Vietnámi emberek
Anthropometria
Stephen Pheasant (1986), aki anatómiát, biomechanikát és ergonómiát tanított a londoni Royal Free Hospitalban és a University College-ban, azt mondta, hogy a kelet-ázsiai és délkelet-ázsiai embereknek arányosan rövidebbek az alsó végtagjai, mint az európaiaknak és a fekete-afrikaiaknak. Pheasant szerint a kelet-ázsiai és délkelet-ázsiai emberek arányosan rövid alsó végtagjai olyan különbség, amely a japán embereknél a legjellemzőbb, a koreai és kínai embereknél kevésbé, a vietnami és thai embereknél pedig a legkevésbé jellemző.
Nguyen Manh Lien (1998) a Vietnami Atomenergia Bizottságtól jelezte, hogy a 17-19 éves vietnamiak átlagos ülőmagassága a testmagassághoz viszonyítva 52,59% a férfiaknál és 52,57% a nőknél.
Neville Moray (2005) jelezte, hogy a japán és vietnami pilóták befogadásához az alapvető pilótafülke geometriájában módosításokra van szükség. Moray szerint a japánoknak hosszabb a törzsük és magasabb a vállpontjuk, mint a vietnamiaknak, de a japánok karhossza nagyjából hasonló a vietnamiakéhoz, így a japánoknál 8 cm-rel, a vietnamiaknál pedig 7 cm-rel közelebb kellene helyezni a pilótához az irányítókart. Moray elmondta, hogy mivel az amerikaiaknál (európai és afrikai származásúaknál) rövidebbek a lábaik, a kormánypedált a japánoknál 10 cm-rel, a vietnamiaknál pedig 12 cm-rel közelebb kell vinni a pilótához.
Kraniometria
Ann Kumar (1998) szerint Michael Pietrusewsky (1992) azt mondta, hogy egy kraniometriai vizsgálat szerint Borneó, Vietnam, Sulu, Jáva és Sulawesi közelebb van Japánhoz, ebben a sorrendben, mint a mongol és a kínai népesség Japánhoz. A kraniometriai vizsgálatban Michael Pietrusewsky (1992) azt mondta, hogy bár a japán emberek egy nagyobb ázsiai klaszterben a mongolokkal, kínaiakkal és délkelet-ázsiaiakkal klasztereződnek, a japán emberek szorosabban illeszkednek több szárazföldi és szigeti délkelet-ázsiai mintához, mint a mongolokhoz és kínaiakhoz.
Hirofumi Matsumura et al. (2001) és Hideo Matsumoto et al. (2009) szerint a japán és a vietnami népet a mai ausztronéziai népekkel rokon északkelet-ázsiai és délkelet-ázsiai népek keverékének tekintik. Az északi genetika mennyisége azonban magasabb a japánoknál, mint a vietnámiaknál, akik közelebb állnak más délkelet-ázsiaiakhoz (thai vagy bamar népek).
Bradley J. Adams, New York város törvényszéki antropológusa a New York-i törvényszéki főorvos hivatalában azt mondta, hogy a vietnami embereket a mongoloidok közé lehetne sorolni.
Egy 2009-es törvényszéki antropológiáról szóló könyv szerint a vietnami koponyák gracilebbek és kevésbé nemileg dimorfak, mint az amerikai őslakosok koponyái.
Matsumura és Hudson (2005) szerint a fogászati jellemzők széles körű összehasonlítása azt jelezte, hogy a modern vietnámiak és más modern délkelet-ázsiaiak északi forrásból származnak, ami a regionális folytonossági hipotézis helyett a bevándorlási hipotézist támogatja, mint a modern délkelet-ázsiaiak eredetének modelljét.
Genetika
A vietnámiak szoros genetikai kapcsolatot mutatnak más délkelet-ázsiaiakkal. A Geno 2.0 Next Generationben használt vietnami (Kinh) referenciapopuláció 83%-a délkelet-ázsiai & Óceánia, 12%-a kelet-ázsiai és 3%-a dél-ázsiai.
