is nagyon-nagyon klassz lehet látni, ahogy a vezetői székbe kerülsz. Mit gondolsz erről?
VW: Én nem így gondolom; én úgy gondolom, hogy a csapatért tettem. Nem érzem úgy, hogy az én munkám a vezetőségben alacsonyabb rendű lenne, mint Paté a volánnál. Érted, hogy mire gondolok? Szerintem mindketten egyenrangúak vagyunk, és az emberek azt kérdezték: “Mit szólnál ahhoz, ha több nő vezetne műsorokat?”. Ez olyan, mintha, hé, ha műsorvezető akarsz lenni, csak rajta. Én nem azt mondom: “Húúúú, most már én vezetem a műsort, én vagyok a főnök”.
Nem így gondolom. Én csak úgy gondolok rá, hogy a műsor része vagyok. Nem vagyok jobb, mint bárki más. Úgy értem, igen, én vezetem a műsort, ami elég ijesztő. De nem úgy gondolok erre, mintha fel lennék hatalmazva, bizonyos értelemben. Érthető ez?
ESQ: Igen.
VW: Azt hiszem, egyenlő vagyok mindenkivel. Van 150 alkalmazottunk és stábtagunk. Nem csak én vagyok ott fent. 150-en vagyunk, akik az egész műsort összerakjuk. Szóval mindannyiunknak megvan a maga szerepe.
ESQ: És nem akarom megsérteni Patet, de nem látom, hogy ő olyan kilométereket tesz meg egy pár magassarkú cipőben, mint te a múltban.
VW: Ez igaz! Az én pozícióm sokkal inkább, hogy is mondják? Sokkal keményebben dolgozom. Több ezer kilométert gyalogoltam. Neki pedig nem kellett ezt megtennie. A sarkamban, nem kevesebb.
ESQ: Ha a jövőben valaha is létezne egy őrült világ, ahol lehetőséged lenne oda-vissza váltogatni talán a rejtvénytábla és a házigazdai feladatok között, lenne valami, amit valaha is szeretnél?
NW: Nem. Szeretem a rejtvénytáblámat, a rejtvénytáblámon akarok maradni. És nincs is konkurencia. Ez Pat munkája, én pedig őt helyettesítem. Nem akarom átvenni a helyét.
ESQ: I can’t imagine a Wheel of Fortune without the two of you there together.
VW: That makes two of us. I feel the same way. We are a team.