Vasektómia sikerességi aránya

Hogyan sikertelen a vazektómia?

1.) Védekezés nélküli közösülés közvetlenül a vazektómia után

Egyik módja a sikertelenségnek az, amikor a terhesség a vazektómia elvégzése után következik be, de még azelőtt, hogy a vazektómia helyétől lefelé megmaradt élő spermiumok teljesen “kiürülnének” a rendszerből. Általában 20-25 ejakulációra (vagy 3 hónapra) van szükség ahhoz, hogy a vasektómia után az élő, downstream spermiumok teljesen kiürüljenek a vas deferens csövekből.

A védekezés nélküli szex ezen pont előtt könnyen vezethet mozgékony ejakulált spermiumokhoz és terhességhez. Ez a fajta kudarc könnyen elkerülhető a páciens megfelelő felvilágosításával a fogamzásgátlás egyéb formáinak folyamatos használatáról, amíg az ejakulátum “megtisztul” a spermiumoktól a vasektómia után.

2). Rekanalizációs kudarc

Sokkal ritkábbak azok a vasektomiák, amelyek azért nem sikerülnek, mert az elzáródott spermavezetékek a beavatkozás után az egyik vagy mindkét oldalon visszakapcsolódnak, ezt nevezik rekanalizációs kudarcnak is. Ennek gyakorisága elsősorban attól függ, hogy az elzáródást a sebész a vazektómiás beavatkozás során egyáltalán hogyan hozta létre. Ne feledje, hogy a spermiumoknak farka van és gyorsan mozognak; az a feladatuk, hogy olyan ismeretlen területeket hódítsanak meg, mint a női reproduktív traktus. Amikor olyan elzáródást érnek el, mint amilyet a vasektómia idézett elő, megpróbálnak behatolni oda is. A vazektómia utáni korai időszakban az elzáródást alkotó hegszövet jellemzően puhább, és az élő spermiumok könnyebben áthatolhatnak rajta, mint ugyanezen hegszöveten, miután az néhány hónappal később keresztkötődött és megkeményedett. Az érzékenység ezen időszakában, általában a beavatkozást követő 4 hónapon belül, az ondóvezeték végei valójában nem kapcsolódnak újra, hanem a köztük lévő puha hegszövetet sok apró “lyuk” tarkítja, és “svájci sajt” kinézetűvé válik, ahol a spermiumok átjutottak rajta a másik oldalra. Így a spermiumok sok apró járatot hoznak létre, hogy megkerüljék az elzáródást. Ez a hibamintázat jellemzően megfelelő, csökkenő spermiumszámként jelentkezik az ejakulátumban a vasektómia után, amely aztán nem csökken tovább, hanem állandó marad, vagy akár emelkedik is. Az olyan technikák, mint a nem felszívódó sebészeti klipszek vagy varratok használata, a levágott vas deferensek mindkét végének egymástól való eltávolítása (fasciális interpozíció) vagy a csövek belső nyílásának alapos kiégetése (kauterizáció) a legalacsonyabb rekanalizációs arányokkal jár. Két vagy több ilyen technika kombinálása még jobban csökkentheti a rekanalizációs arányt, mint az egyik megközelítés alkalmazása önmagában. Dr. Turek eljárásában a rekanalizációs ráta < 1/1500 eset.

3.) Tapasztalatlan sebész

A vazektómia végül azért is meghiúsulhat, mert az eljárás során nem megfelelően azonosítják a spermavezetékeket, és nem sikerül mindkét oldalt elzárni. A vas deferens csövek a herezacskóban vannak más struktúrákkal együtt, beleértve a vérereket és az idegeket. Ha a vas deferenseken kívül valami mást választanak ki az elzárásra, a spermiumok az ejakulátumban maradnak. Ez azt eredményezi, hogy a vazektómia után az ejakulátumban a spermiumok száma tartósan megmarad, és gyakran normális. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan korábbi herezacskóműtétek esetén, amelyek elhomályosíthatják az anatómiát, beleértve a herevisszahajlás nélküli herék műtétjét és a korábbi vazektómia visszafordítását. Ez elkerülhető, ha tapasztalt (legalább 250 esetet megért) vazektómiás szakembert választ az eljárás elvégzéséhez.