Kim Wook et al. (2000) szerint genetikailag a vietnamiak nagyobb valószínűséggel klasztereződnek a kelet-ázsiaiakkal, akik közül a vizsgálatban kínaiak, japánok, koreaiak és mongolok DNS-mintáit elemezték, mint a délkelet-ázsiaiakkal, akik közül a vizsgálatban indonézek, filippínók, thaiföldiek és vietnamiak DNS-mintáit elemezték. A tanulmány szerint a vietnamiak voltak az egyetlen olyan népesség a tanulmány filogenetikai elemzésében, amely nem tükrözte a kelet-ázsiai és a délkelet-ázsiai népesség közötti jelentős genetikai különbséget. A tanulmány szerint a vietnamiak nagyobb valószínűséggel a kelet-ázsiaiakkal való csoportosulásának valószínű oka a genetikai sodródás és a különböző alapító populációk. A tanulmány szerint a vietnámi népek és a kelet-ázsiaiak nagyobb valószínűséggel való csoportosulásának alternatív oka a Dél-Kínából származó közelmúltbeli elterjedés. A tanulmány megemlítette, hogy a vietnami DNS-minták többsége Hanoiból származik, amely a Dél-Kínához legközelebb eső régió.
Indokína etnolingvisztikai térképe, 1970
Schurr & Wallace (2002) szerint a vietnamiak genetikai hasonlóságot mutatnak a malajziai népekkel. A tanulmány szerint a malajziai őslakos csoportok, az orang aslik genetikailag némileg köztes helyzetben vannak a malájok és a vietnamiak között. A tanulmány szerint az mtDNS F haplocsoportja a legmagasabb gyakorisággal van jelen a vietnámiaknál, és ennek a haplocsoportnak magas a gyakorisága az orang asliknál is, egy olyan népnél, amellyel a vietnámiak nyelvi kapcsolatban állnak (ausztroázsiai nyelvek).
Jung Jongsun et al. (2010) szerint a genetikai struktúraelemzés jelentős keveredést talált “a vietnámiak (vagy kambodzsaiak) ismeretlen déli őslakosokkal”. A tanulmány azt mondta, hogy a kambodzsaiakat és a vietnamiakat használta a “déli népek” képviseletére, és a tanulmány Kambodzsát (khmer) és Vietnamot (kinh) használta a “dél-ázsiai” populációként. A tanulmány szerint a kínaiak a tanulmány genomtérképén a koreaiak és a vietnamiak között helyezkednek el. A tanulmány azt is mondta, hogy a vietnami emberek a kínai és a kambodzsai emberek között helyezkednek el a tanulmány genomtérképén.
He Jun-dong és társai (2012) 45 populáció NRY haplocsoport-eloszlási gyakoriságának felhasználásával főkomponens-elemzést végeztek, és a második főkomponens szoros rokonságot mutatott a kinh és a vietnamiak között, akik valószínűleg a Kinh a dél-kínai szárazföldi populációkkal, az NRY O-M88 haplocsoport magas gyakorisága miatt. A tanulmány szerint a Kinh gyakran rendelkezik az NRY O-M7 haplocsoporttal, amely a jellegzetes kínai haplocsoport. A vizsgálat hetvenhat Kinh NRY haplocsoportot tartalmazó mintájából huszonhárom haplocsoport (30,26%) O-M88, nyolc haplocsoport (10,53%) pedig O-M7 volt. A tanulmány szerint Észak-Vietnamban feltételezhető, hogy jelentős kínai asszimiláció történt a kinh népbe történő bevándorlás révén.
Egy 2015-ös tanulmány szerint a vietnami (kinh) vizsgálati alanyok több közös genetikai változatot mutattak a kínaiakkal, mint a japánokkal.
