What Is Blooms Taxonomy? A Definition For Teachers |

Ask Great Questions

What Is Bloom’s Taxonomy? A Definition For Teachers

by TeachThought Staff

In one sentence, Bloom’s Taxonomy is a hierarchical ordering of cognitive skills that can, among countless other uses, help teachers teach and students learn.

For example, Bloom’s Taxonomy can be used to:

create assessments

plan lessons (see 249 Bloom’s Taxonomy Verbs For Critical Thinking)

evaluate the complexity of assignments

design curriculum maps

develop online courses

plan project-based learning

self-assessment

more

See How To Teach With Bloom’s Taxonomy for more reading.

A Bloom-taxonómia felülvizsgálatának rövid története

A Bloom-taxonómiát Benjamin Bloom alkotta meg 1956-ban, és a tanulási eredmények és célok egyfajta osztályozásaként adta ki, amelyet az azóta eltelt több mint fél évszázadban a digitális feladatok megfogalmazásától és az alkalmazások értékelésétől kezdve a kérdések és értékelések megírásáig mindenre használtak.

A kognitív képességek eredeti sorrendje a következő volt: Tudás, megértés, alkalmazás, elemzés, szintézis és értékelés. A keretrendszert 2001-ben Lorin Anderson és David Krathwohl átdolgozta, így született meg a felülvizsgált Bloom-taxonómia. A legjelentősebb változás a “szintézis” elhagyása és az “alkotás” mint a Bloom-taxonómia legmagasabb szintjének hozzáadása volt. És mivel ez a legmagasabb szint, ebből az következik, hogy ez a legösszetettebb vagy legigényesebb kognitív készség – vagy legalábbis a kognitív feladatok egyfajta csúcsát jelenti.

Hogyan hasznos a Bloom-taxonómia a tanárok számára

Egy külön bejegyzésben foglalkozunk azzal, hogy pontosan hogyan használhatják a tanárok a Bloom-taxonómiát. A Bloom-taxonómia népszerűségének számos oka van (amelyek valószínűleg megérdemelnének egy saját cikket, hogy feltárjuk őket). Egyelőre azonban egyértelmű, hogy sok pedagógus azért szereti a Bloom rendszertanát, mert – egyéb erényei mellett – módot ad arra, hogy átgondolják a tanításukat – és a diákjaik későbbi tanulását.

Amint fentebb említettük, a keretrendszer felhasználható értékelések készítéséhez, a feladatok összetettségének értékeléséhez, a lecke szigorának növeléséhez, egy tevékenység egyszerűsítéséhez a tanulás személyre szabása érdekében, összegző értékelés kialakításához, projektalapú tanulás tervezéséhez, egy csoportos megbeszélés kialakításához és még sok máshoz. Mivel egyszerűen rendet ad a kognitív viselkedésekhez, szinte bármire alkalmazható. (Egy példát itt láthat – az egyik tananyagunkat, amely a Bloom-taxonómiát gyakori digitális feladatokkal kombinálta.)

A fenti kép vizuálisan szemlélteti a Bloom-taxonómia hierarchiáját, ami azért kulcsfontosságú, mert ez a struktúra jellemzi a használatát. A Bloom-taxonómiának hat szintje van (a szintek felidézéséhez hasznos lehet a RUA2EC iniciálé).

A Bloom-taxonómia 6 szintje

1. A Bloom-taxonómia első szintje az emlékezés.

Példatevékenységek az emlékezés szintjén: verset memorizálni, állami fővárosokat felidézni, matematikai képleteket megjegyezni

2. A Bloom-taxonómia második szintje a megértés.

Példa tevékenységek a megértés szintjén: az állatvilág rendszerezése egy adott keretrendszer alapján, a téglalap és a négyzet közötti különbség szemléltetése, egy egyszerű történet cselekményének összefoglalása

3. A Bloom-taxonómia harmadik szintje az alkalmazás.

Példatevékenységek az Alkalmazás szintjén: használjon képletet egy probléma megoldására, válasszon ki egy tervet egy célnak megfelelően, rekonstruálja egy új törvény átvezetését egy adott kormányzaton/rendszeren

4. A Bloom-taxonómia negyedik szintje az Elemzés.

Példatevékenységek az Elemzés szintjén: azonosítsa a demokrácia “részeit”, magyarázza el, hogyan működnek együtt a tudományos folyamat lépései, állapítsa meg, miért nem működik egy gép

5. A Bloom-taxonómia negyedik szintje az Analízis. A Bloom-taxonómia ötödik szintje az Értékelés.

Példa tevékenységek az Értékelés szintjén: ítélkezzen egy etikai dilemmával kapcsolatban, értelmezze egy adott fizikai törvény jelentőségét, mutassa be egy technológiai újítás relatív értékét egy adott környezetben – például egy olyan eszköz, amely segít a termőföldművelés visszanyerésében.

6. A Bloom-taxonómia hatodik és egyben utolsó szintje az Alkotás.

Példatevékenységek az Alkotás szintjén: egy “régi” problémára új megoldást tervez, amely tiszteli/elismeri a korábbi kudarcokat, törli a legkevésbé hasznos érveket egy meggyőző esszéből, verset ír egy adott témára és hangnemre alapozva