Sara Pischedda et al. (2017) szerint a modern vietnamiak etnikai eredetének jelentős része a mai Dél-Kínából, kisebb része pedig egy thai-indonéz kompozitból származik. A tanulmány szerint az admixtúra-elemzés azt mutatja, hogy a vietnami kinh-nek van egy fő része, amely a kínaiaknál a leggyakoribb, és két kisebb része, amelyek a malajziai bidayuh és a proto-malájoknál a legelterjedtebbek. A tanulmány szerint a többdimenziós skálázási elemzés azt jelzi, hogy a vietnami kinh közel áll a malájokhoz, a thaiföldiekhez és a kínaiakhoz, és a tanulmány szerint a malájok és a thaiföldiek azok a minták, amelyek a vietnami génállományban a kínaiakkal keveredhettek. A tanulmány szerint a vietnami mtDNS genetikai variációja jól illeszkedik a Délkelet-Ázsiában megfigyelhető mintázathoz, és a tanulmány szerint a vietnamiak többségének mtDNS haplotípusai az M7 (20%) és az R9’F (27%) kládokba csoportosulnak, amelyek olyan kládok, amelyek Délkelet-Ázsiában általában is dominálják az anyai vonalakat.
A Vinmec Medical System kutatócsoportja közzétette a vietnami genom dekódolási projekt (2019) első eredményeit. A vietnami genom elemzése kimutatta a Kinh népesség más népességektől való eltérését. A kelet-ázsiai népességből a vietnami kinh népességbe történő interferencia és génátvitel elhanyagolható. A Kinh-populáció genetikai variációjának körülbelül egyharmada nem fordul elő a Han-kínai populációban és fordítva. Az adatok megerősítik, hogy a Kinh és a thai népesség genomjai nagyfokú genom-homológiával és szoros evolúciós kapcsolatokkal rendelkeznek. Ez megerősíti azt a tudományos hipotézist, hogy az Afrikából származó emberek Délkelet-Ázsiában telepedtek le, majd délről észak felé vándoroltak a kontinens mélyére.
Y-kromoszóma DNS
Mitokondriális DNS
Genetikai hozzájárulás a koreaiakhoz
Bhak Jong-hwa, az Ulsan Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet (UNIST) biomérnöki tanszékének professzora elmondta, hogy az ősi vietnamiak, akik i. e. 8000 után gyors mezőgazdasági fejlődéssel virágzó népesség voltak, lassan észak felé vándoroltak a Koreai-félsziget és az orosz Távol-Kelet ősi civilizációi felé. Bhak elmondta, hogy a koreai nép a Kínán keresztül Kínába érkező, Vietnamból származó földművelő déli mongoloidok, a Koreai-félszigeten élő vadászó-gyűjtögető északi mongoloidok és a déli mongoloidok egy másik csoportjának keveredéséből alakult ki. Bhak elmondta: “Úgy véljük, hogy a Vietnamból északra vándorolt ősi lakosok száma messze meghaladja a félszigetet elfoglalókét”, így a koreaiak DNS-ük nagyobb részét a déliektől örökölték.
A későbbi történelemben a koreai és a vietnami arisztokrácia között keveredések történtek, különösen a Lý-dinasztia egyik örökösét, Lý Long Tườngot érintő, a Goryeo-ba száműzött Lý Long Tườngot, aki a Koreai-félszigeten gyökeret eresztő Hwasan Lee klán ősatyja lett.
Genomszekvenálás vietnami kutatók által
Vietnam több ezer éves, összetett történelemmel rendelkezik. A KHV-nak az Ázsia-szerte élő populációkkal együtt végzett finom genomikai elemzései megvilágították, hogy a KHV és más SEA (délkelet-ázsiai) populációk főként ugyanabból a SEA őshazából származnak. A különböző genomikai elemzések eredményei általában összhangban vannak, és alátámasztják az Afrikából Ázsiába irányuló, dél-észak útvonalat követő népességvándorlás hipotézisét. Érdekes módon felfedezték, hogy a KHV (vietnamiak Hanoiból) és a TAI (thaiföldiek Észak-Thaiföldről) populációk hasonló genomikai struktúrával és szoros evolúciós kapcsolatokkal rendelkeznek. Az eredmények arra utalnak, hogy a KHV adatbázis hasznos lehet a vietnámiakra, valamint más, Ázsiában élő, közeli rokonságban álló populációkra nézve.